2022. december 4., vasárnap

Kéziratos kataszteri térképvázlat rejti a történelmi váci árvízszinteket

Éveken keresztül foglalkoztunk a blogon a Duna 1838-as és 1876-os jeges árvizeinek tetőzési magasságával. Vizsgáltuk árvíztáblák magasságát, korabeli adatokat, forrásokat és elöntési szinteket is vetítettünk mai szintvonalas térképekre az egész Duna mentén, de különösképpen Budapesten, Esztergomban, Szentendrén és Vácott. Utóbbi városban már egész jó közelítéssel meg lehetett határozni a tetőzést. Aztán 2022. november 27-én Horváth Ferenc, Vác Város Levéltárának igazgatója átküldte az alábbi térképvázlatot, amin konkrétan szerepel mindkét érték. 

Vác belvárosának kéziratos felmérési helyszínrajza (Vác Város Levéltára engedélyével)

Horváth Ferenc igazgató elmondása szerint a térképvázlatot egy lomtalanítás során találták, és évszám nélkül vették levéltári nyilvántartásba. Mivel a térképvázlat nem csak az árvízszintek miatt bír jelentős értékkel, hanem térképészeti szempontból is figyelemre méltó, célszerű mindkét szempontból megvizsgálni. 

Érdekes kérdés, hogy mikor és mi célból készülhetett? Szerencsére a vázlat tartalmaz ezekre vonatkozó utalásokat, és kellő hozzáértéssel az adatok is elkezdenek beszélni. 

A váci székesegyház környezete a korabeli Dunaparttal (részlet)

Először is azt kell tisztázni, hogy mi a különbség a vázlat és a térkép között. Első ránézésre látható, hogy kéziratos munkával állunk szemben. A satírozások, a vonalak, a használt színek, a nem egységes feliratok arra utalnak, hogy kézzel szerkesztett munkáról van szó. Az igaz, hogy a földfelszín egy darabját ábrázolja méretarányosan kicsinyítve, de ez az arány nincsen feltüntetve a kereten kívül, ráadásul sem égtájak, se jelmagyarázat nincs hozzá. A szerkesztés alapját képező adatok is szerepelnek rajta, amire egy térképen semmi szükség nem lenne, hiszen egy vonalzóval a méretarány alapján minden távolság mérhető lenne. És a vizuális élményt sem rontaná el a rengeteg szám. 

Kérdéseket vethet fel a városközpont ábrázolása is. A vázlaton Vác rendezett tanácsú város központi területe látható, de a négyosztatú szelvényből északnyugaton és délen is kilóg a beépített terület. A térkép középpontja sem a belváros közepére esik, hanem északabbra található a külső területek felé. Mindebből arra lehet következtetni, hogy itt nem az volt a szerkesztő célja, hogy az egész várost ábrázolja, hanem annak csak egy részletét. Feltehetően további vázlatok is készültek a hiányzó városrészekről, vagy külterületekről. Erről árulkodhat a vázlat címe is K. oszl: I. 28. sz:ah.

Valószínűleg hosszas online, és/vagy levéltári keresgélés következett volna annak érdekében, hogy kiderüljön miféle térkép készült ebből a vázlatból, ha nincs a "Váci árvízi album 1876." című cikk a blogon, ahol szerepelt már egy olyan váci térkép, amin szorgos kezek pontosan ezt a két árvízszintet jelölték be szintvonalszerűen. Egyeznek a szelvényhatárok, feliratok, távolságok, megvan a négyes osztat is, azaz minden jel arra mutat, hogy ez a vázlat alapul szolgált Vác város 1883-as kataszteri térképsorozatának.

A vázlat alapján elkészített térkép (forrás 1.) (forrás 2.

A Vácz város rendezett tanácsú város Pest-Pilis-Solt Kiskun megyében c. térképsorozat 1883-ban készült el. A helyszíni méréseket Wagner Antal mérnök végezte, a szerkesztés Jankovich László munkája volt. Elképzelhető tehát, hogy valamelyikük példánya volt az a vázlat, ami végül a Váci Levéltárba került. 

A vázlaton kék satírozással szerepelnek a beépített területek, fekete satírozással a fontosabb középületek (Indóház, Vörös ház, laktanya, stb.). Piros és fekete pontok, valamint tornyok jelzik azokat a templomokat, melyeket alappontként a háromszögelés során felhasználhatták. Fekete üres négyszögek jelzik az utcahálózat kitüntetett pontjait, melyek közötti távolságokat fekete színnel feliratozták. Többségük mellett található piros színű szám is, ezek magasságadatok. Ezt onnan lehet tudni, hogy a Duna mellett találhatók a legkisebb értékek és fokozatosan nőnek a számok a vázlat jobb felső sarka felé. A szerkesztő fekete szaggatott vonallal kötötte össze a fontosabb (tízzel osztható) magasságpontokat, amit a rendelkezésre álló adatok interpolációjával szerkesztett ki. Tehát a Március 15. tér egésze a 60-as szintvonal fölött helyezkedik el, míg a Kálvária és a mögötte húzódó magaslatok már meghaladják a 70-es értéket.

Itt felmerülhet a kérdés, hogy mik ezek a számok egészen pontosan, hiszen méterben biztosan nem ekkorák sem a távolságok, sem a magasságok, sőt az utóbbiról azt sem tudni, hogy mihez viszonyítva állapították meg őket. Erre vonatkozóan a vázlat semmiféle támpontot nem nyújt, ami pedig egy térkép esetében elvileg kötelező elem lenne. 

