2022. január 8., szombat

Aquincum helyrajzi problémája Ortelius térképén


Mit keres Aquincum egy dunai szigeten, Abraham Ortelius XVI. századi térképén? Valós földrajzi helyzetet ábrázol ez a térkép? Egyáltalán, melyik szigetről van szó? Hogyan lehet felirat hiányában egyértelműen beazonosítani egy szigetet félezer év távlatából? Térképtörténeti utazásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.


Aquincum egy dunai sziget felső csúcsán. Ortelius 1595 (forrás)

Abraham Ortelius egy antwerpeni térképész, részmetsző és földrajztudós volt, itt született 1527-ben és itt is halt meg 71 évvel később. 20 éves kora óta foglalkozott térképésezttel, a nevéhez fűződik többek között az első modern földrajzi atlasz, a Theatrum Orbis Terranum (1570) megalkotása. Ez az atlasz azért volt újdonság, mert egész világot ábrázolta, szemben a korabeli gyakorlattal, amikor az atlaszokat válogatott térképekből állították össze (Lafreri-atlaszok). A történeti földrajz ugyancsak saját úttörőjeként tartja számon, ugyanis élete vége felé történelmi művek illusztrálásához készített ókori tematikájú térképeket, és segédkezett a Marcus Welser-féle Tabula Peutingeriana 1598-as kiadásánál. A Tabula az egyik  fennmaradt emléke a római kori úthálózatnak (a másik az Itinerarium Antonini), ahol feltüntették a településeket, a köztük lévő távolsággal együtt. A Tabulán összesen 555 római város neve szerepel rajta, köztük Aquincum is, 3500 egyéb felirattal együtt.  

Ortelius kora, a reneszánsz egyfajta visszatérést jelentett a klasszikus ókori görög-római hagyományhoz. A humanista tudósok újra felfedezték az ókori gondolkodókat, forrásokat, épületeket. Megkezdődött a görög és latin nyelvű művek fordítása, szélesebb körű elterjedésüket később a könyvnyomtatás is nagyban elősegítette. Ez a megélénkülő érdeklődés hozta magával azt az igényt, hogy a térképészek ne csak a jelenkor viszonyait ábrázolják térképen, hanem a régmúlt korokat is. Ortelius 1584-ben kiadta a Gallia Belgica provincia útvonalainak térképét, majd 1590-ben követte ezt Pannónia és Illíria provinciák régi térképe. Ezen található egy dunai sziget, és rajta az Aquincum földrajzi név. A Pannoniae et Illyrici Veteris Tabula több kiadásban ismert, ezek között lehetnek eltérések, színezésben, vagy feliratozásban.

Abraham Ortelius: Pannoniae et Illyrici Veteris Tabula / részlet. (forrás)

A térképen a mai szemlélő számára sok furcsaság van, de ez annak köszönhető, hogy az elmúlt félezer évben sokat okosodott az emberiség a régmúlt megismerésével kapcsolatban. Ortelius térképén Sopianae (Pécs) a Dráva és a Száva között található, Sabaria (Szombathely) a Rába partján, Valcum (Fenékpuszta) pedig a Balatontól délre, közel a Drávához. Továbbá szerepel rajta több olyan településnév is, amelyek a mai ismereteink szerint nem léteztek, vagy ismeretlenek (pl. Lacus felix). Nem tudunk róla, hogy Ortelius bejárta-e a Dunántúlt. Az antwerpeni távolság, valamint a török uralom alá került országrészek miatt ez nem lett volna egyszerű terepgyakorlat. Fontos megemlíteni, hogy ebben a korban még nem voltak rendszeres és szakszerű régészeti ásatások, hacsak nem arról volt szó, hogy római romokból kellett kibányászni a várakhoz szükséges építőanyagot. Ezek hiányában több mint valószínű, hogy Ortelius csak ókori forrásokra, valamint a Tabula Peutingerianá-ra támaszkodhatott amikor egy meglévő alaptérképre ráhelyezte az ókori névanyagot. Ehhez képest egy elég jól sikerült munkáról van szó. 

