Mi más lenne, mint a Gemenc?
Gemenc alatt ma azt az ártéri területet értjük, amely megúszván a XIX. századi folyószabályozást a Dunántúli Duna parton nemzeti parkká szerveződött a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy ez a földrajzi név még nem is olyan régen egy jóval szűkebb területet fedett le. Egészen pontosan a Dunának egyik szigetét.
 |
| Gemenci vadászház (fortepan.hu) |
A Gemenc kifejezés először 1742-ben, Mikovinyi Sámuel térképen bukkan fel először Insula Gementz formában. Egyike a megannyi környékbeli délszláv földrajzi névnek (Sugovica, Grébec, stb.) A törökkel együtt a Balkánról felszivárgó szláv lakosság helynevei azután is megmaradtak, hogy ők beleolvadtak a környékbeli magyarságba, vagy éppen elüldözték őket, legutóbb a Rákóczi-féle polgárháború alatt.
Ekkoriban a Duna nyugatabbra folyt, az ártér pedig szinte a Szekszárdi-Dombság keleti lábáig tartott, Őcsény, Decs, Sárpilis és Bátaszék határában is Duna-mellékágak kanyarogtak. Jópár eltűnt települést is találunk az alábbi térképen: Szomfova templomos hely volt, Otsak lakóit valószínűleg a Duna mederváltozásai késztették költözésre. Ha nem is olyan széles, de a bal parton is megvolt az ártér, azonban itt a folyószabályozás csak pár métert hagyott meg a folyónak.
Ekkoriban a Duna nyugatabbra folyt, az ártér pedig szinte a Szekszárdi-Dombság keleti lábáig tartott, Őcsény, Decs, Sárpilis és Bátaszék határában is Duna-mellékágak kanyarogtak. Jópár eltűnt települést is találunk az alábbi térképen: Szomfova templomos hely volt, Otsak lakóit valószínűleg a Duna mederváltozásai késztették költözésre. Ha nem is olyan széles, de a bal parton is megvolt az ártér, azonban itt a folyószabályozás csak pár métert hagyott meg a folyónak.
 |
| Insula Gementz Mikovinyi Sámuel térképén |
Mikovinyi térképén, azaz történetünk (és a térképezés) kezdetén Gemenc egyetlen szigetet jelölt, melyet minden oldalról a Duna ölelt körül. Északról és keletről a Nagy-Duna, délről és nyugatról pedig a folyamatosan szűkülő Keselyűs-, vagy Ásás-Duna. Manapság ez utóbbi csupán egy árok, gyakran ki is szárad, nehéz róla elképzelni, hogy egyszer itt kanyargott a Duna főága, mely elválasztotta egymástól Tolna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Gemectől északra találunk egy Major-szigetet (Insula Major), mely későbbi térképeken is megtalálható még, mielőtt végleg eltűnik a köztudatból. A Major-sziget etimológiai különlegesség, hiszen nem túl sok latin nyelvű Dunai-szigettel találkozhatunk Magyarországon. A major itt ugyanis nem a majorságra utal, hanem latinul egyszerűen "Nagy"-szigetet jelent. Valamiért ez a kifejezés maradt fenn.
 |
| Érseki Uradalmi erdők a Duna mentén 1820-ban |
Először a Major- és a Gemenc-sziget nőtt össze, miután a kettőjüket elválasztó Duna-meder lefűződött. Amióta a Keselyűs-Duna is árokká zsugorodott a Gemenc név átöröklődött a szigetről a rajta található erdőre. Ez az erdő a kalocsai Érsekségi Erdei Hivatal tulajdonában volt, amely megkezdte a korszerű erdőgazdálkodást a tágabb értelemben vett Gemencen. Birtokosként az érsekség szembeszállt a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítással kecsegtető árvízvédelmi munkálatokkal, ennek köszönhetően nem a Duna partján, hanem jóval beljebb épült meg a töltés.
A szabályozási munkálatok azonban átalakították a tájat, az egykori Gemenc-szigetet északról már nem a Duna, hanem annak átöröklött medrében folyó Sió és a Sárvíz határolta. Megépült a keselyűsi út folytatásaként a gemenci vadászházhoz vezető széles erdészeti út, mely új földrajzi neveket létrehozva Alsó- és Felső-Gemencre osztotta az egykori szigetet.
 |
| Gemencz, 1823 |
1945 után Gemenc egyháziból állami kézbe került és a földrajzi név lassan elterjedt a Sió torkolattól Bátáig, sőt még azon is túl terjedő átréti rengetegekre. Ennek két fő oka volt, egyrészt állami kézben a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság rendelkezett a terület felett, így a Gemenc elnevezés vált általánossá. Másrészt a természetvédelmi terület 1977 óta ugyancsak a Gemenc nevet visel, így ez az eltűnt dunai sziget igen komoly karriert futott be.
 |
| Gemenc a II. kat. felmérésen 1859 körül |
Ma már általánosan elterjedt név a Gemenc, de mi lett volna, ha valamely másik erdőrész, vagy sziget neve válik széles körben elterjedté? Hiszen lehetett volna e terület akár Rezét, Pörböly, Grébec, Gyűrűs-alj, Pandúr, vagy Szomfova is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése