Tavalyi cikkünk nyomán rengeteg megkeresést kaptunk, hogy mennyire sok helyen lehet találkozni az emberemlékezet óta nem látott hódokkal. Ebben a cikkben illusztráltuk a hódok gödi munkásságát, melyet idén is folytattak, jóval nagyobb ütemben. Láttak hódot Pilismaróton, Zebegényben, Surányban és a Ráckevei Dunán a Czuczor-szigetnél is. Úgy néz ki a terjeszkedésük megállíthatatlan a Duna mentén. Becz Miklós saját szigetszentmiklósi megfigyeléseiből írt cikket és saját képeivel illusztrálta.
Két éve is láttam egy gyanúsan rágott fát a Taksonyi- hókonyban, de akkor arra gondoltam, hogy ez egy nyilvánvaló képtelenség: normális hód mit keresne a legzsúfoltabb megyében... Tévedtem.
Ma délután, december 20-án véletlenül rátaláltam a Taksony-sziget bejáróján több helyen, a hód rágásnyomaira.
Az első a part felől, olyan hatalmas, derékvastagságú fa volt, hogy inkább egy beteg ember művének tartottam a jellegzetes ceruzahegyezős nyomok ellenére. Ez egy stégbejáró közepén állt, ami széles nádason át vezettet a parttól a horgászállásig.
A második területen 3- 4 kivágott fát vagy fácskát találtam. Ezen a helyen a rágások annyira frissek voltak, hogy a fa sebei néhol még nedvesek voltak.
Ezen a helyen látható volt az is, hogy a kivágott fát arasznyi, vagy könyöknyi hosszúsági darabokra rágta, és hogy a háncsot fogyasztotta el. A vízben a partszegélyen sok- sok ilyen méretű, kopasztott darabka úszott. Ezek vastagsága a virslitől a csukló vastagságig terjedt.
Egy 20 cm törzsármérőjű fát a hód úgy döntött ki, hogy az a vízbe zuhant. Ez számomra is hasznos volt, kikötő mólóként szolgált. Innen (a kidőlt törzs mellől) könnyen kikövetkeztethető volt, hogy milyen módszerrel dolgozott: a kérget a víz felől, a vízből fejtette le. A vízbe dőlt fatörzs közepén a kérget meghagyta ahol az számára túl magas volt, máshol az alacsonyabb helyeken egészet lefejtette. A metszőfog párok nyoma felülről lefelé mutatott. Így csak a vízben "állva" lehet dolgozni a vízbe dőlt fán. A felszín alá szorult ágról a teljes kérget lefejtette...
Itthon kiméretem egy leválasztott kéregdarabon a rágásnyomon szélességét: a két metszőfoggal egyszerre 22 mm-es sávban lehetett vésni. Keményen meg kell a hódnak dolgozni minden falatért. A függőlegesen meghagyott, még ki nem döntött fákon, látszott az is, hogy milyen magasra ér fel az állat. Sajnos, ezt nem mértem meg. Kb. combközépig ágaskodhatott fel.
Visszafelé evezve a sziget felől is találtam több jellegzetes, de régi rágást. Ezeket sokkal korábban kóstolhatta meg, de a lombhullás óta nem jártam erre, ősszel a víz felől még nem nem volt látható. Itt olyan ágrészt is találtam, amin látszott, hogy az állat pofája kb. ökölnyi szélességű lehetett. (egy ilyen méretű mélyedést rágott az ágvillába alsó részébe.) Ez a fotó a régi és új rágást mutató képpárán látható.
Enyhe a tél. Érdemes volna felkészülni egy éjszaki megfigyelésre...
Írja meg nekünk, ha esetleg más is találkozott ezen a télen hódokkal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése