2020. július 19., vasárnap

Serdül a második Helemba-sziget


Hogyan néz ki a természetes szigetfejlődés élőben? Nem kell ehhez Csendes-óceáni vulkáni szigetekhez látogatni, elég kikötni a Helembai-zátonyon, az Ipoly torkolata felett. 


Írta: Szávoszt-Vass Dániel és Szokolics György, fényképek: Szokolics György

2020. július 14-én, Esztergomnál mért 200 centiméter körüli vízállásnál így fest a Helembai-zátony.

Manapság már egy komolyabb hód-különítmény sem tudná meggátolni a Helembai-zátony szigetté alakulását, amely a szemünk láttára zajlik. Összevetve akár csak a másfél évvel ezelőttivel, látszik, milyen hirtelen és gyors a változás.

Zátonynak nevezzük a növényborítás nélküli, a mederben szabdon mozgó hordalékformákat, szigetnek pedig azt, ahol a fás szárú növényzet már stabilizálta a hordalékot gyökérzetével.


Az elmúlt évek alacsony vízállása következtében az eddig néhány, az elemekkel dacoló fűzfától eltekintve csupasz kavicszátonyon nyárfa csemeték ezrei bukkantak fel. Tömeges megjelenésük valószínűleg két tényezőre vezethető vissza; valamelyik korábbi évben a nyárfák magszőrének május-júniusi Dunába hullása egy időre esett vízállás csökkenésével és a zátony előbukkanásával. A vízen úszó szöszöket a hullámzás partra mosta, majd az apadás miatt ezek a magocskák már nem kerültek vissza a vízbe és szárba szökkentek. Ezt támasztja alá a fák vonalszerű, a parttal párhuzamos megtelepedése. 


Önmagában a nyárfák tömeges felbukkanása különleges fejlemény. A nyárfák tipikusan nem a szukcesszió első körében jelennek meg a dunai zátonyokon, általában a fűzfák megelőzik őket. A Helembai-zátonyon is vannak fűzfák, 2018-ban a számuk három darab volt. Ezek voltak a zátony pionírjai, feltehetően megfeneklett uszadékként gyökeresedtek meg.


Ugyanakkor megjelentek a lágyszárúak is a zátonyon. Leveleikkel megfogják a finomabb üledéket, gyökereikkel pedig megkötik a hordalékot. Így hizlalják, magasítják a zátonyt, melyet egyre ritkábban borítanak el az árvizek, újabb lendületet adva a növényzet megtelepedésének.


Végezetül érdemes arról is szót ejteni, hogy miért fontos figyelemmel kísérni mi zajlik a Helembai-zátonyon.

A Duna szabályozása előtt a sziget- és zátonyképződés gyakori jelenség volt az egész szakaszon. Manapság azonban csak néhány kitüntetett helyen lehet ilyen morfológiai változást megfigyelni, közülük az egyik az Ipoly-torkolat környéke, ahol két hatalmas zátony található a Dunában. Az elmúlt évek alacsony vízállása lehetővé tette a növényzet megtelepedését és megmaradását. A szárba szükkenő fák még a mi életünkben olyan gyors változást okoznak a Duna arculatában, amelyre nem sok példa van. Ennek dokumentálása révén sok új ismerettel gazdagodhatunk, hiszen a szigetté alakulás a szemünk láttára zajlik. 

Az átalakulás után az első teendő lesz majd új nevet találni a szigetnek, hiszen a Helemba-sziget már foglalt. 



Helembai-zátony történet a Dunai Szigetek blogon:

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...