2011. augusztus 10., szerda

A dunai hajós

 
Éppen ma 135 éve, hogy az ipolyszalkai illetőségű Borus Demeter Donaueschingen alatt bárkájába szállt, miután Sigmaringenben megnyerte a Duna Liga horgászversenyét. Fogadást kötött, hogy az útja során kizárólag a saját maga fogta halból fogja fönntartani magát. Ezzel kezdetét vette A dunai hajós kalandos 700 mérföldes (2850 km) utazása.
Bár Jules Verne soha nem járt Magyarországon, sőt a Dunát sem látta közelebbről, ez korántsem akadályozta meg műve megírásában. Számára csupán térkép volt e táj, de fantáziája révén kipótolta személyes ismereteinek hiányát. Számára nem okozhat gondot, hogy leírja egy német vendéglő belsejét, akkor sem jön zavarba, amikor hőseit a Dunakanyarba helyezi, lehet szó a zimonyi börtönről, az olvasó mindenütt úgy érzi, mintha maga is ott lenne a szereplőkkel együtt.
A dunai hajós 1908-ban jelent meg először Franciaországban, Verne halála után 3 évvel. A regény magán viselte Michael fiának keze nyomát, aki a címét is megváltoztatta. Eredetleg franciául "Le Beau Danube Jeune" lett volna, ami annyit tesz "A szép szőke Duna". Ez változott át a posztumusz kiadásban "Le Pilote du Danube"-ra, azaz A dunai hajósra.
A történet főhőse Borus Demeter, aki valójában nem az, akinek mondja magát. Ez azonban nemcsak rá, hanem a másik két főhősre is igaz, a bécsi Jäger és a bolgár Ladko jól megfontolt szándékból tesz így.  De vajon miért siet annyira Borus Demeter lefelé a Dunán? Vajon miért szegődik útitársául a bécsi Jäger polgár? És ki irányítja a Duna mentén mindenütt felbukkanó titokzatos fosztogató rablógyilkos bandát? Főhőseinkkel végigjárhatjuk a Duna folyását a forrástól a torkolatig, képet kaphatunk a tájakról és a  bonyolult történelmi viszonyokról, melyek 1876 nyarán jellemezték a Duna medencéjét. Sőt egy helyen még a dunai szigetekről is szó esik:

"...Itt a folyam kiszélesedik és medrét sok kisebb-nagyobb sziget teszi változatossá. A nagyobb kiterjedésű szigetek két ágra osztják a folyamot, és a folyam sodra az ilyen helyeken meglehetősen erős. Ezek a szigetek nem termékenyek. A gyakori áradásoktól odahordott iszapos talajon csak nyárfák, rezgőnyárfák és fűzfák nőnek. De szénát bőven kaszálnak itt, és színültig megrakott bárkáikon szállítják a partmenti tanyákra vagy a mezővárosokba..."
A magyar fordításba néhány helyen hiba csúszott. A horgászversenyen Borus Demeter nem 170 fontos csukát fogott, csupán 17 fontosat, és a második helyezett Wagner sem 35, csupán 3,5 fontos domolykót. Ennek ellenére A dunai hajós Magyarországon a Sándor Mátyás mellett nagy népszerűségnek örvend. Hazánkban több kiadást megért, 1974-ben pedig filmet is forgattak a regény alapján. A szereposztásban a legjobb magyar színészeket találjuk: Koncz Gábor, Agárdy Gábor, Bujtor István, Kállai Ferenc, Koltai Róbert, Latinovits Zoltán, Menszátor Magdolna. A film néhány jelenetéről úgy tudom, hogy a Szigetközben forgatták, így érdemes összevetni a korabeli tájat a mostani viszonyokkal. A mai nevezetes évforduló kapcsán álljon itt egy kis kedvcsináló a filmhez (A Youtube-on megtalálható az összes rész):
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...