Közeledve a kerek, 500. évfordulóhoz egyre nagyobb figyelem irányul a csatával kapcsolatos kutatásokra. A részt vevő számos kutatóintézet, egyetem, civil egyesület mellett érdemes megemlíteni, hogy a történettudomány és a régészet mellett egyre több tudományág vesz részt a csatatér kutatásában. Örömteli fejlemény a földtudományok bevonása az ötszáz évvel ezelőtti földrajzi környezet feltárásába, melynek egyik aspektusa a korabeli Duna medrek kutatása, melynek révén kelet felől lehatárolható a csatatér, és fény derülhet a folyó azóta bekövetkezett klimatikus, geomorfológiai és hidrológiai változásaira. A legújabb összefoglaló kötetben több "dunás" írás is helyet kapott, közülük egy összefoglalása a blogon eddig a mohácsi csatával kapcsolatban elkészült négy és fél írásnak.
A Mohács Szimfónia tanulmánykötet 2022. december 6-án jelent meg Varga Szabolcs és Türk Attila szerkesztésében, a Martin Opitz kiadó, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet, a Mohács 500 Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága jóvoltából. Összesen 16 tanulmányt tartalmaz 24 oldalon, a lehető legkülönfélébb tudományágak eredményeinek bemutatásával.
Többségük nem konkrétan a csata konkrét lefolyásával foglalkozik, hanem annak peremterületeivel, úgymint az irodalomtörténet, forráselemzés, emlékezetpolitika, muzeológia, kutatáselméleti stratégiaalkotás. Ezen kívül szerepet kap az etnográfia, demográfia és népességföldrajz a Mohácsi-sík török-kori népességcseréjével kapcsolatban. A csatáról a (számomra) legemlékezetesebb beszámoló Pálfi György írásában bontakozik ki. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Intézete ugyanis a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának feltárásán dolgozik éppen. A csontvázak vizsgálata során feltárul a csatát követő tömegmészárlás képekkel bőségesen illusztrált, erősen 18+ karikás mozzanata, melynek során a hadifoglyokat, és a részben nőkből és gyerekekből álló hadinépet a saját kezükkel megásott sírba temették a győztes törökök.
Összesen öt tanulmány foglalkozik tágabb értelemben természetföldrajzi témával. Pánya István az eltűnt Bodrog vármegye késő középkori úthálózatát vizsgálja a Mohácsi-sziget túlsó oldalán, Varga Anna a csatatér korabeli ártéri növényzetéről ír, külön bemutatva a bogyiszló mellett található Kasztói őstölgyes fáslegelőt. Kiss Andrea az 1526 körüli évek éghajlatát vizsgálja a Spörer minimum szemszögéből, amely a kis jégkorszak második legalacsonyabb intenzitású naptevékenységét fedi. Sáskajárás, árvíz és aszály váltakozott ezekben az években és szó esik arról is, hogy milyen kapcsolat lehet az időjárás és a reformáció terjedése között. Viczián István pedig a geomorfológia szemszögéből mutatja be részletesen a Mohács környéki természetes és mesterséges mederváltozásokat és dunai kanyarulatfejlődést. Ezt egészíti ki az én írásom, melynek alapjául a blogon megjelent írások szolgáltak. Az öt blogon megjelent írás közül az ötödik jelentős részben Pánya István cikkén alapul.
A "Támpontok a Mohácsi-Duna medrének 1526-os rekonstrukciójához" c. írás várhatóan jövőre olvasható lesz az academia.edu felületén, és remélhetőleg ezzel egy időben a blogon is közzé lehet tenni.
Mohács Szimfónia. Szerkesztette: Varga Szabolcs - Türk Attila. Martin Opitz kiadó 2022. 6490 Ft (Online ár 5515 Ft).
Megrendelhető: https://www.martinopitz.hu/products/product-page/mohacs-szimfonia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése