2018. október 4., csütörtök

"Azok a keleti halak! Nem jönnek vissza többé"


Patrick Leigh Fermor varázslatos könyvében panaszkodik eképpen a persenbeugi polihisztor a vízierőművek építése kapcsán valamikor a '30-as évek elején.  Félelme beigazolódott, az osztrák erőművek, majd a Vaskapu I. és II. felépítése úgy tűnt örökre eltüntette a tokhalakat a folyó felső és középső szakaszáról. De talán most mégis helyre lehet hozni valahogy ezt az ökológiai katasztrófát a MEASURES Interreg pályázatnak köszönhetően!


Tudta? A vándorló halaknak is van világnapjuk, minden év április 21-én emlékezünk meg róluk. Ünnepelni nincs sok okunk őket, hiszen az emberiség mindent megtett azért az elmúlt száz évben, hogy megkeserítse ezeknek a fajoknak az életét nem csak a Dunán, hanem Európa-szerte. Nekünk elsőként a viza juthat eszünkbe, ez a hatalmas hal 1972 óta képtelen átmászni azt a 11 emeletnyi akadályt, amit a szerb és román hatóságok gördítettek eléjük. Rajtuk kívül ott van még az angolna, márna, paduc és a lazac is a nevezetesebbek közül. 

A WWF már évek óta szorgalmazza a felesleges gátak és duzzasztók lebontását a halak és egyéb élőlények útjából. Ezek az emberi létesítmények nem csak a faljgazdagságot vetették vissza, de a halak egyedszámára is negatív hatással volt. Olyan ez, mintha valaki elfalazná az emberek elől a hálószobájukba vezető ajtót, azaz a szaporodásuk egyik fő színterét. A duzzasztáson kívül más egyéb emberi tevékenység is fenyegeti ezeet a halfajokat, úgymint a szennyezés, a túlhalászat és a parti élőhelyek elpusztítása.

A viza újratelepítését már korábban is megpróbálták a Duna felsőbb szakaszain, de ez a Vaskapu erőművek létezése mellett csupán meddő próbálkozás lehetett. Talán éppen ezért készült el egy újabb Interreg pályázat, a MEASURES (Managing and restoring aquatic ecological corridors for migratory fish species in the danube river basin), amely a vándorló halak életét hivatott megkönnyíteni. 

Tíz ország, köztuk Magyarország vesz részt a 2,5 millió eurós, azaz 800 millió forintos pályázatban, ami nyilvánvalóan egyetlen dunai vízierőmű felszámolására sem elég. De nem is ez a cél. A három évesre tervezett projekt elsősorban tudományos kutatómunkát jelent, amelyben
  • Meghatározzák és feltérképezik a vándorló halfajok kulcsfontosságú élőhelyeit és az azok közti kapcsolatokat.
  • Megoldják két kihalással fenyegetett tokhal faj (Acipenser ruthenus, Acipenser gueldenstaedtii) mesterséges szaporítását, és kézikönyv készül a tenyésztésükről. 
  • Stratégiát dolgoznak ki a folyami zöldfolyosók helyreállítására és figyelemmel lesznek ezekre a jövőbeli beruházásoknál. 
  • Információs rendszer készül a szakértők, döntéshozók és a nagyközönség számára.

A projekt idén nyáron indult és várhatóan 2021-ben zárul. A program hivatalos megnyitója október 1-én, Bécsben volt a szervezésért felelős Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemén (Universität für Bodenkultur Wien). 

Persenbeug. Droppa Kálmán. Fortepan 75230

Várhatóan bármilyen konkrét döntés (bontás, hallépcső építés) csak ez után kerülhet szóba. Talán, ha minden jól megy még a mi életünkben láthatunk újra hatalmas vizákat Magyarországon!


Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • https://24.hu/tudomany/2018/10/03/felelesztik-a-dunat-es-mellekfolyoit/
  • https://science.apa.at/rubrik/natur_und_technik/BOKU_startet_EU-Projekt_zum_Schutz_wandernder_Donau-Fischarten/SCI_20180928_SCI39471352444649884
  • http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/measures
  • https://www.boku.ac.at/news/newsitem/49822/
  • http://wwf.hu/vizeink_/1/vandorlo-halak

1 megjegyzés:

Mogyoródi Gabi írta...

Hajrá Soroksár!❤️

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...