2011. november 28., hétfő

"...az Felsö Sziget pedig Romai Vallásbéli Papoknak jövedelmét neveli..."


A november 7-i, pap-szigeti látogatásról szóló bejegyzéshez (itt olvasható) elkészült a történeti, geomorfológiai áttekintés, ami akkor lemaradt. A Pap-sziget alakja változott szinte a legkevésbé a feljegyzések szerint a Dunakanyar szigetei közül. Az utóbbi években látható állapot megértéséhez azonban elengedhetetlen, hogy visszapillantsunk mi is történt Szentendrének Felső-szigetén az elmúlt évszázadokban.

     "Ezen Föld Lapja elö ad Szent Endrei (Szentendre) Privilegiált Mezö Városnak telkeit, a’ mellyek-is Petyén, Tyukovátz Felsö, és alsó Pismányi és Izbéghre járó öszvessen jól mévelt szöllökböl állanak. Közöttök le folyó, két nevezetes, ugymint Tyukovátzi, és alsó Pismányi Völgyek hajózásra különös figyelmet érdemelnek; a’ midön nagyobb zápor essök alkalmatosságával a’ viz Iszapot, köveket, és egyéb földrészeket partra hordván annak karajját fel emeli, természetes gátot nevel és forgókat okoz. Alsó Pismányi, és Cseszma nevezetö Szántóföldek Tavaszi vetésekre leg inkabb alkalmatossak; az Felsö Sziget pedig Romai Vallásbéli Papoknak jövedelmét neveli, mellynek karimáját küröl folyó, és itten le képelt Szent Endrei Dunának Ága az fel hajózásra tsendes folyása miatt, tsak azért is alkalmatos, söt széntén jól tévö, hogy az felsö forgóban meg eröltetett Lovak egy kis Pihenést nyernek. Partyai ezen Dunának Sziget részrül Fakkal, szöllök reszéröl pedig apró Bokrokkal, és fövekkel bé vannak nyölve, egyébként az áradások, és Jég jarása e’ helyben kárt nem tehetvén, dühösségét másut ki adjak, és ezen helyt nem változtatják; idövel mint azon által a Tyukovátzi Völgy porondját nagyobbra nevelvén ezen ágot be iszapolhat."

/Zsitnyán János feljegyzése 1826. szeptember 13-án, Szentendre./
 
A Pap-sziget az 1780-1784 közötti katonai felmérésen még két részből állt.
     
A térképállományát tekintve meglehetősen hiányos Duna mappációval egy időben a térképészek ("képlők") elkészítették az adott szelvényeken ábrázolt terület leírását is. Mindazokon a helyeken, melyről nem maradt fenn térkép ezekből a leírásokból tudunk csupán tájékozódni. Így van ez a Szentendre környéki szelvényekkel is. Nagy részük elveszett vagy lappang valahol, azonban a róluk készült szöveges összefoglaló megvan. A Gellért-hegyen állt Csillagdához képest északkeleti (a ) "szabás" I. sorának 44. oszlopában a 768-as számú szelvény ábrázolja a szentendrei Pap-szigetet.
Zsitnyán János leírásából derül ki, hogy annak idején Szentendrénél volt egy Alsó-sziget is, melyet Város-szigetjének neveztek. Ennek ma már nyomát sem találjuk, utolsó ábrázolása az I. katonai felmérésen látható.  Körülbelül a HÉV-végállomástól keletre húzódott a Szentendrei-Duna közepén. A reformkorban a Pap-szigetnek is sokkal hétköznapibb neve volt: szentendrei Felső-sziget, mely a katolikus egyház tulajdonában állt, későbbi neve innen öröklődött át. A mappációt megelőző I. katonai felmérés térképén (1. ábra) még két részből állt. Az őket elválasztó fattyúág 1826-ra eltűnt, a térképészek leírásában már semmi sem utal két külön földdarabra.
 
2. ábra A Pap-sziget 1857-ben (Pfarrer Insel)
 
A korabeli hajósok a szentendrei ágat sokkal alkalmasabbnak tartották a vácinál a hajóvontatásra, főként hegymenetben (2.ábra). Stabil nyugati partján haladt az egykori római hadiút, melyet a későbbi korok hajósai előszeretettel választották igáslovaik számára. A hajók dolgát egyetlen jelenség nehezítette; a nagyobb esőzések alkalmával felduzzadó erecsékék és patakocskák elképesztő mennyiségű hegyvidéki hordalékot hordtak a folyóba. A mellékelt térképeken is jól látható, hogy mindegyik pilisi patak építgeti a Dunában a maga kis deltatorkolatnak is beillő hordalékkúpját /=porondját/. A mappáció kapcsán a helyszínt alaposan bejáró térképész fel is hívja a figyelmet rá: ha tovább folytatódik az erőteljes lehordás, az végső soron a Pap-sziget mellékágában megakadályozhatja a hajóforgalmat.
  
