Meglehetősen régóta tervezek egy átfogó bejegyzést az 1838-as árvíztáblákról hiszen már rengeteg érdekes történet, régi fotó, emlék került elő velük kapcsolatban. A cikk megírásának talán éppen ugyanez az akadálya, hiszen folyamatosan találni újabb és újabb dolgokat. Például ezt a képet, melyet Villy küldött Esztergomból és Esztergomról.
Első ránézésre semmi különöset nem veszünk észre Majer István metszetén, amely az esztergomi szegényházat ábrázolja. 1839-ben épült, tehát a nagy jeges árvíznek nem volt alkalma megrongálni az épületet. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a rengeteg földönfutóvá vált ember számára épült, akiknek az otthona éppen egy évvel ezelőtt semmisült meg. Mint ismeretes Pest után Esztergom volt a másik magyarországi város, amelyet szinte teljesen elpusztított a jégzajlás. Itt található Pest után a második legtöbb árvíztábla, melyeket már mi is bemutattunk (szlovákul is). Ebben a bejegyzésben szerepelt az alábbi felvétel. Hogy hol található ez pontosan? Az esztergomi szegények háza falán, éppen ott, ahová Majer István a metszeten berajzolta, a kápolna bejáratától balra, 61 centiméteres magasságban.
Tudomásunk szerint Villy lelete az első olyan metszet, amely árvíztáblát ábrázol. Azt nem tudjuk, de valószínű, hogy az árvíztábla szintezési jelként már az eredeti tervrajzokon is szerepelt. Ugyancsak valószínű, hogy a közvetlenül az árvíz után épült/újjáépült házakra hatóságilag ki kellett tenni egy hasonló táblát. Ezt nem gyárthatták központilag, hiszen akkor minden tábla egyforma lett volna. Így szinte biztos, hogy minden tulajdonos egyenként szaladgált el a saját táblájáért a kőfaragóhoz.
Talán mondanunk sem kell, hogy örömmel írunk minden hasonló felfedezésről!
Amennyiben tetszett a bejegyzés,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése