2013. március 2., szombat

Fák=járvány? - Két demonstráció a Római-parton


Két demonstráció színhelye volt 2013. március 2-án a Római-part. Elsőként a Valyo - Város és Folyó csoport, a Védegylet, magyar Tájépítészek Szövetsége és a Maradjanak a fák a Rómain! csoport szervezett tiltakozó megmozdulást a tervezett fakivágás ellen. Ezután a Római-partért Egyesület jelentett be - ugyanoda - egy figyelemfelkeltő rendezvényt. A két csoport végül nem találkozott, előbbiek átvonultak a Hattyú csónakház elé. Mivel az ő álláspontjukat már nagyjából ismertem, így volt időm elolvasni mindent a gát pártolóinak bemutatóján. Meglehetősen tanulságos volt.


A Római-partért egyesület bemutatóján a járványveszély jelent meg központi témaként. Hatalmas táblákon mutatták meg a helyi talajvizsgálatok eredményeit. Én értettem a szándékot, de a szervezők úgy tűnik nincsenek tisztában azzal, hogy a mai ember képtelen elolvasni egy hosszabb összefüggő szöveget. Egyszerűen elunja a felénél és otthagyja. Hát még ha képletek, vegyjelek, számok és egyéb adatok is vannak benne. Én végigrágtam magam rajta, de sajnos a szövegből sok minden nem derült ki. Feltételezem, hogy ez egy árvíz utáni, de fertőtlenítés előtti adatsor lehet. A sok latinbetűs kórokozó mellett nem volt feltüntetve, hogy normális esetben mennyi található belőlük 1 g földben. Így az egész értelmezhetetlen volt. Az sem szerepelt a táblákon, hogy a fertőtlenítést ők fizetik-e a saját pénzükből vagy a hatóság állami pénzből. 
 

Arra is kíváncsi lettem volna, hogyan kerülnek a földbe (!) zsír és olajtárolók, ilyen létesítésére ki ad engedélyt, és miért csak az számít környezetszennyezésnek, ha ezeket fertőtlenítik?

Kifejezetten csodálkozom, hogyan lehet egy ilyen fertőzésveszélyes helyen egyáltalán lakóingatlant vásárolni vagy hotelt építeni.

Ezen a demonstráción az érdeklődők elsőre egy kérdést kaptak válaszok helyett: Ki honnan jött? Ugyanis, ha valaki Hódmezővásárhelyről, Makóról, Komlóról (Tarlós I.) érkezett, akkor már vesztett ügye volt. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ha csak a helyiek finanszíroznák a saját gátjukat, nem pedig a hódmezővásárhelyiek, makóiak, komlóiak, akkor teljesen érthető lenne a kérdés. Így sajnos nem.

A kevésbé szerencsések megkaphatták azt, hogy csupán turisták itt, de kérdem én, a helyi hoteltulajdonosok nem ezekből a turistákból élnek? Vagy a jó turista olyan, aki nem kérdez, csak fizet a recepción? Próbálnának a "munkahelyeik védelméért" tüntetők megélni a helyi keresletből.


Nem értettem a "rendezett közterületet" transzparenst sem. Ha itthon a járdán halomban áll a levél, szemét, kutyagumi, akkor kimegyek és összesöpröm. Ki is állhatnék egy transzparenssel, hogy Valaki takarítsa már föl! de félek, hogy hülyének néznének.

Különösen visszás volt, hogy a szervező urak egyike nem egy csikket hajított el a fűbe ottléte alatt, miközben komoly arccal bólogatott, amikor a szimpatizánsok a rendezetlen környezetről panaszkodtak. Javasolnám, hogy a helyiek az építkezési törmeléküket, kertjükben összegereblyézett avart ezentúl ne a parton deponálják, hanem az erre kijelölt helyen. Így egy csapásra teljesülhetne saját igényük a "rendezett közterületre". Rendezetlen közterület... Valóban, ártéri erdőkben ritkán gereblyéznek. A néhány szimpatizáns saját magát hergelte, mondván, minek ide fa, amikor nem lehet tőlük látni a Dunát. Elvégre a Duna miatt jönnek ide az emberek, nem a fák miatt. Különben is ez nem is ártér. 

Hát akkor mégis mi? Ha pedig tényleg nem ártér, akkor minek ide mobil, vagy bármilyen más gát? Mindenképpen rossz hír az itt lakóknak: a mobilgát megépülése után is ártér marad a terület: mentesített ártér.


Volt még szó a cikkcakkban nem építhető árvízvédelmi töltésről, amiben van igazság, de létezik ellenpélda is. Hogy hol? Éppen szemben. A Palotai-szigeten található szennyvíztisztító éppen egy ilyen kiszögellésen épült fel. 

