2014. április 20., vasárnap

Sziget osztott tulajdonban


Ha Szigetszentmiklósról nézzük ezt a szigetet, érintetlen, burjánzó természetet látunk, ruganyos erdei láptalajon járunk, ahol virágba borul minden tavasszal. Ha Szigethalom felől nézzük egy átlagos kertvárost látunk, melyet amellett, hogy két oldalról víz övez, keresztül-kasul átjárják apró árkok és vízerek. Nehéz helyzetben lennénk, ha valaki megkérdezné melyik szigetről is van szó. A szigetnek legalább két, egymástól teljesen eltérő arca van, mindemellett neve sajnos nincsen.


Szigethalom és Szigetszentmiklós között a közigazgatási határt a - hova máshova mint Taksonyba vezető - Taksony vezér híd képezi. A Ráckevéről ismert módon, a Kis-Duna leszűkítésével elkészíttett hidat hadiipari szükségletek hozták létre. A II. világháború alatt megalapított Dunai Repülőgépgyár Részvénytársaság csúcsidejében 7700 munkást foglalkoztatott, szállításukat eleinte a HÉV vonalán oldották meg, de később szükségessé vált, hogy vasúti fővonal is vezessen a gyárhoz, valamint a Tököli repülőtérhez. Ennek érdekében épült meg a taksonyi híd, melyet 1944. január 21-én adtak át a forgalomnak. A vasúti mellett közúti forgalmat is lebonyolított. 1998-ban a Hídépítő Zrt. újjáépítette, a vasúti forgalom ezáltal megszűnt.

A híd fesztávja mindössze 50 méter. Ez azt jelenti, hogy ennyit hagytak meg a Dunának az eredeti 380 méteres szélességéből (ebben a sziget is beleértendő).


Visszatérve a sziget nemlétező nevére, nem mondható el, hogy ne néztünk volna utána minden lehetséges helyen. Már akkor gyanakodni kellett volna, amikor az 1930-as Soroksári-Duna vízisport térképen nem szerepelt név. Kis túlzással, ami ezen a térképen nem szerepel, az nem is létezik. Ugyan a szigetet feltüntették rajta, de a név lemaradt róla. Nincs név a katonai felmérések szelvényein, nincsen név az EOTR 10000-es térképlapokon, nincs szó a sziget nevéről sem Szigethalom, sem Szigetszentmiklós honlapján.

Hosszas kutatás és helyszíni terepszemle után mindössze két vékonyka nyomra leltünk. Az egyik nyom egy Cartographia vízisport térkép az '50-es évekből. A még beépítetlen helyet nemes egyszerűséggel szigetnek nevezik. Sokkal nem kerültünk előrébb. A második nyom egy utcanévtábla, mely arról tudósít, hogy feltehetően Dunaszigetnek nevezik ezt a helyet. Talán leszögezhetjük, hogy semmi köze a szigetközi Dunasziget településhez, mindenesetre jó lenne, ha szigethalmi vagy szigetszentmiklósi helytörténészek segítenének tisztázni a sziget nevét. Különben ezt a dunai szigetet is a Névtelen szigetek kategóriába kellene sorolnunk.


A szigetet a Taksony vezér híd töltése teljesen a csepel-szigeti parthoz kapcsolja. A híd mellett mindkét oldalon út fut, melyek közül a déli aszfaltozott. Az április elején szerét ejtett terepbejáráson a sziget északi, természetközeli csúcsával indítottunk.


Európa második (!) legnagyobb úszólápjának képezi részét a sziget szentmiklósi harmada. Úszóláp alatt ez esetben azt kell érteni, hogy a növényzet a Duna felszínén úszó szervesanyagban gyökerezik, a talaj alatt itt a folyó található. Könnyű felismerni a süppedős talajról, és arról, hogy az ember óvatlan lépés esetén térdig elmerülhet a tőzegben. Nem csak a sziget északi csúcsán száradó nádas ilyen, magában az erdőben is igen nedves süppedős a talaj, tele frissen bújó páfrány-csemetékkel. Mivel a termőréteg vékony és nem nyújt stabilitást a megtelepedő növényzetnek a nagyobb széllökések komoly kárt tudnak okozni a sekély gyökérzetű fák között.


Ahogy a szigetcsúcs süppedős nádasaiban kószáltunk egy pillanatig sem volt olyan érzésünk, mintha a Duna mellett járnánk. Talán inkább a Velencei-tóra emlékeztetett a táj. Normális körülmények között egy ilyen úszólápnak semmi keresnivalója nem lenne a Duna-parton. Azonban a Soroksári-ág lezárása óta nem beszélhetünk normális körülményekről. Mint, ahogy a Tisza-szabályozás után lett szikes (és védett) a Hortobágy, a Duna elzárása óta alakult ki Szigetszentmiklós és Szigetcsép között úszóláp, méghozzá a második legnagyobb Európában.


A Taksony vezér hídtól délre megszűnik a természetközeliség érzete, egy standard vidéki lakópark aszfaltozott utcáin bandukolunk, a kertekben törpék és amerikai iskolabuszok között alakul a felhozatal. Egy kerítésen megpillantjuk a sziget névadó utcatábláját, vagy legalábbis az utcáét, de kell, hogy legyen valami összefüggés e kettő között.


Jól szituált, gondozott kertek között időnként valószínűtlen felszínformák keresztezik utunkat. Sekély patakmeder-szerű árkok darabolják fel részekre a sziget déli felét. A nyitó térképen látható medrek maradványai ezek, manapság már csónakkal sem járhatóak, legfeljebb egy-egy kacsapár tud itt elevickélni, bár az ő lábuk is leér helyenként. Oldalról ezeket a mini Duna-ágakat is lassan birtokba veszi a növényzet, éppen úgy, mint a nagy ágban.


Ottjártunkkor a sziget legjellegzetesebb díszítő eleme az utcahossznyi letekeredett magnókazetta szalag volt, ami minden kiálló dologra rátekeredett. Láttunk még avar alá rejtőzött piros béemvét, amelyen már a humuszosodás bizonyos jeleit is felfedezni véltük. Nem mellesleg az autó tárva nyitva volt, közel az alábbi telefonfülkéhez, melyben telefonkészülék helyett botanikus kert telepedett. Benne a felirat még mindig hirdette: ne rongáld a telefonfülkét mert életet menthet!


A déli szigetcsúcs számunkra elérhetetlennnek bizonyult, ugyanis családi ház áll itt. Kovácsoltvas kerítése vízbe kényszeríti azokat, akik a déli csúcs kilátására áhítoznak. A szigetet övező nádast itt szépen nyírják, nyilván a kies panoráma érdekében.


Itt is, mint oly sok helyen a Ráckevei-Duna mentén rengeteg az eladó vízparti ingatlan. Ez már azonban  korántsem az a kategória amit pl. a Kerekzátony-szigeten tapasztaltunk. Ezek komoly családi házak, minden lehetséges luxussal felszerelve. Szó, ami szó, aki családi házat keres egy dunai szigeten annak a szigethalmi oldalt ajánljuk, aki a természetet kedveli jobban és egy valódi süppedős úszólápra kíváncsi az járja be a szentmiklósi részt.

A kettőt nem nehéz elkülöníteni, 10 méter magas hídtöltés választja el őket hermetikusan.

FRISSÍTÉS: 

Miközben 2019-ben a szigethalmi önkormányzat nevet keres a szigetnek Hajdú Mihály: A Csepel-sziget helynevei c. kötete ismerteti a nevét: Gulyásica, azaz Gulya itató sziget: 


Köszönet a találatért Mikesy Gábornak!

FRISSÍTÉS 2.: 

2021-ben végre előkerült egy térkép is, amelyen szerepel a név. Ráadásul egy olyan változatban, amelyet a Csepel-sziget helynevei kötet még nem ismert! Golosica:

Golosica-sziget (forrás)


6 megjegyzés:

  1. Gubovics-szigetnek hívták.

    Hajtó Lajos

    VálaszTörlés
  2. Kedves Lajos, erről van valami konkrét adat? Dokumentum, térkép, leírás, stb.?

    VálaszTörlés
  3. Teljes a zavar az elnevezésben, illetve annak hiányában. A Gubovics név nem a szigetet, hanem a hókonyt illeti meg, vagyis az (alsó) elválasztó kiságat. A felső neve Tűzoltó-hókony, mert annak idején a csepeli parton közvetlenül a hídról lejövő szigethalmi országút mellett volt a tűzoltók gyakorlóterepe (egy ócska kis ház, amit gyújtottak-oltottak valaha). Most ez valamilyen táborféle, faházzal.

    A Gubovics-hókonyt újabban Lajos-hókonynak emlegetik, egy állandóan itt üldögélő horgászról, aki nagyjából maga nevezte át a hókonyt saját magáról. Nekem továbbra is Gubovics-hókony. A szigetnek nincs ismert neve, de például én is elnevezhetném magamról...

    Az északi félsziget lakatlan, de az nem úszóláp valójában. Úszólápnak azt lehet nevezni, ami el tud mozdulni. Ez meg sehová nem megy, nem is fog. Nem is lehet vízben alábújni, ott végig csak talaj van a hajdani Duna-fenékig, ha lápos is. Igazi úszóláp a Ráckevei-Dunában nincsen, mindegyik helyhez kötött.

    Tihanyváry Boldizsár

    VálaszTörlés
  4. Lajos nevű horgász stimmel, de csak fél igazság. A történet úgy kerek, ha tudjuk, hogy a Lajos nem csak horgász, hanem halőr is, és a horgász egyesület illetve a horgászok kezdték így nevezni az öblöt. "tudod az az öböl ahol a Lajos is horgászik". valahogy így...
    Gyulai Péter
    2016.07.06.

    VálaszTörlés
  5. Pontositanék. A HÉV Helyi Érdekű Vasút-at jelent. Ez a taksonyi állomásról ágazott ki, a mai új 51-es út mentén vezetett, majd át a hídon. Eleinte a műút északi oldalán, majd attól egy utcával beljebb vezetett. Taksonyban még megvan a kiágazás, kb 50 méter sinnel... A megindulása után személyszállitást nem végzett, csak a gyár dolgozói voltak kivételek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem hévként épült, később adták át: http://ik435t.freeweb.hu/bpanno/foto/20000423/taksony.htm (Bár cégként csak a Fertővidéki HÉV maradt fenn a hév cégformából, sok jelentősége ennek ma nincs.)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...