3. ábra A Pap-sziget a II. katonai felmérés szelvényén kétféle művelést jelez
   
A II. katonai felmérés vonatkozó szelvényét böngészve (3. ábra) meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a Nyerges-hegy nyugati lejtőjéről induló Szelim-patak mekkora feltöltést végzett a Pap-szigettől északra, alig hetven év leforgása alatt. Az általa lehordott talajréteg a Duna-ág nyugati partján halmozódott fel, alaposan összeszűkítve a folyó medrét. Ez nyilvánvalóan befolyással volt a pap-szigeti mellékág hidrológiai viszonyaira, hiszen a Szelim-patak hordalékkúpja áthelyezte a sodorvonalat a szigetmonostori oldalra. Ez a változás ha nem is drasztikusan, de felgyorsította a mellékág feliszapolódását. A sziget itt még közel állt a természetesnek mondható orsó alakhoz, csak a főági erőzió miatt változott ez később a jellegzetes fordított D betű alakra.
 
4. ábra Medermorfológia 1929-ből
 
Sokat gondolkoztam betegyem-e ezt az általam legszebbnek tartott Angyalos Vízisport térkép részletet (4. ábra). Hiszen nem sokban különbözik a jelenlegi állapottól és szinte minden bejegyzésben van  már egy ilyen ábra. Nos, a Pap-sziget esetében is megkerülhetetlen ez a térképsorozat. Feltárul szemünk előtt ugyanis minden, ami a többi ábrán nem; a meder morfológiája. A sziget orsó alakjának keleti oldala víz alá került, de még kinyomozható. A Szelim-patak torkolatánál nem csak az épülő delta szorítja össze a medret, hanem a monostori oldalon látható homokpad is. A pap-szigeti mellékág ugyan sokat szűkült, de még mindig mélynek mondható, északi betorkollásánál azonban már sekélyesedik. A sziget déli csúcsánál ugyancsak épülő hordalékkúpot látunk, ez a Zsitnyán által is említett Tyukovácz-árokban folyó Sztaravoda-patak.

(Azoknak, akik a geográfia tudományán belül inkább a közlekedésföldrajzhoz vonzódnak, szívből ajánlom a szentendrei parton kígyózó ritkásan szaggatott, vastag fekete vonalat! Vajon kitalálják-e, mi lehet az?)

5. ábra A Pap-sziget napjainkban
 
Végül elérkeztünk a jelen állapotokhoz. Akiknek sok idejük van, tegyenek egy próbát a Googleearth programmal! Nem kell mást tenni, mint a szentendrei Pap-szigetre közelíteni, majd az ikonsoron található óra csúszkáján beállítani a felvételek időpontját. A legkorábbi dátum 2002. július 19. Szépen kirajzolódik az északi csúcson létrejött zátonyon megtelepedő erdő térhódítása és a betorkollás szűkülése. Napjainkra a patakok által épített hordalékkúpokon az ember telepedett meg, növekedésük azonban a mai napig tart.  A Szentendrétől távol eső egykori legelőt mára bekebelezte a város. Hasznosítása elkerülhetetlen volt.

Immár betonteknőben, de továbbra is hordják a hegyről a patakok a talajt, két oldalról szűkítik a Szentendrei-Dunát, ezáltal eltávolítva a fő sodorvonalat a mellékágtól. A Pap-sziget pedig kissé megnagyobbodott. elsősorban a mellékága rovására, de ugyanez elmondható a dunántúli partról is. Középvíz idején még valódi sziget, de így novemberben csupán egy száraz árok választja el a várostól. Könnyű tehát megjósolni, ha érdemi változás nem történik, akkor a többi dunakanyarbeli sziget sorsára fog jutni.

3 megjegyzés:

NAR írta...

Vasút lenne az a szaggatott fekete vonal?

Kemsei Zoli írta...

A HÉV-et tovább akarták vezetni Szentendrétől egészen Visegrádig, a fekete vonal a tervezett nyomvonala. A BHÉV saját tulajdonú "HÉV-pótló" buszokat közlekedetetett ott ez időben. A háború miatt nem épült meg a folytatás aztán.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Pontosan. Egészen Tahiig van berajzolva.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...