Hogy ne csak kritizáljam őket, a rendezett partra, játszóterekre, kerékpárútra való igényük jogos. Ez azonban mobilgát nélkül is kivitelezhető lenne.


  
Számomra a Római-parti mobilgát kérdése elősorban morális, ugyanis jelen helyzetben az állam egy olyan magatartást készül 3-4 milliárd forinttal jutalmazni, amelyet körülbelül ugyanekkora összegre kellene büntetni. Éppen ezért a gát megépülése esetén mindenképpen szükség lenne a helyiek hozzájárulására.
   

A fák megmaradásáért demonstrálók jóval többen voltak a kb. 30-40 gátpártinál. Itt mutatkozott meg mennyire szűk ez a parton megmaradt zöld folyosó, melyet erdőnek nem is lehet nevezni, legfeljebb fasornak. A demonstráció szűkösségében persze közrejátszott a magasabb vízállás is.
     
 
Sokszor hangzott már el, hogy Budapest utolsó természetes-természetközeli ártéri erdeje pusztulna el. Szerencsére ez nem igaz, ugyanis ott van a Háros-sziget, ami egy gyönyörű ártéri dzsungel, de szemben a Palotai-szigeten is - a szemetet leszámítva - egész komoly kis erdő áll. 

A "fapárti" demonstrálók nehéz helyzetben voltak a tervek hiánya miatt. Meglehetősen nehéz tiltakozni valami ellen, ami még ennyire nem körvonalazódott. Néhány dolog azonban bizonyosnak látszik. Ha a mobilgát felépül, akkor egészen biztos, hogy kell a számára egy védőterület. Ezen nem állhat egyetlen fa sem, mert ha árvízi helyzetben akár csak egy rádől a fém mobilgátra, az 20 000 ember létbiztonságát fenyegeti. Ha ez a védőterület csak 5-10 méter mindkét oldalon, akkor is az egész partot érinti teljes szélességében. Tehát nem igaz az az állítás, hogy csupán néhány "öreg" fát kell kivágni. Hanem az összeset.

A gátat szinte biztos, hogy lehetetlen a kerítés vonalában felhúzni, ugyanis akkor nem maradna hely a szervízútnak, amin a vízügy emberei hozzáférhetnek a veszélyeztetett szakaszhoz. Ha a mobilgát mégis a kerítés mentén futna, úgy a telektulajdonosok is elbúcsúzhatnak kertjük fáitól. 

A mobilgát és a feltöltés révén szűkülne a Duna meder, további számítások kellenek majd, hogy ez mennyivel fogja megemelni a tetőző árvizek magasságát. 
 

Mi lenne a megoldás? Mindenképpen egyfajta patthelyzetként lehet ezt a helyzetet legjobban jellemezni. Az a Római-part, amire az idősebbek nosztalgiával gondolnak vissza, már nem létezik. Beépítették, lerombolták, felszámolták vagy éppen mostanában fogják. Lakóparkokat, hoteleket egészen biztos, hogy nem fognak elbontani, ledózerelni, akármennyien követelnék is ezt. Emiatt valamiféle védelemre szükség lesz. Amennyiben mobilgát lesz, úgy eltűnnek a fák a rómairól. Ha nem lesz gát, akkor árvíz lesz, rengeteg dühös - nem csak római-parti, de csillaghegyi - emberrel, ugyanis az "elsőrendű árvízvédelmi vonal" kifejezetten alkalmatlan a feladata ellátására.  

Amennyiben kisajátítás után földből készült töltés épülne a rómain, ami átvenné az elsőrendű védvonal szerepét, a fák akkor is eltűnnének. Patthelyzet van. Van ebből kiút?

A Valyo, a Védegylet, a tájépítészek és a Maradjanak a fák a Rómain! álláspontja az, hogy szükség van árvízvédelemre a Római-parton, ami a lehető legkisebb természeti áldozattal jár. Mindezek érdekében sürgetik a párbeszédet és hogy a lehető legtöbb oldalról hatástanulmányokkal alátámasztott terv készüljön el. Remélem ez az üzenet eljutott végül a "gátpárti" demonstrálókhoz is. Jó lenne, ha közösen tudnának dolgozni egy mindenki számára elfogadható megoldásért.


Miután hazaértem, a greenfo.hu honlapon egy újabb komoly szakmai érvet olvashattam a mobilgát ellen. Ez a védmű ugyanis a gyártó által elismerten nem nyújt védelmet az uszadékfa-találatokkal szemben. Ez azt jelenti ha egy komolyabb vízbedőlt fatörzs nekiütközik a tartóoszlopoknak, akkor az egész rendszer összedőlhet a nagy nyomástól. Persze az uszadékfa ellen lehet védekezni. Hogy mivel? Hullámtéri véderdővel. Ami - ha elég sűrű - egyaránt védelmet nyújt a hullámmarás, a jég és az uszadékfa ellen. Elképzelhető, hogy éppen a mobilgát miatt lesz kénytelen a beruházó komolyabb erdőt telepíteni a rómaira?

