Löszfalomlás a Duna szabályozás következtében 2011 Kulcs

Nem telik el év anélkül, hogy ne kapnánk riasztó híreket a Mezőföld keleti partján zajló sorozatos löszfal csuszamlásokról. A 2010-es év csapadékos időjárása következtében Dunaszekcsőn (jún. 16.), Dunaújvárosban (okt. 15), és Kulcson (okt. 22.) csúszott meg a Duna fölé magasodó löszfal. Idén január 18-án újra Kulcson. Az Index oldaláról kölcsönzött videóban elhangzik az az állítás, miszerint a löszfal omlásában szerepet játszhat a Duna szabályozása. Ez a mondat felkeltette az érdeklődésemet és utánanéztem hogyan helyezkednek el a szabályozási műtárgyak Kulcs környékén. 
 

 
Az alap a 2005. évi légifotó sorozat 45_121 EOV szelvényének északkeleti része.

A Duna sodorvonalát a képen haladó két hajó alapján lehet meghatározni, ugyancsak segítség a szabályozási műtárgyak elhelyezkedése. A sodorvonal (kékkel) jól láthatóan a Duna jobb partjának közelében fut, míg a szemközti oldal erősen feltöltődött ártér (a mentett ártér határát a fekete szaggatott vonallal jelzett árvízvédelmi töltés jelöli). Kulccsal szemközt a zölddel jelölt feltöltést egy sarkantyú okozza (feketével). A sarkantyú építésének célja a sodorvonal megváltoztatása, a meder szűkítése. Gyakran használják gázlós szakaszok felszámolására. Ez a folyóra nagyjából merőleges kőszórás hozzákényszeríti a víztömeget a szemközti oldalhoz. A sarkantyús oldalon csökken a vízáramlás, a kiülepedő üledéken hamar növényzet telepedik meg, ami tovább erősíti a feltöltődést. Ezalatt a szűkebb keresztmetszeten átfolyó víztömeg ránehezedik a szemközti partoldalra. Ugyanakkor medermélyülés is jelentkezik, ami a hajózás szempontjából egyértelműen előnyös. 

A lösz 0,02-0,05 mm-es szemcsékből áll, melyet a szél fújt ki a jégkorszak folyómedreiből. Üledékes kőzet, magyar neve a "sárga föld". Lerakódása szélárnyékos területeken történt periodikusan, így rétegei közé enyhébb időszakok eltemetett talajai kerülhettek. Paksnál a vastagsága eléri a 60 métert. A löszfal önmagában állékony, azonban erőhatás (akár taposás) hatására szerkezete szétesik, ezért a szél, víz könnyedén elhordhatja. Így alakulnak ki például a löszmélyutak. Szilárdságát a benne található 10-30% mésznek köszönheti.
 

 Löszmélyút Mogyorósbánya mellett friss szakadással.

A kulcsi löszfal omlást okozhatja a medermélyülés (a magas part elveszíti állékonyságát), a csapadékos időszak (a lösz feküjében elhelyezkedő átnedvesedett, kitűnő csúszópályaként viselkedő pannon vörösagyag).
 

Egy löszcsuszamlás keresztmetszete (bolcske.hu)

Megoldást jelenthet a település számára a szemközti sarkantyú elbontása, melynek anyagával meg lehetne erősíteni részben a szemközti partot. Ez csak ideig-óráig jelenthet megoldást. Amióta a Felső-Pleisztocénban a táblásan kiemelkedett Mezőföld keleti peremén megjelent a Duna a löszfalomlás mondhatni mindennapos jelenség. A Duna oldalazó eróziója következtében alámosott magas partok omlása napjainkban is zajlik.  Történelmi léptékben ennek mértékét jól jelzi Dunaszekcső római tábora, melynek felét az elmúlt 1600 évben már elmosta a folyam. A témáról nálam sokkal szakavatottabbak cikkeit is olvashatjuk: Dávid Lóránt: Bölcske természeti földrajzát ajánlanám elsősorban a téma iránt érdeklődőknek, melyet az interneten is olvashatunk itt.

További cikkek Kulcsról itt és tudományosabban itt

Én elsősorban azt tudnám ajánlani, hogy soha ne építkezzünk se löszfal tetejére, se az alá. Sőt ne is parcellázzunk ilyen területeket. A már beépített löszfalak megtámasztása forintmilliárdokat emészt föl, végig a Duna mentén.