Megvallom őszintén, hogy többször is Bükinek írtam a Buki-szigetet, sőt a mai napig nem áll rá a szám a helyes földrajzi névre. Valószínűleg a német térképészeknek sem állt rá, akik véleményem szerint lehagyták valamikor nagyon régen azt a két pontot a sziget nevéről. Most a helyesírás ellenőrzőt is át kell majd állítanom tekintettel a további bejegyzésekre.

Az 1926. évben készült Duna Vízisport térképen halványan megjelenítettem a 2005. évi légifotót. Így könnyű összevetni mi változott 80 év alatt. Az amúgy igen pontos térkép egy helyen hibádzik, a Buki-sziget és környezete folyásirány szerint mintegy 90 métert elcsúszott, de a parti részek, pl. a patak torkolata helyben vannak. Érdekes színfolt a régi térképen a pirossal szedett egykori Buki-csárda. Az épület ma már nincs meg, valószínűleg a sóderszállító út miatt bontották le.
Mint minden más sziget esetében is, ha keresztgáttal a parthoz kötik zátonyok épülnek a mellékág ki-, és betorkollásánál. A jelenség megfigyelhető Gödön is, Sződligeten az Égető-szigetnél és még hosszasan sorolhatnám a példákat. A Buki-sziget esetében a déli zátony a Füzes-sziget.
![]() |
A horgásztó fölé meredek partfal emelkedik; a szabályozás előtti alámosott Duna-part. |
A
Füzes-szigetet a parttól elválasztó egykori meder maradéka a kisváci
Horgásztó. A DCM folyami sóderkikötője pedig maga a sziget.
A kerékpárúttól jobbra a nádasban még napjainkban is nyílt víztükör csillog. Talajvízből származó szivárgó vizeit egy áteresz juttatja a Dunába.
A Füzes-sziget születését a Buki-sziget keresztgátjának köszönhette, pusztulását pedig a DCM felépülése okozta. Sziget létére emberi kort ért meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése