2012. január 8., vasárnap

A belgrádi Nagy Hadi-sziget rejtélyes eltűnése 1941 tavaszán

 
Azon a napon történt, amikor a Bismarck csatahajó Grönland partjainál elsüllyesztette a brit flotta büszkeségét a Hood-ot. 1941. május 24-én a M. kir. 1./3. TF repülő százada légifotózást hajtott végre a németek által nemrég megszállt jugoszláv főváros fölött. Az elkészült fényképekkel a magyar hadvezetés az elavult III. katonai felmérés szelvényeit kívánta hosszú idő után újra felmérni és pontosítani. A berepült terület kiterjedt a román Bánságra, sőt Dél-Erdélyre is. Arról nincsenek sajnos információim, hogy ez a román hadvezetés tudomásával történt-e. 

1941. május 24-én így nézett ki a nemrég megszállt jugoszláv főváros egy repülőgépről nézve. Az árnyékokból ítélve a gép személyzete valamikor a reggeli órákban, vagy kora délelőtt készíthette el a fényképsorozatot, amelyből a magyar térképészek később összeillesztették a 6065/3-as szelvényt. A háború nyomai még ilyen magasságból is látszódnak. A Bánságba vezető dunai vasúti hidat középen bombatalálat érte, két hídelem hiányzik. Az 1934-ben elkészült, német tervezők és kivitelezők munkáját dícsérő, Zimonyba vezető I. Sándor híd is a Száva fenekén pihen.

1. kép. A Belgrádot ábrázoló 6065/3-as szelvény. Hadtörténeti Múzeum térképtára

Amennyiben hidrológia szempontból vizsgáljuk a jugoszláv fővárost, komoly hiányérzetünk támadhat. A Duna és a Száva összefolyásánál álló Nagy Hadi-Sziget (németül: Groß Kriegs Insel, szerbül: Велико Ратно Острво) szőrén-szálán eltűnt. Ez a sziget Nándorfehérvár, majd Belgrád minden egyes ostromában kitüntetett stratégiai szerepéről kapta a nevét. 1918-ig közigazgatásilag Zimony városához tartozott, a szerb-magyar határ közvetlenül a szerb főváros előtt a Száva középvonalán húzódott.

2. kép. Hová tűnt a Nagy Hadi-sziget? Hadtörténeti Múzeum térképtára
 
Az 1941. év kiemelkedően csapadékos volt a Kárpát-medencében. Februárban jeges árvíz pusztított a Dunán Kalocsa környékén. Májusban, Belgrádnál viszont a Tisza zöldárja okozta a vízszint rohamos emelkedését. Az akkor már teljes hosszában magyar Tisza mentén egész évben 210 napon keresztül volt árvízvédelmi készültség. Ebből 114 nap volt III. fokú készültség és volt amikor a teljes szakasz 80%-án védekeztek. A titeli torkolattól a Tisza a Duna vízszintjét is megemelte. A légifotón a ennek a zöldárnak a következményei látszódnak. A Duna töltéstől töltésig teljesen kitölti a számára meghagyott hullámteret, jól láthatók a vízben álló ártéri erdők. Annak ellenére, hogy a felvétel a késő tavaszi zöldár minden jelét magán hordozza, különös, hogy a Nagy Hadi-sziget területéről egyetlen fa, vagy más növény sem emelkedik a víz fölé. Amennyiben feltételezzük, hogy a szigeten ekkoriban nem létezett egyetlen fásszárú növényzet, úgy kézenfekvő a magyarázat, az árvíz nemes egyszerűséggel ellepte a területet. Szemközt, a bánsági Borcsa község hez tartozó Cservenka- és a Kozara-sziget azonban megvan. Hozzájuk hasonló, valamint a XIX. századi metszeten látható, mintegy 2 km2 vízben álló erdőt kellene látnunk Belgrád várának falai alatt is.

3. kép. Belgrád XIX. századi látképe a Zimonyi vár irányából, köztük a Nagy Hadi-sziget. /forrás: politikin-zabavnik.rs/

Ha feltételezzük, hogy nem a magyar térképészek retusálták ki a Nagy Hadi-szigetet Belgrád előteréből (márpedig miért tették volna?), akkor a rejtélyes eltűnés magyarázatát máshol kell keresnünk. A jugoszláv főváros két világháború között elkészült fejlesztési terveiben szerepelt a Száva túlsó partján egészen Zimonyig húzódó mocsaras terület feltöltése és beépítése. A terjeszkedő új városrészeket azonban nem építhették olyan ártérre, amit a Duna és a Száva hol külön-külön, hol együtt áraszt el.  Lehetséges, hogy a Nagy Hadi-sziget a kotróhajók áldozatául esett a múlt század '30-as éveiben?

4. kép. Belgrád 1937-ben nyugati irányból fényképezve /forrás: falanszter.blog.hu/

Ha 1937-ben Belgrád városára madártávlatból pillantunk, az újonnan épült Vásárvároson túl, a kép bal oldalán még ott található a Nagy Hadi-sziget . A kifejezetten lapos terület benyomását keltő szárazulat látható részén azonban két fa kivételével nem találunk fásszárú növényzetet. Hogy hová lettek a fák? Ha feltételezzük, hogy az első világháború hadieseményei következtében minden növény elpusztult a szigetről, akkor is volt 23 éve az ártéri erdőknek, hogy újra birtokba vegyék az amúgy máig lakatlan területet. Ha egy közepes árvíz alól sem látszik ki a Nagy Hadi-sziget, akkor az sem valószínű, hogy az itt megkezdett építkezések miatt irtották ki a növényzetet. Ártérre akkoriban még nem szívesen építkeztek. A lehető legkézenfekvőbb és egyben legföldhözragadtabb magyarázat volna, hogy itt a fővárosiak konyhakertjei, legelői feküdtek egykor. Mindenesetre ha ez így volt, nem csoda, hogy a tiszai zöldár következtében kiáradó Duna eltüntette a térképészek lencséje elől a belgrádi Nagy Hadi-szigetet.
 

8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jó a konklúzió. Ártér volt a Nagy-Hadi sziget is, és a Száva bal partja is, a mai Tosin Bunar utcáig, amely akkor magyarok épített gát volt, ma pedig vasúti töltés.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Remélem lesz valaki Belgrádból is, aki meg tudná erősíteni a feltételezésemet, mert ez a konklúzió nem tény, csupán lehetőség. Egy 2 négyzetkilométeres szigettől igencsak szokatlan, hogy egy közepes áradás nyomtalanul eltüntesse.

Dstern írta...

Mondjuk nem lehet, hogy a vaskapu erőmű miatti visszaduzzasztás eltüntette ezt a sziget is? Csak tipp...

Szávoszt-Vass Dániel írta...

A Vaskapu I. erőmű 31 évvel történetünk után készült el. Abban igazad van viszont, hogy ez az erőmű nem csak Ada Kaleh szigetét tüntette el a térképről...

:) Nahát tényleg! Köszi, erről is lehetne majd egy bejegyzés!

Tamas írta...

Jól gondolom, hogy a légi felvétel tetején lévő sziget az szépen beépült a Borcsa alatti oldalra, és mostanra teljesen a szárazföld része?

Köszönet a blogért, jó ezekről az ismerős szigetekről olvasni :)

Tamas írta...

Megpróbáltam egy képre kirakni a mostani google maps állapotokat és a 41-es légi felvételt:
http://tamas.terray.hu/kepek/misc/beograd_duna.png

A felső sziget beépülése mellett szerintem látszik, hogy a hadi körvonala mellett másképp néz ki a víz a légifelvételen (mintha ott átbukna a szigeten és hordalékosabb lenne).

petru írta...

Szvsz ez az egesz egy miszterium.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Köszi Tamás a képet, a Hadi sziget délkeleti oldalát a Száva és a Duna vizének elkeveredése rajzolja meg. Sok minden változott az elmúlt száz évben, majd próbálok én is készíteni egy átfedő képet a területről.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...