2020. július 3., péntek

Megkövesedett vízimalmok Gödön


Különös, szenzációhajhásznak tűnő cikk jelent meg a gödi gázlóról 1941-ben a Tolnai Világlapjában. Eszerint a hajózást nem csupán a meder elégtelen mélysége, de a mederbe süllyedt megkövült fák is veszélyeztették. De hogyan kerülhettek ezek a fák a mederbe? Ennek próbálunk meg utánajárni.



A Duna medrében, különösen a gödi gázló környékén, régtől fogva hevernek megkövesedett vízimalmok, amelyek alacsony vízállásnál nagy veszélyt jelentenek a hajók és vontatmányaik számára. Csak nemrég történt, hogy egy ereszkedő tégláshajó nekiúszott egy ilyen vízalatti, megkövesedett malomnak s pillanatok alatt elsüllyedt súlyos rakományával együtt. A fadereglyét és rakományát később egy magyar búvár kiemelte. A malmok azonban még most is ott vannak, amelyek hosszú évtizedek óta valóságos rémeivé váltak a hajósoknak.
Az Elba folyó medrében, a híres "Szász Svájc” vidékén is ősidőktől fogva hevernek megkövesedett tölgyek. Európában ez az egyetlen hely talán, ahol vízmosás által napfényre hozott kövületeket találtak. Most azonban ezek a víz alatt leselkedő hajózási akadályok szerencsétlenségét okoztak. Egyik ilyen vízalatti, megkövesedett tölgyfának nekiütközött egy megrakott teherhajó. A különös zátony felszakította a hajó fenekét és az rakományával együtt elsüllyedt. Emberéletben nem esett kár, de a hajó egész rakománya elpusztult és az anyagi kár meghaladja a huszonötezer márkát. 

A gödi gázló a Fegyveresi- és Gödi-sziget között (1953)

A szöveget célszerű először értelmezni, ugyanis néhány helyen félreérthető.

  1. A cikk két részből áll. Az első bekezdés a gödi gázlóról és a hajózást veszélyeztető megkövült vízimalmokról szól, miközben a második az Elba folyón játszódik, ahol valódi megkövült fatörzsekről lehet szó. Méghozzá ott, ahol a folyó elhagyja Csehországot és a Cseh-Érchegységen keresztül átér Szászországba. 1941-ben nem ez volt a helyzet, a hegység mindkét része Németországhoz tartozott. 
  2. Hol volt ez a Gödi gázló? Két helyszín lehetséges. Az egyik az egykori Fegyveresi-sziget és a jelenleg is létező Gödi-sziget közötti mederszakasz. Ez a sekély medertágulat még a '30-as években is ott volt a vízisport térképeken, annak ellenére, hogy a Fegyveresi-szigetet az 1880-as években a Szentendrei-szigethez kapcsolták. A frissebb hajózási térképek szerint a másik lehetséges helyszín az 1666. folyamkilométer környéke, a Göd és Dunakeszi határában található magaspart alatt, ahol teljesen hiányzik a recens üledék és a Duna közvetlenül oligocén  korú agyagrétegeken folyik.
  3. Mit jelenthet az, hogy "megkövült"? Geológiai értelemben képtelenség, hogy egy fából készült szerkezet megkövüljön a folyóban. Megkövült fákat ismerünk pl. Ipolytarnócról, de ezek nem folyóvízben kövültek meg, hanem azután, hogy a kidőlt fákat vulkáni hamu temette be és kovasav itatta át oxigénmentes környezetben. 
  4. Mi lehet az a "vízimalom"? 1941-ben még javában őröltek hajómalmok a Dunán, tehát ha egy ilyen elsüllyedt szerkezetet rejtene a Duna mélye nem vízimalomként hivatkoznának rá. A Duna főágán nehéz lenne elképzeli egy  vízimalmot, legfeljebb akkor, ha a meder változásai miatt került oda. Csakhogy erről valószínűleg a cikk írójának nem lehetett tudomása. 

Megkövült fatörzs (forrás)

Megkövült fák darabjai kerülnek elő a Dunából is. Amennyiben nem egy elsüllyedt hajómalomról van szó, hanem valódi megkövült ősmaradványról, akkor az feltehetően nem az oligocén rétegekből származik, hiszen az az agyag nyílt tengeri környezeteben képződött. Azonban a Duna mélyében lehetnek vulkáni eredetű kőzetrétegek is, melyek a Visegrádi-hegységben lezajlott vulkanizmussal kapcsolódhat össze. Szárazföldi környezetben előfordulhatott, hogy vulkáni hamu betemetett egy erdőt és ezek a rétegek később a Duna eróziója miatt előbukkantak és kipreparálódtak a mederben.

Az elmúlt nyolcvan év alatt lezajlott mederkotrások és folyószabályozási munkálatok miatt nem valószínű, hogy fény derül a gödi gázló megkövült vízimalmának rejtélyére. Amennyiben az elsüllyedt téglaszállító hajó maradványai még ott vannak a mélyben, ezt szonárral akár be is lehetne mérni. Ez nagy munka lenne. Mivel a pontos helyszín ismeretlen egy körülbelül 5 kilométeres szakaszt kellene átvizsgálni.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...