125 éves a Koppány-sziget

A Duna gemenci szakaszának déli részén az utolsó "simításokat" 1893-1898 között végezték. A folyószabályozási munkálatok során kiegyenesítették a Duna laza üledékben gyakran vándorló medrét. A sükösdi, érsekcsanádi és koppányi átmetszések 18 kilométerrel rövidítették le a folyó hosszát, egyben létrehoztak Bajától északra három szigetet; egyet Grébecnél (1894), a Veránkát (1896) és a Koppányt (1898). Ez a többé-kevésbé stabilizált meder tette lehetővé a Türr István híd felépítését 1906-1908 között. 

Képpár: Kovács Gábor / Fortepan, dr. Varga Csaba dr.

E bejegyzés apropóját egy facebook post adta, ahol két képen a bajai Türr István híd látszik, körülbelül 90 év távlatában. A híd időközben egyszer már megsemmisült, és Baja város Vajas-torkolatnál fekvő nyugati előtere is alaposan átalakult ez idő alatt. Ezekről a városszerkezeti változásokról rengeteget lehetne írni, most azonban fókuszáljunk a távolba, a Duna túlpartján felsejlő, emberkéz alkotta Koppány-szigetre. 

A Koppány-sziget 1941-ben (Hadtörténeti Múzeum Térképtára)

A Koppány-sziget lehetett volna Kákony-sziget is, ha a Duna áradásai nem űzték volna el ezt a falut a Duna partjáról 1804-ben. Kákony falu neve feledésbe merült, legfeljebb a Bajaszentistvánra beköltöztetett lakosság őrizhette emlékét még néhány generáción át. Az áradásokon kívül a folyó kanyarulatfejlődése miatt jelentkező oldalazó erózió is komoly pusztítást végzett Baja térségében. Kákonynál, és délebbre Pandurnál a Duna két túlfejlett kanyarulata mélyen bevágott a Duna-Tisza közébe, végső soron menekülésre kényszerítve a települések lakosságát. A partelmosódás következtében a néptelen kákonyi faluhely lassan közvetlenül a Duna partjára került, de ekkor már Koppány-puszta néven ismerték. Éppen 125 éve, 1898-ban Koppánytól nyugatra vezérárkot ástak a földeken keresztül, és a Duna új medre szigetté alakította a Duna-Tisza közéhez tartozó félszigetet.

A Duna levágásra ítélt koppányi kanyarulata Bajától északra. 1881. (mapire.eu)

Míg a grébeci és a veránkai átmetszés gyorsan kifejlődött, és a vezérárokból hamar főág vált, addig Koppánynál a Dunának nem nagyon akarózott elhagyni a Vén-Dunának nevezett 4 km hosszú mellékágát. A folyamat felgyorsítása érdekében 1910-ben a felső harmadánál elrekesztették az ágat, a kőgát aztán gyors feltöltődést eredményezett. Ugyan a kezdő képpár nem ugyanabból a magasságból és szögből és ugyanazon vízállás idején fényképezte le a Koppány-szigetet, de jól kivehető rajtuk a Vén-Duna szűkülése. Az 1930-as években készült fotón még egy széles torkolatot látunk, egységesen széles meder sejlik fel az ártéri edőn túl. A távolban még kivehető a felső torkolat is.

Területét a bajaiak művelték. A sziget egy része fátlan kaszáló volt, ahol a bérlők szarvasmarhákat legeltettek. De termesztettek itt kendert is. 1936-ból fennmaradt egy hajószerencsétlenség története, amikor a szigetről 10 vagon kendert akartak elszállítani Bajára, de a komp nekiment egy hajómalomnak és lovakkal, kocsikkal együtt elsüllyedt. 

A Koppány-sziget déli torkolata a Türr István hídtól északra 1930.

Napjainkra a meder jelentősen szűkült, de nem kell aggódni, a folyamat jelentősen lelassult a sziget 100. születésnapján. A WWF élőhelyrehabilitációs programja keretében 1998-ban elbontották a keresztgát középső részét a vízáramlás biztosítása érdekében. a projekt 70 millió forintjából jutott pénz az alsó és felső torkolat kotrására is, de a tervezett két zsilip (szerencsére) nem épült meg. A Vén-Duna revitalizálásával a Koppány-sziget elszakadt a parttól, így kialakulhatott a Gemenc egyik legelzártabb területe.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Eblinger Ferenc: A Gemenc kistájainak rövid története 
• Magyar Nemzet, 1999-06-15 / 137. szám
• Molnárok Lapja, 1936-09-26 / 39. szám
• Népszava, 1997-10-04 / 232. szám 
• Mátrai Ildikó: A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. (Szekszárd, 2009)