§ II. 355 MOL, S 81, Vízrajzi Intézet, iratok, 1/B
Kőlt. Gődön Kisasszony hava 11dik napján 1826.
Zsitnyán János mp. Duna Táj Képlője.
I. N. O. Duna Felmérés, Észak-keleti Szakaszok rendjében lévő 46dik Táblának természeti és vízi fekvésének leírása.
Ezen táblában vagyon Gödi Pusztának Északi része lerajzolva; ezis Grassalkovits Ő Hertzegségének Birtokaihoz tartozik. Kis Turján, Rokázó, Csikázó és ezekkel öszveköttetésben lévő Nádasok többnyire vizenyős, zsombékos, náddal, és csádéval bé-nyőlt rétek minekutána ezekből sok csatornyák által a’ víz letsapoltatott, középszerű Kaszálókra változtattak Malom Tábla, Szállás-Tető jó tavaszi vetésekkel, valamint Vármegye Canalissa mellett fekvő Réték, úgy nem különben Puszta Kápolna, és Várdombjai jó szénával látszanak meghálálni Bóldogúlt Majerffy Jósef Urnak főldmivelésre forditott fáradhatatlan igyekezetét, melly leg inkább a’ Csörgi Malomnál kitűndöklik, holottis egy a’ természeti fekvésre nézve nem a’ legalkalmatosabb helyen kettős hasznot tudott ö szerezni; tudniilik a’ már fenttérdeklett víz-letsapolások által bő termésű Réteket és Malmanak vizet – a’ mellett egy halas tavat a’ természetből mintegy erőszakosan kitsafart. –
Puszta Kápolna, és Vár-Domb Török pusztitásnak szomorú emlékezetét, és hajdani Göd népes Helységnek egyedől Puszta nevét fentartotta. Ökör Járás, és Göböl járás hasznos Legelők Vátzi jövedelmes Marha vásároknak helye. Duna melléki Bárány járás Juh tartásnak tágos legeltetési és itt helyenen készült Levegő ártalmás változási ellen alkalmatos tanya.
A vátzi úton alól Ingoványos, és kek Fok kőzőtt fekvő lapos térség vizenyős, és bokros kaszáló Főld. Csősz Házok alól levő kis Fok, mellybe mint a’ Vármegye Fő Canalissa, mint a’ többi Csapolasok vizei, leszivárkoznak, az Uraság Dereglyéjének, és Ladikjainak természeti kikötő helyet ád. Egyéb eránt
Gődi Pusztát mosó nagy Duna bal partja fekete agyagos, szakadozott, némelly helyeken kettős partotis tsinál; hellyel bokros ugyan, de mégis olly porhanyós, hogy a’ Duna vizének ellene nem álhatván naponként belyebb ereszti; és innét eredttek a’ Kis – és Nagy Szigetek, mellyek Gődi Pusztához tartoznak. – Ezek kőzűl a’ kisebb Sziget vad bokrokkal benyőlt sűrűség; - a’ nagyobb sziget sok bokrok közőtt is szénát, és gyumőltsöt terem; mindkettőnek partjai azomban víz mosás által láthatóképpen fogynak. Jobb partja a’ Dunának Póts-Megyeri Téren felől sárga – agyagos, apró viz szakadásokkal által lyuggatott; alább pedig a vizre rohanó homokos dombokkal halmozott, azutan hol iszapos hol kemény agyaggal vegyes; de a vízbe sodrótt homok, porond, és föveny miatt a’ felhajózásra nem alkalmatós; azomban a’ két Sziget Köze lehajózásra alkalmas útattal szolgál. A viz-áradás nyomai Rajzolatban ki vannak téve.
Kőlt. Gődön Kisasszony hava 11dik napján 1826.
Zsitnyán János mp. Duna Táj Képlője.
I. N. O. Duna Felmérés, Észak-keleti Szakaszok rendjében lévő 46dik Táblának természeti és vízi fekvésének leírása.
Ezen táblában vagyon Gödi Pusztának Északi része lerajzolva; ezis Grassalkovits Ő Hertzegségének Birtokaihoz tartozik. Kis Turján, Rokázó, Csikázó és ezekkel öszveköttetésben lévő Nádasok többnyire vizenyős, zsombékos, náddal, és csádéval bé-nyőlt rétek minekutána ezekből sok csatornyák által a’ víz letsapoltatott, középszerű Kaszálókra változtattak Malom Tábla, Szállás-Tető jó tavaszi vetésekkel, valamint Vármegye Canalissa mellett fekvő Réték, úgy nem különben Puszta Kápolna, és Várdombjai jó szénával látszanak meghálálni Bóldogúlt Majerffy Jósef Urnak főldmivelésre forditott fáradhatatlan igyekezetét, melly leg inkább a’ Csörgi Malomnál kitűndöklik, holottis egy a’ természeti fekvésre nézve nem a’ legalkalmatosabb helyen kettős hasznot tudott ö szerezni; tudniilik a’ már fenttérdeklett víz-letsapolások által bő termésű Réteket és Malmanak vizet – a’ mellett egy halas tavat a’ természetből mintegy erőszakosan kitsafart. –
Puszta Kápolna, és Vár-Domb Török pusztitásnak szomorú emlékezetét, és hajdani Göd népes Helységnek egyedől Puszta nevét fentartotta. Ökör Járás, és Göböl járás hasznos Legelők Vátzi jövedelmes Marha vásároknak helye. Duna melléki Bárány járás Juh tartásnak tágos legeltetési és itt helyenen készült Levegő ártalmás változási ellen alkalmatos tanya.
A vátzi úton alól Ingoványos, és kek Fok kőzőtt fekvő lapos térség vizenyős, és bokros kaszáló Főld. Csősz Házok alól levő kis Fok, mellybe mint a’ Vármegye Fő Canalissa, mint a’ többi Csapolasok vizei, leszivárkoznak, az Uraság Dereglyéjének, és Ladikjainak természeti kikötő helyet ád. Egyéb eránt
Gődi Pusztát mosó nagy Duna bal partja fekete agyagos, szakadozott, némelly helyeken kettős partotis tsinál; hellyel bokros ugyan, de mégis olly porhanyós, hogy a’ Duna vizének ellene nem álhatván naponként belyebb ereszti; és innét eredttek a’ Kis – és Nagy Szigetek, mellyek Gődi Pusztához tartoznak. – Ezek kőzűl a’ kisebb Sziget vad bokrokkal benyőlt sűrűség; - a’ nagyobb sziget sok bokrok közőtt is szénát, és gyumőltsöt terem; mindkettőnek partjai azomban víz mosás által láthatóképpen fogynak. Jobb partja a’ Dunának Póts-Megyeri Téren felől sárga – agyagos, apró viz szakadásokkal által lyuggatott; alább pedig a vizre rohanó homokos dombokkal halmozott, azutan hol iszapos hol kemény agyaggal vegyes; de a vízbe sodrótt homok, porond, és föveny miatt a’ felhajózásra nem alkalmatós; azomban a’ két Sziget Köze lehajózásra alkalmas útattal szolgál. A viz-áradás nyomai Rajzolatban ki vannak téve.
