2012. április 13., péntek

Imsós


1841-ben, Beszédes József tervei alapján átvágták az Imsós és várszegi kanyarulatot Paks és Ordas között. Ezáltal a Duna mintegy negyven kilométerrel rövidült meg. A korabeli elbeszélések szerint hatalmas felzúdulást keltett a paksiak körében a folyószabályozási munkálat. Attól féltek, hogy a városuk, az ezentúl szemből zúduló Duna sodrása által hamarosan elpusztul. Ne felejtsük, ebben a korban szinte éves gyakorisággal jelentkezett a Dunán a jeges ár. A sodródó jégtábláknak pedig egyik kedvelt felhalmozódási helye volt az Imsós kanyarulat Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Tolna vármegye határán. 

Az Imsós kanyarulat a XVIII. század végén

Az évi rendszerességgel jelentkező jeges ár pusztító erejének emléke ma is ott magasodik az elhagyott Imsós kanyarulat fölött. Lussonium római erődje - melyen 1705-ben Bottyán János épített palánkvárat - eredetileg egy szabályos négyszöget alkotott a Duna fölé magasodó löszháton. 220*220 méteres alapterülete mára 215*70 méterre zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 1600 év alatt a Duna 140-150 métert nyomult nyugat felé. Évtizedenként közel egy métert.

Az Imsós kanyarulat 1858-ban

Az Imsós kanyarulatban megrekedő, majd felszakadó jégtáblák tömege több ezer tonnára is rúghatott. Könnyen elképzelhető, hogy amikor a jégdugó által földuzzasztott víztömeg felemelte ezt a torlaszt és az megindult lefelé, mekkora pusztítást végzett a puha löszös partfalban. A környéket legutoljára 1956-ban elpusztító jeges árvíz annak idején egész erdőket borotvált le derékmagasságban.
 
A jelenlegi meder az I. katonai felmérés szelvényén

A kanyarulat átvágása után hamar eltűnt a víz az egykori Imsósból. Addig, míg a Duna mindkét - régi és új - ágát egyszerre használta, az Imsós szigetté vált. De csak rövid időre. A második katonai felmérés során készült szelvényen, 1858-ban - 20 évvel a munkálatok után -  már alig látunk benne vizet. A 700 méter széles mederben ártéri erdő nőtt fel. A vármegyék határa ekkor még nem változott, követte a régi medret. Ha ma ránézünk erre a tájra Lussonium erődjéből, már csak az erdő formájából következtethetünk a régi meder futására.

Az Imsós kanyarulat íve és Lussonium táborának nyugati maradványai (forrás: aeroart)

A megyehatár nagy lemaradással követte a Duna középvonalának áthelyeződését, az Imsós most már Tolna megyéhez tartozik. Árvízvédelmi töltés révén már csupán mentesített ártér, egyetlen kapcsolata a Dunával a kicsiny Kistápéi vízfolyás. Dunakömlőd  tehát így vesztette el végleg Dunapartját, de Paks városa a korabeli félelmek ellenére ma is áll.

7 megjegyzés:

BKSzSaci írta...

Ez a cikk is nagyon tetszik nekünk, mint a többi.
Kérünk szépen értekezést arról, hogy a fentiekhez hasonló helyzetben fekvő Zebegény és környékének partszakasza - ehhez képest - milyen ütemben változik/változott, tekintetbe véve a kétvágányos vasúti pálya jelenlétét is.

(bocs, péntek este így sikerül csak fogalmaznom)
A sütit köszönjük, kíváló!

B és S

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Sziasztok, Zebegényben ott felétek a vasút és az út bevágása sokkal inkább veszélyezteti a löszfalat, mint a Duna. Bizonyára ott is jelentkezett természetes elmosódás, de közel sem olyan nagy mértékben, mint itt az Imsós kanyarban. Az a parti kőszórás is sokat segít a sziget mellett. Szerencsére nálatok még emberi bénázás (ún. "folyószabályzás") sincsen, mint pl. Kulcson. Majd nézek valami régi térképet, de nem valószínű, hogy amióta térkép van túl sok mindent elmosott volna a Duna Zebegénynél. Épp hogy inkább építette azt a szigetet az ablakotok alá! :)

SZS írta...

Sokallom a 40km-es rövidülést a kanyarátvágást illetően. Nem csak 4km?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

A 40 kilométerbe - ahogy jeleztem is - beleszámít a várszegi átvágás. Ennek következtében jött létre a faddi holtág, és vesztette el Duna-partját Tolna mezővárosa. De erről majd később... :)

Daniel írta...

Bizony-bizony, a tolnai Duna. A dunamenti németek betelepítésekor a Tolnába, Baranyába és Somogyba érkező családok még Tolna településen szálltak ki az ulmi skatulyákból...

Névtelen írta...

Lényegi szempontból nem jelentős információ, de egy korrekciót megérdemel(het): - A Duna Paks és Ordas közötti átvágása 1841-ben történt meg ténylegesen.

Amúgy az oldal szerkesztéséhez gratulálok!
S. János

Névtelen írta...

Oké Schöni! :D

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...