A Rába torkolatnál

Bármilyen meglepő, így nézett ki a Rába torkolata, amikor a minap ellátogattam oda. A kép nem manipulált, valóban a Rába és a Duna összefolyásánál készült.

Csak éppen nem a folyó torkolata látszik, hanem a pataké. És nem Győrben a Püspökvár alatt járunk, hanem Ercsiben a Belváros és Tótlik településrészek között. Elmondható tehát, hogy a Dunának két jobbparti mellékvizét hívják Rábának. 

A Rába-patakról jobbára csak az Ercsin élők hallottak ezidáig, de valószínűleg ők sem szenteltek neki túl sok érdeklődést. A patak ugyanis keskeny, még horgászni sem lehet benne. Sőt víz is csak eső után csörgedezik benne, völgye a város fő csapadékelvezető csatornája.

A Rába patak vízgyűjtője és szintvonalak alapján nyomozható völgye

A Rába-patak Pest és Fejér megye határán halad, tektonikailag előrejelzett völgye követi a Mezőföld szerkezeti vonalait, melyet az ÉÉK-DDNY csapással lehet jellemezni. Ebben az irányban haladnak a hegységek irányából érkező nagyobb vízfolyások, mint pl. a Váli-víz vagy a Szent László-patak.

Mivel patak, térképeken kék vonallal jelölik. Azt, hogy honnantól kezdve rajzolják be önkényes döntés, többnyire régebbi térképek adatait használják föl. Ha 2013. november 22-én kellett volna terepi szemlével felmérni a patak hosszát ez a kék vonal talán csak az ercsi Nagyhídig tartana. A csapadékos idő ellenére a település északi határán átívelő hídnál nem volt víz a mederben. Eróziós völgye térképeken 5,35 kilométer hosszúságban követhető az M6-os autópálya és a 6-os út között elterülő földekig. Alsó szakasza erőteljesen bevágódott az Érd-Ercsi hátság Dunára leszakadó magas löszplatóba.

Vízgyűjtő területének kicsinysége - mindössze 13 négyzetkilométer - okozhatja a vízhozambeli ingadozást. A vízgyűjtő alsó - burkolt városi - szakaszán jóval nagyobb a lefolyás, mint a felső szakasz mezőgazdasági területein. Vízgyűjtőjének legmagasabb pontja 160 méter körül van a Százhalombattai Olajfinomító területén.

 

Ercsi városában (korábban mezőváros, 2000 óta "igazi" város) négy híd ível át a Rába-patakon. Közülük a legnagyobb és legrégebbi a Csokonai és Damjanich utcákat összekötő ún. Nagyhíd. Igencsak rossz állapotban van. A pergő vakolat alól előbukkan a szétfagyott, foghíjas téglaszerkezet. A patak felett átívelő boltívek tetejénél megkopott kőtáblák állítanak emléket az alkotóknak. A nyugati oldalon lévő valamivel jobban olvasható:

MIHULA J. BARNAFY B. MÉRNÖKÖK TERVE UTÁN 1869

Keleti oldalán a "GÁBOR" felirat mellett csupán a nyugati oldalival megegyező évszámot tudtam kibogarászni. Talán akad egy helybéli olvasónk, aki fel tudja idézni az egész szöveget.

 

A Rába-patak alsó szakaszán már megjelenik a nyílt vízfelület. Házak között húzódó mély völgyében érkezik meg a Szigetújfalura vezető révállomáshoz.

 

Torkolata a 1613,5 folyamkilométernél található, ott ahol a kövezett rakpart elvégződik. Ott, ahol kövek és sűrű növényzet között eléri a Dunát, a gödi oligocénhez nagyon hasonló agyagrétegek bukkannak elő a vékony kavics alól.