Az első dunai sziget a Kárpát-medencében

...szigorúan védett terület és Dévény alatt található, mármint folyásirány szerint.  

A Dévényi vár tövében kialakult Szedlacsek-sziget (forrás)

Miután az ausztriai Hainburg felett magasodó Braunsberg és a Dévényi várhegy között lévő Porta Hungarica alatt belép a Duna a Kárpát-medencébe, a dévényi medertágulatban egy szigetet formál, melyet méltán nevezhetünk a Kárpát-medence első dunai szigetének is. Ez persze mai állapot, a folyószabályozás előtt a két szomszédos hegy között egy mellékágak labirintusával tagolt szigettengert találtunk volna. Ilyen kiágazás volt például a Röthelstein vára alatt jobb kéz felé kanyargó Äugl-ág, ami egyes szakaszain államhatár volt Magyarország és Ausztria között, azaz Pozsony vármegye és Dévény község "dunántúli" részeit alkotta. A folyószabályozás által a Morva torkolat felett kialakított íves hajózási csatornának ezek a németül ligetnek (Au) nevezett szigetek áldozatul estek, több névtelen folyóközépi kavicszátonyokkal együtt. Kissé paradox módon a felszámolt szigetvilág maradványait magában foglaló nemzeti park neve az osztrák szakaszon jobb híján "Donau-Aauen" lett. Létrejöttének körülményei kissé hasonlítanak a magyarországi Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, ugyanis 1986-ban széleskörű lakossági tiltakozás miatt meghiúsult a hainburgi vízlépcső megépítése, ezáltal az osztrák Duna-szakasz teljes belépcsőzése. A Lobau-szigettől egészen a Morva folyó torkolatáig terjedő széles ártéri sáv 1996-ban nemzeti park-szintű védettséget kapott.

A vízerőmű meghiúsulása és a nemzeti parki védettség ellenére ezen a szakaszon a Duna gyakorlatilag egy hajózó csatorna képét mutatja. Két partján a megközelíthetőséget akadályozó terméskőszórással, párhuzamművekkel, sarkantyúkkal és gyakori kotrással (lásd 3. kép bal oldala). Ezek a folyószabályozási művek ugyancsak megtalálhatók a címben említett Slovanský, avagy Szedlacsek-szigeten is. A XIX. században a dévényi várhegy alatti medertágulatban kialakuló parti zátonyt, majd szigetet kőszórással kapcsolták a parthoz, ami jó időre megpecsételte a Dévényi-ág (Devínske rameno) sorsát.  

2022. szeptember 8-án délelőtt a Dévényi-ág száraz volt, legfeljebb a legmélyebben fekvő szakaszain csillogott benne némi víz, például a szigetre vezető betonhíd alatt. Erre a hídra van szlovákul kiírva, hogy a sziget látogatása nem megengedett a védettségi fokából kifolyólag, azaz a külföldiek nyugodtan bemehetnek. Az aznap mért 139 centiméteres helyi vízállás körülbelül két méterrel van a LKV szint alatt. Ha ehhez hozzávesszük a tényt, hogy a mellékágat alig hét éve, 2015-ben "revitalizálták", azaz kikotorták, azt a következtetést lehet levonni, hogy kissé "alulméretezték" a kőszórás megnyitását, ami körülbelül 200 centiméteres vízállásnál ereszthet vizet a mellékágba. Az idei száraz és meleg nyár kedvezett a növényzet térhódításának, a kotort szakasz nagy részén megtelepedtek az első lágyszárúak. Köztük például a 4. képen látható Bíbor nebáncsvirág, ami a Himalájából költözött a dunai ártérre.

A Szedlacsek-sziget két nevének eredetéről nem találtam információt, de valószínűleg mindkettő 1918 utáni név lehet. Akinek a Budapest környéki-szigetekhez szokott a szeme elsőként a főág partján található kavicsok méretén döbbenhet meg. A folyó sodrása ugyanis az ökölnyi szemcseméret alatt mindent elmos. Ez a szemcseméret aztán fokozatosan csökken a magyar szakaszon, úgy, hogy Paksnál már kavicsot sem nagyon találni. A mellékágban azonban az agyag és az iszap dominál, ami az ártér szűrő hatását jelzi a feltöltődésen túl, hiszen a szigetet a kavics nem tudja áthágni még árvíz idején sem, legfeljebb a lebegtetett hordalék. Ez aztán csapdába esik a szigeti növényzet között, de a mellékágban is, előrevetítve a "revitalizáció" hosszú távú sorsát.

A Szedlacsek-szigetre két úton lehet bejutni középvíz idején. Az egyik híd a sziget nyugati csúcsánál található, ezen egy autó is átfér. Ezzel az autóval a sziget közepén is lehet közlekedni, a vízmű kutakat ugyanis aszfaltozott út köti össze a sziget gerince mentén. Van egy másik sziget is. Ez egy gyalogos függőhíd, meglehetősen ingó-bingó. Magasan a lombkorona szintjén ível át a mellékág felett, de a partról hozzá vezető kapu nem meglepő módon lakat alatt van. 

Kisvíznél persze mindenhonnan megközelíthető a sziget, így a keleti, alsó csúcsa felől is. Itt ugyancsak megnyitották a kőszórást, de olyan szűk szakaszon, hogy az előrevetíti a nagyon gyors feltöltődést. Alig hét évvel a kotrás után a kőszórás mellett pár tíz méteren haladó mellékágban feltorlódtak a kidőlt fák. Ez tovább lassítja a periodikusan jelentkező vízáramlást, elősegítve a feliszapolódást. A helyszínen tapasztaltak alapján a következő évtizedben feltehetően újra markológépek veszik birtokba a medret, ami a markolót üzemben tartó cégnek nyereség, de a szigorúan védett szigetnek nem feltétlenül. 

1. A Szedlacsek-sziget felső bejárata a megbontott kőszórással

2. A sziget alsó (keleti) kijáratát elzáró kőszórás

3. Óriáskavicsok

4. Vendég a Himalájából

5. Sárga gévagomba telep

6. Mintha egy sétányon sétálnánk valami parkban...

7. Ennyi víz maradt a Dévény-Pozsony országút tövében

8. A sziget alsó csúcsa az eltorlaszolt mellékággal

9. A másik híd a szigetre

Rövid film szlovák nyelven a 2015. évi revitalizációról: 

Irodalom: 

• https://stary.broz.sk/sprietocnenie-devinskeho-ramena-kratke-dokumentacne-video/hu
• https://broz.sk/en/tlacova-konferencia-pri-prilezitosti-sprietocnenia-devinskeho-ramena-2/