Kardos Gábor (Védegylet) beszéde
Frissítés (03.03. 12:00): Bardóczi Sándor beszéde

6 megjegyzés:

marguerite írta...

köszi, jó kis írás lett!
mi csak a favédőkén voltunk, az ingatlantulajdonosokán nem. Bardóczi Sándor tájépítész beszéde jó volt, informatív, objektív, a Védegyletes Kardos Gáborról ugyanezt nem lehet elmondani, ő inkább fárzisokból építkezett.

Egy apró mozzanatra figyeltem fel, az index videóban is többször elhangzott, a viacoor burkolat, mint valami varázsszót ismételgetik az emberek, amikor a rendezett környezet kerül szóba. Pedig a viakolor amellett hogy ronda, karbantarthatatlan eleve vesztes vállalkozás egy ilyen jellegű területen. itthon bicikliutakat is rendszeresen próbálnak belőle csinálni, teljes kudarc.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ha hihetünk a feltöltésre vonatkozó terveknek a Rómain is VIACOLOR kerékpárút fog épülni. Szerintem itt a tervezők elsősorban a vesekövesekre gondoltak, nem a kerékpárosokra. :)

marguerite írta...

http://ultessfat.blogspot.hu/2013/03/ne-vagj-ki-minden-fat.html

kardosg írta...

Kedves Marguerite, kérem, lehetőleg világítsa meg mit ért azon, hogy "fárzisokból építkezett".
Az miért frázis, hogy nem "csupán az övék vagy a miénk a Római-part, hanem elsősorban a Dunáé. Amíg semmibe vesszük ezt a nyilvánvaló tényt és a Duna saját ökológiai szempontjait, addig hosszabb távon semmi jó nem jöhet ki az egészből."

Vagy azok mért frázisok, hogy "a harmadik évezred barbárjai azok, akik számára a fák csak „bio-díszlet”, akik a sajtó felhasználásával gúnyolódnak a természetvédelem szempontjain, és akiknek a plázásítás jelenti a civilizációt. Ők a modern kor barbárjai, akik komfortosítás címén elbirtokolják, bebetonozzák és lelakják környezetünket, akik még ma is fejlődésnek mondják a világ elfogyasztását."?
Nem értem, megvilágítaná?

marguerite írta...

Kedves Gábor, nem akarom feleslegesen megbántani, hiszen már önmagában azért nagyon hálás vagyok, hogy megszervezték ezt a demonstrációt.

Az is igaz, hogy én a beszédek alatt részben el voltam foglalva a fényképezéssel, így lehet, hogy nem az én kritikám a legmérvadóbb.

Azonban amiket most ideidézett, arra megint csak azt tudom mondani, hogy ezek csak általános frázisok, olyan emóciókat ébresztő közhelyek, amik akár igazak, de itt nekem nem tűntek annyira relevánsnak.
Hiszen itt a megjelentek nagyjából egy platformon voltak egy konkrét kérdésben - azért jöttek el - és ezzel kapcsolatban vártak információkat, öteleteket, tervek, lehetőségek megismerését, nem feltétlen a világ jókra és rosszakra való felosztását, mint egy kisvakond-epizódban.

De lehet, hogy tévedek, sokan voltunk, nem feltétlen baj, ha a szónokok is többfélék.

Mindenesetre köszönöm a munkájukat, hogy ennyi embert megmozgattak, remélem lesz tovább.

kardosg írta...

Kedves Marguerite! Az nem érvelés, hogy leközhelyezzük a másik gondolatmenetét:) Vagy minden gondolatmenet szócséplés, mert végleg kiábrándultunk volna a közös gondolkodásból és csak úgynevezett "információkban" hiszünk? Üres és manipulatívan haszált számadatokban mint "tényekben"? Mosolyogtam azon, hogy épp azzal a manicheizmussal (jó-rossz megosztással) vádol, amivel kapcsolatban oly sokszor volt alkalmam fenntartásokat megfogalmazni. Mindegy, nincs miért magyarázkodni. Azért érdemes néha figyelni arra, hogy mit mond a másik. Pont akkor, ha máshogy beszél mint megszoktuk vagy szeretnénk. Én is ezért kértem a pontosítást, de látom: inkább a figyelem hiányából eredt a kritika. Felszínes volt. remélem, a képek jobban sikerültek:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...