2017. augusztus 27., vasárnap

Párhuzamos félsziget-rajzok


Egy érdekes párhuzam merült fel a nemrégiben Altinum római erődjéről írt cikk és egy Várak, Kastélyok Templomok magazinban megjelent írás kapcsán. Altinum a Duna fölötti magasparton épült, tőle délkeletre egy, az ártérbe messze benyúló félszigeten áll Kölked település. Tőlük délebbre a Dunától ugyancsak távolabb áll a vajdasági Szond (Szonta, Сонта) szabályos telepes falva, amelytől délnyugatra, a kölkedi helyzet tükörképeként ugyancsak egy félsziget nyúlik be messze az ártérre. És nem csak ebben hasonló a két hely.

1. ábra Tükrözött félszigetek

1. félsziget: Szond

Dénes József várkutató naplójának második részében esett szó a szondi (1904 előtt Szonta) Gergely ispán tornyáról. Az 1230-as említés feltételezi, hogy a tatárjáráskor már el is pusztult és a köveit a kőben szegény vidéken azonnal széthordhatták. A mellékletként közölt I. kat. felmérés kori ábrán (1. ábra) a szerző azt feltételezi, hogy a torony valahol a félsziget nyugati csúcsán állhatott, de régészeti feltárás még sohasem azonosította helyét. 

A régészeknek könnyű dolga lenne, ezen a helyen nemhogy a tornyot, de magát a települést sem találnák meg. Az 1783-ban készült I. kat felmérés után rendelkezésünkre álló következő térkép 1788-ból már egy telepes falu tervrajzát ábrázolja, a régi félszigettől 3 kilométerre északkeletre. 

2. ábra Ószond és Újszond elhelyezedése. Forrás:mapire.eu

A baranyai és a bácsi magaspart között, Apatintól délre a Duna 23 kilométer széles árteret alakított ki magának. Eszéktől északra ezt a vizenyős, holtágakkal átszőtt területet Kopácsi-rétként ismerjük, ma nemzeti park. Balparti részét a folyószabályozás nagyrészt ármentesítette. Az 1700-as évek végén Szondnál az emberi megtelepedésre alkalmas part alatt két nagyobb holtág terült el, a Velika bara és a Kruškovac (Körtés) bara. A Velika barától keletre létezett még egy jóval korábban feltöltődött holtág, a Határ (Grna) bara, amely a Sibovac-szigetet ölelte körül. Ez utóbbi magassága a III. kat felmérés szerint 82 méter volt tengerszint felett, a Velika bara szintje ennél egy méterrel lejjebb volt, 81 méter körül. Szond régi települése a félszigeten 3 méterrel magasodott az ártér fölé (84 m), a költözés után ez a település újabb 3 méterrel került az ártér fölé (87 m). A Veilka bara a gombosi híd felett torkollott vissza a Duna főágába. 

3. ábra Ószond két csatornája

A vízrajzi helyzetet tovább bonyolítja a Duna Mappáció során feltérképezett két csatorna, amely két szigetre osztja a szontai félszigetet (3. ábra). A térképen Velka Kanal (Nagy-csatorna) és Mala Kanal (Kis-csatorna néven szereplő árkok feltehetően összefüggésben vannak a település katonai védelmével, azaz Gergely ispán várával és a török hódoltsággal. Szonta a wikipédia cikkével ellentétben nem pusztult el teljesen a török hódoltság korában, de a kóborló hadakkal szemben minden lehetőséget megragadott a védekezésre. Ezt a célt szolgálhatta a két vizesárok, melynek nyomai ma is megvannak. A három oldalról vízzel és mocsárral körülvett félszigetből így két különálló sziget keletkezett Szond mezővárosában. Közöttük hidak biztosították az összeköttetést. Egészen addig, amíg a település el nem költözött. Ez olyan különleges földrajzi és éghajlati okok miatt következett be, hogy kénytelenek leszünk egy külön bejegyzést szentelni a témának. 

4. ábra Kölked árkai 1858-ben

2. félsziget: Kölked

Kölked szerencsésebb földrajzi helyzetben volt Szondnál. A 84-85 méter átlagmagasságú, egykori folyókanyarulatok övzátony-sarlólapos sorozataiból álló ártér ugyancsak három oldalról tette megközelíthetetlenné a települést. Az emberi megtelepedés térszíne 87-88 méter magasan volt, azaz ugyanazon a magasságon, mint ahová Szond 1783-1788 között elköltözött. Ha a tükörkép metaforánál maradunk lett volna hová költözni, hiszen az északnyugati irányban 3 kilométerre állt egy 95 méter magas domb, melyen Altinum római erődje feküdt. Körülbelül ott ahol a túlparton Szond elköltözött.

Kölked váráról nem szól a fáma, de a török hódoltság alatt végig létező falu ugyancsak megtett minden tőle telhetőt, hogy a hívatlan vendégeket távol tartsa. Azt nem tudni, hogy az alábbi, 5. ábrán látható árkok közül melyik mikor készült el. Talán  már a rómaiak után megtelepedő népvándorlás-kori népek kiásták az elődjét, de az biztos, hogy a falu képét a múltban és a jelenben is meghatározták. A legkülső árok a félsziget nyakánál található. Vonalvezetése alapján még természetes eredetűnek gondolhatnánk, de ha a Duna vizét kellett volna levezetnie, akkor sokkal szélesebbnek kellene lennie. Míg el az árok külterületen található, addig a másik kettőt már benőtte a település, de nem annyira, hogy ne maradt volna nyoma.

5. ábra Kölked három árka

Az 4. ábrán látható 1858. évi állapot szerint Kölked település magja a félsziget legkeletibb csúcsán volt. A református templomtól keletre húzódott egy három méter mély egyenes árok, amelyen ekkor már nem híd, hanem feltöltött út vezetett keresztül. Ma ez a terület a Kossuth és Tisza utcák között található. A középső árok ennél sokkal látványosabb, ebben ma is található egy tavacska és nagyrészt beépítetlen terület. Később itt épült fel az általános iskola és könyvtár. A két utóbbi árok ma is három részre osztja Kölkedet. 

Sok más település található ilyen Duna-ágak által "kifaragott" félszigeten, például Dunaszentgyörgy, vagy a Vajdaságban Béreg (Бачки Брег) és Küllőd (Колут), de ezeken nem létesültek a szondi és kölkedihez hasonló védművek.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...