Elnézést, Scharbert-sziget

A Dunai Szigetek blog történetében ez az első helyreigazítás. Elnézést kérünk, Scharbert Gyulától, a Scharbert család utolsó leszármazottjától, aki a kisapostagi Scharbert-szigeten nőtt fel, amelyik dunai szigetet eddig Schalbert-szigetként említettünk. A kavarodásnak egyik oka az volt, hogy a cikk írásának idején a sziget neve számtalan formában került szóba, de az azóta megjelent helytörténeti írások egyértelműen tisztázták a kérdést. A helyreigazítás úgy teljeskörű, ha az a szóban forgó helyszínen történik meg, egyúttal bemutatva mi maradt a szigeten a Scharbert-örökségből.

Élet és pusztulás a Scharbert-szigeten

Alig három évtized adatott a francia eredetű névvel rendelkező Scharbert-családnak a Kisapostagi-szigeten. 1919, a birtokszerzés és 1950, az államosítás között mintagazdaságot hoztak létre itt, amit a kommunizmus éveiben is próbált a néphatalom fenntartani. Ennek aztán a sztálinvárosi vasmű és papírgyár masszív környezetszennyezése vetett véget. A Scharbert-család a mai napig kötődik a szigethez, bár bizonyára elkeserítő lehet látni az elmúlt hetven év masszív pusztítását és környezetátalakítását. 

2014-ben olvasói levél kapcsán írtunk először a kisapostagi Scharbert-szigetről. Most azt hagyjuk, hogy ebben az írásban is ki kellett cserélni a "l" betűket az "r"-re, viszont amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy kilenc év távlatából is pontosan megfelelő az írás címe: "Aligha van más dunai sziget, amellyel így elbántak". Ugyanis a szerencsétlen Scharbert-szigetet az emberiség olyannyira meggyalázta, hogy talán már az is jobb lett volna, ha egyszerűen elsüllyesztik, mint Ada Kaleh-t, vagy más, hasonló felvízi dunai szigeteket. Az elmúlt kilenc évben ehhez már nem sok minden adódott hozzá, de az emberiség mindenképpen tartozik néhány bocsánatkéréssel. 

"Az egykori Schalbert-sziget megszűnt igazi sziget lenni, amikor folyamszabályozási céllal gátat emeltek a víz sodrába a kis Duna-ágban. A szigetet és környezetét mégsem ez, sokkal inkább a dunaújvárosi ipar tette tönkre azzal, hogy a gáttól északra eső felhagyott mederrészt a vasmű zagy- és pernyelerakó helyévé jelölték ki. A négy részre (kazettára) osztott valamikori folyómeder a vasmű és a papírgyár igen sokféle szennyező anyagának ülepítő és gyűjtőhelyévé lett élettelen holdbéli tájjá alakítva a Dunaújváros és Kisapostag határán fekvő területet. A természettől elrabolt táj nyolc-tíz hektárnyi részének ügye napjainkban jobbra fordul. Legalább is ezt ígérik. Tavasz óta nem fűt szénnel az erőmű, megszűnt a zagyképződés. Rövidesen üzembe helyezi a vasmű a hengerműi emulziószűrőt, így az onnan távozó szennyvízzel olaj sem jut a zagyülepítőbe. Folyamatban van a reveülepítő rekonstrukciója, ami további szennyeződéstől mentesíti a Schalbert-sziget környezetét. A Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság arra kötelezte a papírgyárat, hogy 1991 június végéig találjon megoldást a felső zagyvölgybe vezetett lúgosszennyvíz-kibocsátás megszüntetésére. E lépésekkel egyidejűleg a Dunai Vasműnek el kellene kezdeni a kisapostagi Duna-holtág III-as és IV-es kazettájának rekultivációját az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, hogy az ipari célra a továbbiakban nem használt terület hasznosítható legyen. Ez nem csekély költség.

_________________ 

Kisapostag önkormányzata—gazdasági helyzetét is javítandó—hozzájárult ahhoz, hogy a szigetre vezető gáttól délre eső holtágrészben kavicsbányászatot kezdjenek. A kotrás révén vízisportokra strandolásra, üdülésre alkalmas víz alakulhat ki a holtág helyén. A mederkotrásos kavicsbányászat meddőjével pedig fel lehetne tölteni a rekultivációra kijelölt két kazettát. Áron József, Kisapostag polgármestere ezért azt javasolta, hogy tekintsenek el a vasmű rekultivációs kötelezettségétől. Ezt arra alapozta, hogy a rekultivációt maga a természet jórészt már megoldotta: immár két-három méteres facsemeték hajtottak ki a korábban élettelen talajon. A kazettafeltöltés jótékony iszapborítást és a mostaninál is jobb feltételeket nyújtana a természet ön-rekultivációjához. A vasmű mentesülne egy kiadástól, helyette hasonló összeggel támogathatná a község gázprogramját.

A múlt heti egyeztető tárgyaláson Langó Nándorné (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) és Neszmélyi György (polgármesteri hivatal műszaki osztálya) arra hivatkoztak, hogy a területre vonatkozó szakértői vélemények ellentmondóak. Pár éve a vizsgálatra vitt talajmintából annyi gáz fejlődött, hogy az szétvetette a tárolóedényt. Az idén megismételt, többirányú vizsgálat sem gázképződést, sem mérgező élettani hatást nem állapított meg, sőt, akadt olyan talajminta is, amely serkentette a növényfejlődést. Ez utóbbi vizsgálat elfogadható voltát igazolja a természetes úton végbemenő növényregeneráció. Ezért—megszorításokkal—az alábbi döntést hozták: Eltekintenek a szóbanforgó területre vonatkozó kötelezettségtől, ha az előírt kiegészítő vizsgálatok azt igazolják, hogy nem gázos és nem toxikus ott a talaj. A két kazetta további feltöltéséhez nem járulnak hozzá, a kavicskotrási meddő elhelyezését máshol kell megoldani. Az önmagától rekultiválandó területet véderdőként kell hasznosítani. 

_________________ 

A természetnek most és így visszajuttatottnál sokszor több területet (széniszaptó, halna, zagyvölgy, az alatta levő Duna-part, a kis Duna I-es és II-es kazettája) vett igénybe és tett élettelenné a két nagyüzem. Van tehát hol folytatni a környezethelyreállítást, nemcsak a természetre bízva azt.  Csongor György. A Hírlap 1990. november 20. 

Elnézést kérünk a faültetvényekért.

Elnézést kérünk a tarvágásokért.

Elnézést kérünk zagytározókért a mellékágban.

Elnézést kérünk a sziget mellett létesített kommunális szeméttelepért.

Elnézést kérünk a talajszennyezésért.

Elnézést kérünk az állandó zajszennyezésért.

És elnézést, hogy nem viseltük gondját a Scharbert-család házának, ha már elkommunizáltuk tőlük.

Elnézést kérünk a vandálokért.

2023. február 26-án délelőtt, 130 centiméteres dunaújvárosi nyers vízállásnál a sziget már a tavasz első jeleit viselte magán. Virágzik már a hóvirág és a szép nevű ligeti csillagvirág a Scharbert-kúria elvadult kertjében. A birtoktól keletre az egykori mellékág és a sziget déli csúcsán tarvágás nyomait látni. A kidöntött fák tuskóinak elhelyezkedéséből ítélve nem erdőültetvényt termeltek le, hanem vadon nőtt erdőt. Az erdőtelepítés és erdőgazdálkodás nyomai a birtoktól az M8-as híd felé is nyilvánvalóak, friss telepítés és egyre idősebb telepítések húzódnak észak felé. Ezen a területen azonban nem csak az ember, de a hódok is kiveszik a részüket a favágásból; ha éhségről van szó, a fél méteres törzsátmérőjű fák sincsenek tőlük biztonságban. Az egykori mellékág helyén is erdőültetvények vannak, de a legmélyebb részeken a nádas dominál; a nyomokból ítélve ez a helybéli vaddisznók kedvenc területe. 

A sziget épített öröksége az 1930-as években jóval gazdagabb volt, legalábbis az "angyalos" vízisport térképeken még jóval több épület szerepelt még, mint a bokrokkal benőtt jelenlegi négy épület. Ezek közül a legnagyobb a tetejétől megfosztott dereglyejavító csarnok. Ugyan erdő nőtt benne, de a falai masszívak és nem nagyon látszódik rajta az idő vasfoga. Ablakait kitörték ugyan, de két fából készült ajtaja dacol az elemekkel. 

Viszonylag jó statikai állapotban van még a kúria épülete, annak ellenére, hogy a két tornáca közül az északi valamikor 2015-2021 között összedőlt. A szobák a bennük felhalmozódott szemét, a leszaggatott nyílászárók miatt igencsak rosszul néznek ki, de könnyen javíthatók lennének, ha a vízelvezetést sikerülne megoldani. A falak néhol áznak, ez amiatt van, hogy a csatornákat és ereszeket körös-körül ellopták. A nagyobb árvizek valószínűleg elöntik az épületet, annak ellenére, hogy szemmel láthatóan a sziget legmagasabb pontján épült, amit valószínűleg mesterségesen is megemeltek az építés idején. 

Kertje elvadult, de a kőből faragott díszek közül sok megvan még a burjánzó aljnövényzet között. A régi kert emlékét nyírfák, tuják, fenyőfák és a hóvirág-szőnyegek őrzik.

Az épület megmentése folyamatosan napirenden van Kisapostagon, egy helybéli alapítvány létrehozásán kívül még diplomamunka is készült a lehetséges hasznosításról. Az idő azonban sürget, az épület évről-évre rosszabb állapotban van. 

Még megmenthető lenne a kisapostagi Scharbert-kúria. 

2014-ben még nem omlott le az északi tornác teteje

Ajánlott irodalom:

2014 https://www.duol.hu/hirek/2014/08/a-scharbertek-oroksege

2014 https://dunaiszigetek.blogspot.com/2014/02/aligha-van-mas-dunai-sziget-amellyel.html

2020 https://dunaujvaros.hu/hir/32645

2021 http://dunaujvarosmesel.hu/2021/04/22/talpalatnyi-dunaujvaros-scharbert-sziget/

2021 képek a romos épületről: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3732033930256811&type=3

2021 http://dunaujvarosmesel.hu/2021/04/21/kie-a-nevtelen-sziget-dunapentele-es-dunavecse-kozott/