Az előző térkép egy 1608-as kiadásban, georeferálva (forrás)

Budapest térségében a Ortelius római földrajzi neveinek többségét jól be lehet azonosítani; Salva maniso Esztergom, Ulcisia Castra Szentendre, Aquincum Óbuda, Salinae Adony. Két szigetet látunk a Dunán, ezek közül a nagyobbikon helyezkedik el—legalábbis Ortelius szerint—Aquincum. Amennyiben e térkép alapján kellene beazonosítanunk a szigeteket nagy gondban lennénk, ugyanis régészeti feltárások alapján ma már tudjuk, hogy Aquincum városa nem szigeten épült, a római kori beépített terület nyugat felé túlnyúlt a Bécsi úton, egészen a hegyek lábáig. Nehéz a beazonosítás azért is, mert nem látjuk rajta a Dunakanyar jellegzetes ívét, de ez nem jelenti például azt, hogy a Dunakanyar 500 éve még nem létezett. Esztergom-Salva mellett egy szigetet látunk, ez a térkép alapján akár lehet a Helemba-sziget, vagy akár Lázár deák elveszett szigete is. Kérdés az is, hogy Ortelius "költött-e", azaz a római korba visszavetítve ábrázolta a folyót, avagy az XVI. század végi állapotot vette alapul. Amennyiben a második verzió a valós, nem kell mást tennünk mint szétnézni más, korabeli Magyarországról készült térképek között, melyekből szerencsére jó pár rendelkezésünkre áll. 

Itt van például Giacomo Gastaldi, aki velencei térképkiadóként Ortelius kortársa volt. Ő már 1546-ban adott ki Magyarországról térképet, melynek forrása valószínűleg a Lázár-féle térkép lehetett [1]. Az alábbi kép egy 1560-as, Délkelet-Európát ábrázoló térképsorozatról származik. A részleten ugyancsak Budapest környékét látjuk, de teljesen más megvilágításban. A településnevek ismerősök, elrendezésük nagyjából helyes, és új értelmet kapnak rajta Ortelius szigetei is. Váccal szemben ott találjuk a Szentendrei-szigetet, a Buda és Pentele között elterülő pedig nem lehet más, mint a Csepel-sziget, olyannyira, hogy rá van írva. 

Az előzmény: Giacomo Gastaldi térképe 1560. (forrás

Ortelius ismerte Gastaldi munkásságát [2] és valószínűleg a Délkelet-Európáról rajzolt művét is [3], utóbbit vehette alapul az ókori témájú történeti térképéhez. Összevetve a két térképet, meg lehet állapítani, hogy Ortelius mennyit tévedett a települések valós és az ábrázolt helyzete között. A tévedés azonban az egymáshoz viszonyított helyzetében nem olyan jelentős. Ortelius a Csepel-szigetre, sőt pontosan Csepel település helyére rajzolta be Aquincumot, de legalább a sziget északi részére, ami tíz-tizenegy kilométerre esik a ma ismert pozíciójától. A dél felé eltolt Aquincumot követi Ulcisia Castra, azaz Szentendre is "lecsúszott" Ráckeresztúr környékére. És csúszik Esztergom-Solva Szentendre, Pilismarót-Herculia, pedig Buda helyére. 

Fontos leszögezni, hogy Aquincum ekkoriban szó szerint csak papíron létezett, a Duna menti római romokat ugyan ismerték, de konkrét funkciót, vagy az Aquincum földrajzi nevet nem tudták hozzákapcsolni. A római település pusztulása után Aquincum neve a feledés homályába veszett, és a régészeti feltárás alapján történő tudományos azonosításra további két évszázadot kellett várni.


Wolfgang Lazius Magyarország térképe 1575. (forrás

Végezetül, ha más térképlapokat böngészünk a korból, nagyjából ugyanezt a földrajzi helyzetet láthatjuk. Wolfgang Lazius, bécsi orvos első Magyarország térképének megjelenését (Regni Hungariae Descriptio Vera) I. Ferdinánd Német-római császárrá koronázása alkalmára időzítette (1556). Lazius később, 1575-ben megjelentetett egy módosított Magyarország térképet, amelyen feltűnnek Kunország szürkemarhái (lásd fent). Ezen a dunai szigetek hasonló pozícióban vannak, bár a névanyag bőségesebb mint Gastaldi térképén. Ez azért lehet, mert Lazius és segítői konkrét kutatómunkát végeztek Magyarországon, sőt igyekeztek a településeknek még akkor is magyar nevet adni, amennyiben a lakossága német volt [4]. Ezen a térképen a Szentendrei-sziget mellett Vizze insula szerepel, a nagyobb Csepel-sziget beazonosítása a rajta szereplő településnevek miatt nem lehet kétséges. Pentelével szemben ekkor még feltüntették Butibulas szigeten épült monostorát

Wolfgang Lazius ugyancsak Ortelius kortársa volt, ennek fényében nem meglepő, hogy az 1575-ös Lazius-féle Magyarország térképet éppen Ortelius adta ki Antwerpenben. A Lazius-féle térkép egyik verziója belekerült a Theatrum Orbis Terranum atlaszba, így a művelt Európa hosszú időn keresztül Lazius "szemén" keresztül ismerhette meg Magyarországot.


Felhasznált források: 

[1] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/a-tudomany-szazadai-9C8/a-terkepeszet-mesterei-A63/az-elso-magyarorszag-terkep-A6B/

[2] https://sanderusmaps.com/our-catalogue/antique-maps/europe/southeastern-europe/old-antique-map-of-pannonia-illyricum-dalmatia-by-ortelius-a-2027

[3] https://www.oldworldauctions.com/catalog/lot/126/604

[4] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/a-tudomany-szazadai-9C8/a-terkepeszet-mesterei-A63/az-elso-magyarorszag-terkep-A6B/

7 megjegyzés:

  1. Az Ókori Táj, Ókori város című könyv, és az MTA CSFK vízrekonstrukciós térképe alapján tudjuk, hogy bizony Aquincum szigeten épült, erről szól a vízrekonstrukciós térkép!Tehát az erőltetett állításod valótlan! LÁSD: https://1.bp.blogspot.com/-oXTY2IBO4rY/WoGRABGtbOI/AAAAAAAAIec/pCZI4KqUVbMDFoiYmuiPmxIxIsWrzbpSACPcBGAYYCw/s1600/dunameder.jpeg Történelemtanárként és "geográfusként" is megbuktál!

    VálaszTörlés
  2. Az Ókori Táj, Ókori Város című könyv alapján ezt biztosan nem tudod állítani, ugyanis abban sem az ábrák, sem a szöveg nem állítja ezt. Sőt.

    De erről bárki meggyőződhet, ha elolvassa a könyvet: http://real-eod.mtak.hu/4508/1/MTA_ElmeletModszerGyakorlat_66.pdf

    VálaszTörlés
  3. Szávoszt úr,ők nem olvasnak szakirodalmat,a fóliasapka a szemükbe csúszott.

    VálaszTörlés
  4. Ezt én nem gondolom így. Elolvassák a szakirodalmat és eldöntik, hogy az alátámasztja-e az elméletület vagy sem. Ha alátámasztja akkor hivatkoznak rá, ha nem akkor vagy elhallgatják, vagy átértelmezik úgy, mint ezt a geomorfológiai térképet. Csakhogy a tudomány nem úgy működik, hogy az elméletünkhöz gyűjtögetünk bizonyítékokat, hanem úgy, hogy a bizonyítékok alapján vonjuk le a legvalószínűbb következtetést. De szerintem aki olvasott már krimit, tudja, hogyan megy ez. Az mindenesetre nagyon gyanús, ha a kidobált és mellőzött bizonyítékok kupaca a fejünkre dől, miközben a kimazsolázgatott dolgok egy kávéscsészében is kényelmesen elférnek.

    VálaszTörlés
  5. Valcum - Valkó név a Kárpát-Medencében több helyen is előfordul (még komplett megye is volt), így a direkt Fenékpuszta azonosítással óvatosan bánnék.

    A sicambriás ember kommentje még érdekes lehetne, az utolsó mondatáig - hagyjuk...

    Aquincum kapcsán nekem állandó dilemmám (van több hasonló), hogy magában a krónikás hagyományban és a történelmi oklevelekben, mint rommező a török kor előtti időszakból nem szerepel.
    Ebből én két következtet vinnék le
    1) addig lakott volt
    2) mélyen el volt temetve.

    A másodikat nem tartom életszerűnek. Ugyanis Buda városa mellett a mai Budai Vár az maga volt Pestújhely.
    A 'felmegyek Pestre' mondat tehát itt nyeri el igaz értelmét.
    Ugyanakkor fontos az is,hogy a 'melyik út vezet Budára' kérdésben benne rejlik a melyik Budára lehetőség is. (Messzire vezet)

    Mindettől függetlenül az igazán izgalmas az lenne, ha látnánk, hogy a térképszerkesztő milyen leírásokból dolgozott. Ugyanis a kutya itt lehet elásva.
    Sajnos ezek kerülnek elő a legritkábban...

    CsBA

    VálaszTörlés
  6. Valcumnál azt kell figyelembe venni, hogy elő kell fordulnia ókori forrásokban. Későbbi névanyag nem jöhet szóba, mert azt miért rakták volna fel egy ókori térképre?

    Aquincum kapcsán van egy harmadik lehetőség is:
    3) Máshogy hívták.

    A forrás(oka)t szerintem könnyen be lehet azonosítani; fogni kell a legérdekesebb latin neveket (lacus felix pl.) és megkeresni melyik ókori műben említik. Az is előfordulhat, hogy másodlagos forrásokból kerülnek majd elő.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...