2010. december 11., szombat

Dunakutató Állomás Göd (1957-2010)

Kevesen tudják, még a Gödiek közül is, hogy településükön működik a Magyar Tudományos Akadémia Dunakutató Állomása. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy az intézmény 2011. januárjával elköltözik. A világ boldogabbik felén egy település foggal-körömmel harcolna a döntés ellen. 
Huzella Tivadar biológus, mielőtt még államosíthatták volna, az ELTE-nek adományozta dunaparti telkét. Az alapítás körülményeiről ez a rövid bejegyzés található az Állomás honlapján (lásd: fontosabb honlapok).

"A Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) 1956. évi, Helsinkiben tartott 13. kongresszusán született meg a felhívás Földünk nagy folyóinak átfogó tudományos vizsgálatára. E felhívás hatására alakult meg osztrák kezdeményezésre a Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség (IAD) 1957-ben, Bécs székhellyel. A nemzetközi munkaközösségben Magyarországra háruló feladatok ellátására Dudich Endre akadémikus javaslatára, a Magyar Tudományos Akadémia az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködve kutatócsoportot hívott létre. Az így 1957-ben Gödön létrehozott MTA Magyar Dunakutató Állomás 1976-ig az ELTE tanszéki kutatócsoportjaként tevékenykedett, majd 1977-tõl nevének és telephelyének megtartása mellett osztályként az akkori MTA Botanikai Kutatóintézetéhez csatolták. Az MTA Magyar Dunakutató Állomás mind a mai napig az egyetlen, erre a célra alapított és profilírozott fõhivatású kutatóintézmény az egész Duna mentén."
A döntés hátterében a "költségtakarékosság" áll: Pálinkás József MTA-elnök szerint is alapvető probléma lesz a következő években a víz. A felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások, az ivóvízbázis pontos felmérése, biztonsága a legsúlyosabb stratégiai kérdések közé tartozik majd. Ezért az MTA vezetése szeretne létrehozni egy európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai központot a Duna, a Tisza és a Balaton kutatására, lehetőség szerint már jövőre. Az intézmény központja a tihanyi Limnológiai Kutató Intézet lenne. Második részlege a Dunakutató Intézet, amelyet a gödi Dunakutató állomásból alakítanának ki, de a tervek szerint más telephelyen. A harmadik részleg a Tisza kutatásával foglalkozna, ezt a debreceni Atommagkutató Intézet egyik épületében rendeznék be. A debreceni helyszínt az elnök szerint részben a költségtakarékosság indokolja. Másrészt a ivóvízbázisok mozgásának izotópos vizsgálatához szükséges műszerek jó része - mint amelyekkel például a paksi atomerőmű körüli vizek vizsgálatát végezték - itt rendelkezésre áll. Az új intézmény felállításához szükséges 300 millió forintot Pálinkás József a 2010-es költségvetésből a kormánytól, illetőleg a környezetvédelmi tárcától reméli megszerezni, lévén az új kutatóközpont többletfeladatokat lát majd el. Az átszervezést részben személyi okok és a meglévő intézmények nem elegendő tudományos teljesítménye indokolja, ezért az elnök hangsúlyozta, a központot csak akkor hozzák létre, ha ehhez a megfelelő vezetőket is megtalálják. (forrás: Népszabadság, 2009. május 8.)

A gödi Dunakutató Állomás elsősorban hidrobiológiai és vízkémiai mérésekkel, elemzésekkel foglalkozott.  A részletes publikációs lista megtalálható az Állomás honlapján. Több tanulmány készült itt a Gödi-szigetről, ezek a feljegyzések, mérési adatok mankóként szolgálnak a folyamatos kutatásokhoz.

Vajon el lehetett volna érni, hogy a hamarosan felálló Dunakutató Intézetnek Göd adjon otthont?

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...