2022. november 29., kedd

A Torda-sziget régi csúcsa


Váccal szemben, a kisebbik Torda-sziget mellékágából nyílik egy fokszerű, 1,5-2 méter mély árok. A főágra merőleges, kissé ívelt nyomvonalon vezet át a nagyobbik Torda-sziget mellékágába. Első ránézésre mesterséges vízpótló csatornának tűnhet, pedig nem holtág-revitalizációról van itt szó. Ez a csatorna nagyon is természetes eredetű.


2022. november 26-án, dél körül, Vácott mért 86 centiméteres vízállásnál a kisebbik Torda-szigetet nem ölelte körül teljesen a Duna, körülbelül 30-40 centiméternyi áradás kellett volna még. Éppen ezért a sarkantyú feletti mellékágból, a fokszerű résen nyíló meder is száraz volt, vastagon betakarva a felette összeboruló ártéri erdő avarjával, jelezve, hogy a lombhullás óta nem is volt benne vízáramlás. 

A csatornát részben benőtte a fű, mindössze egy helyen volt benne némi víz, az ív legmélyebb pontján, ahol az áthaladó birkanyáj rendszeresen dagonyáz. Ezen a szakaszon az állati taposásból eredő erózió megbontotta az eredeti mikrodomborzatot, azaz az árok viszonylag meredek peremét, de ezen kívül az árok jól járható és így a víz is akadálytalanul mozoghat benne a holtág irányába. Az ív a Szentendrei-sziget felé ellaposodik és csatlakozik ahhoz a holtág-rendszerhez, ami a XX. század második felében meglehetősen gyorsan beerdősült. Száz éve még nyílt Duna hullámzott errefelé.




Mivel a helyszínen lehetetlen megállapítani mi lehetett ez a csatorna, illetve hogyan alakult ki, némi utólagos kutatásra volt szükség. A Fentrol.hu honlapon és a Hadtörténeti Intézet Térképtárában található légifotók nyújtottak ebben segítséget. Hogy el tudjuk helyezni a csatornát térben, szükséges bemutatni a Váccal szemközti, rendkívül változatos névanyagú szigetvilágot: 

A félköríves ág helyzete és a Torda-szigetvilág elnevezései 1953-ban (Hadtörténeti Térképtár)

Az érdekes, árokszerű mélyedés kialakulása szoros összefüggésben van a Duna kisvízi szabályozásával. A Váccal szemközt felépült a három sarkantyú lassú halálra ítélte a tahitótfalusi oldalon lévő szigetvilágot. Eredetileg nem ez volt a cél, csupán a váci gázlót szerették volna hajózhatóvá tenni, ami meg is valósult a meder szűkítésével (és a két soknevű sziget megszűnésével). A jobb parton meginduló üledékfelhalmozódás szerencsés hozadéka volt a kisebbik Torda-sziget megjelenése. Viszont a két keresztgáttal lezárt Szentendrei-sziget melletti mellékág fokozatosan összeszűkült és az erdő kiszorította a nyílt víztükröt. A Torda-sziget felső, azaz nyugati csúcsánál lelassuló vízben is megindult a zátonyképződés, de valószínűleg a szigetcsúcsnál felgyorsuló vízmozgás és rendszeres átöblítődés révén megmaradt egy csatorna a főág és a mellékág között. Ezzel koránt sem zárult le a feltöltődés.

A Torda-sziget csúcsán képződött zátonyok 1961-ben (fentrol.hu)

A Torda-sziget csúcsán képződött zátonyok 2022-ben (googleearth)

Később, az egyre gyarapodó zátony a folyásirányban felette található sarkantyúig nyújtózott, messze túlnyúlva az 1961-es helyzetén, amikor még nem érte el a Kis-Torda-sziget csúcsát. Az erdő terjeszkedése manapság is zajlik, és ez érdekes kontrasztot alkot a hatvan évvel korábbi kopár állapothoz képest. A szárazföldi élővilág szempontjából nézve ez egy üdvös fejlemény, azonban a vízi élőhelyek változatosságának rovására történik. A növényzet szukcessziója egyértelműen az emberi beavatkozás eredménye; a mederkotrást és a kisvízi szabályozást azonban tetézi a Duna tartós alacsony vízállása. Mindezek a tényezők előrevetítik az ártéri erdők további előrenyomulását a Duna rovására. Az ártéri erőkben megbújó mikrodomborzat azonban megőrizhet valamit a Duna-szabályozás előtti állapotból. 

6 megjegyzés:

  1. Gyerekkoromban még emlékszem, hogy Vácra honnan indult a komp.
    Röpke pár év alatt vált használhatatlanná a Pokol-sziget aljánál lévő lejáró.
    Utána(?) keresztgát(szélesítés) és ki sziget közepén az új lejáróra.

    Ugyanilyen szigettelenedés történt a Szentendrei sziget csúcsán is.
    Mederberágódás, folyásmegváltozás, stb...

    VálaszTörlés
  2. Nem csak a sarkantyúk, hanem a főmedret érintő medermélyülés is hozzájárul a mellékágak szárazra kerüléséhez és kiürüléséhez. 2010-ben készítettünk egy rövid videót a Magosfa Alapítványnál erről. Vannak benne képek a Torda-sziget körüli mellékágakról, pont a cikkben említett nem szerepel.
    https://vimeo.com/33334706

    VálaszTörlés
  3. Olyan fura ezeket a hivatalos neveket olvasni. Ha nekem valaki azt mondta volna, hogy a Torda-szigeten horgásztam, csak néztem volna.
    Ahová befolyik ez a csatorna, az a Rőzse-felső, az a kis keresztgát csak Rőzse, ahol meg kiment a víz, az egyszerűen kifolyás volt.
    A Kis-Torda-sziget külső felét pedig Szemét-gátnak hívjuk, mert azt hiszem, amikor a DCM épült, oda hordták át a sittet.
    Egyébként ahová beért ez a csatorna, ott volt a legmélyebb a víz a Rőzse-felsőben, ott fogtuk a legszebb csukákat. Úgy 36-37 éve...
    Jó volt egy kicsit nosztalgiázni.

    VálaszTörlés
  4. @Kovács-Sinkó Levente, csinálhatunk egy olyan bejegyzést, amiben berajzolod ezeket a neveket egy térképre.

    VálaszTörlés
  5. Rendben. Van még egy-két elnevezés, amit használtunk.

    VálaszTörlés
  6. A Rőzse-felsőt tápláló csatornát először a 80'-as évek legelején jártam be kajakkal. Az egész egyesület ott haladt be a Sinkó Levi által megénekelt Rőzse-felsőre. Az edző a kísérő motorcsónakkal jött be velünk. Én, harmadikos kisiskolásként nem tudtam hova kapjam a fejem. Egy szűk erdei átfolyáson lapátoltam bent az erdőben. Egy csoda volt, csak kapkodtam a tekintetem! Azonnal fertőzött!
    A mai napig járom a csatornát, bár ideén csak egy alkalom volt, hogy kilapátoltam rajta sodornak fel.

    Nem szabad kihagyni, hogy ebben az időben Vác legmelegebb, fürödhető élővize a Rőzse-alsó volt, közvetlen a gát tövében. Imádtunk oda áthajózni, és az Őrsi-csónakból ugrálni.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...