Szerencsére az utcahálózat ma is megvan, sőt a távolságok is ugyanazok, mint nagyjából másfél évszázada. Ezért a valóságban mért adatokat össze lehet vetni a vázlaton szereplő adatokkal, amiből kiderülhet milyen mértékegységről lehet szó. Például a Konstantin tér Piarista gimnázium előtti szakasza jelenleg kb. 185 méter hosszú, miközben a vázlat ezen szakaszán 97,65 szerepel. Elosztva ezt a két adatot 1,9 körüli értéket kapunk, amit meg lehet ismételni más távolságokkal is, de mindig ezt az értéket kapjuk. Tehát a vázlaton használt mértékegység a bécsi öl, ami 1,8965 méternek felelt meg és hivatalosan alkalmazott távolság-mértékegység volt Magyarországon a méter bevezetése előtt. 

1,9-cel felszorozva a magasságadatokat átválthatjuk őket méterre. Tehát a vázlaton a 60-as szintvonal 114 méternek feleltethető meg, a 70-es szintvonal pedig 133 méternek. Az EOTR (egységes országos térképrendszer) térképekkel összevetve az adatokat nagyfokú egyezést látunk, a Március 15. téren a 113 méteres szintvonalat látjuk, míg 70-es szintvonalon belül lévő Kálvária magassága 136 méter. Csakhogy még mindig nem tudjuk mihez képest volt ilyen magas az adott pont, amit 150 évvel ezelőtt megmértek. Az értékek hasonlósága miatt nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy mindkettőt a tengerszinthez képest határozták meg. Az EOTR térképek magasságadatairól tudható, hogy a Balti (kronstadti) alapszinthez képest határozták meg, de ezt a rendszert csak az 1960-as évektől vette át Magyarország, azelőtt az Adriai (trieszti) alapszintet használták a Monarchia örökségeként. A két alapszint között 67,47 centiméter eltérés van. 

Adriai alapszint - 0,6747 méter = Balti alapszint

Tehát a térképvázlat mértékegysége a bécsi öl, alapszintje pedig a trieszti mólón mért középtengerszint. 

Hogy egy térképvázlaton szereplő magasságadatot mai értékre válthassunk, az alábbi műveletet szükséges elvégezni. (x=vázlaton szereplő magasságadat, y=jelenlegi magasságadat)

1,8965x-0,6747=y

A széljegyzet

A fentiek ismeretében egyszerűen meghatározható a vázlat széljegyzetén olvasható két vízállásadat abszolút magassága, amennyiben a fenti két adatot megbízhatónak fogadjuk el: 

1838. 1,8965*57,07-0,6747=107,56 mBf.

1876. 1,8965*56,49-0,6747=106,45 mBf.

A két érték meglehetősen közel van a kataszteri térkép alapján tett előzetes becsléshez. A már említett Váci árvízi album 1876. cikkben az 1838-as árvizet 107,7 mBf., az 1876-os árvizet pedig 106,5 méteres szintre tippeltük, azaz 14, ill. 5 centimétert tévedtünk csak. 

Az 1838-as árvíz relatív tetőzési szintjét egykor árvíztáblák jelölték Vácott, de ezek közül egy sincs eredeti pozíciójában. Egy korabeli leírás szerint ez az árvíz az 1775-ös árvíz felett 3 láb 9 hüvelykkel tetőzött, de mivel az egyetlen eredeti helyzetben található váci árvíztábla, az 1775-ös nem tartalmaz magasságjegyet, így ez az érték sem használható. Viszont ebből visszaszámolható, hogy az 1775-ös árvíz 106,38 mBf. szinten ill. 825,5 cm mai váci vízmérce szerinti vízállásnál tetőzött.

Az 1876-os árvíz relatív váci tetőzési szintjét eddig is ismertük, de a február 22-i 7,69 méteres érték a vízmérce 0 magasságpontja hiányában nem volt átváltható abszolút, tengerszint feletti értékre. Azonban a széljegyzeten szereplő adatok ismeretében az abszolút vízállásmagasság átváltható relatív vízállásadatra, amely révén a váci vízmércén összehasonlíthatóvá válnak ezek az értékek más árvizek tetőzésével. Ehhez mindössze az alábbi adatokra van szükség, melyek közül a legfontosabb a vízmérce nullpontja:

A váci vízmérce adatai (forrás)

1838. 107,56-98,12=9,44 méter

1876. 106,45-98,12=8,33 méter

Tehát mindkét jeges ár szintje meghaladta a 2013-as rekord árvíz szintjét. Azonban a hidrológiában a jeges árvizeket külön mérik a jégmentesektől, ugyanis az előbbiek magasságát a kialakuló jégtorlaszok rendkívüli mértékben megemelhetik. A jégtorlaszok kialakulása és felszakadása miatt egy jeges árvíz vízállásai akár szomszédos vízmércéken sem korrelálnak. Ugyancsak befolyásolta a tetőzési szintet, hogy a 2013-as árvízzel szemben az 1838-as és az 1876-os is kilépett a mederből, azaz jóval nagyobb területen terült szét. 

A Váci Levéltárban található térkép jelentőségét az adja, hogy egyszerre segít megérteni a kataszteri térképezés munkafolyamatait, és tisztázza számunkra a XIX. század két legnagyobb árvizének szintjeit Vácott. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...