Istropolis

Atipikus dolog bontásra ítélt szocialista toronyház fényképével indítani egy Dunáról szóló cikket, de talán még kevésbe tipikus összekötni Hunyadi Mátyás királyt Fidel Castróval. Pedig találni köztük egy vékony szálat, amely visszavezet bennünket a humanizmus korába, amikor szokásba jött egyes településeknek antik városneveket adni, sőt kitalálni. Így keletkezett a kizárólag tudományos és hivatalos közegben használt "Dunaváros" földrajzi név, mely alig pár évtizedig volt használatban.

A kongresszusi központ romjai

"Dunavárosban" éppen bontják a "Dunaváros" nevű szakszervezeti kongresszusi és kulturális központot, mely eredetileg és hivatalosan a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Háza nevet viselte 1981 óta. 2022. szeptember elején már csak egy kupac sitt volt az ország legnagyobb társadalmi és kulturális központjából. Alig negyven éves története ellenére a város legforgalmasabb pontjának egy ikonikus épülete volt. Szürke, erezett márványburkolata Fidel Castro ajándéka volt az akkor még prosperáló kubai márványbányákból a népek közti barátság nevében. A szocializmus megszűnése után a kongresszusi központ megalomán terei kihasználatlanul kallódtak, fenntartása gazdaságtalanná vált. A modern épületet ezért a tiltakozások ellenére elbontották, de Castro ajándékát elraktározták az új épület számára. Talán azért is, mert a kubai márványbányászat volumene a szocializmus bukása után a korábbi termelés 2%-ra zsugorodott. 

Új Istropolis

A pozsonyi Istropolis kongresszusi központ a köyépkori pozsonyi egyetemről kapta a nevét, melyet Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, Vitéz János esztergomi érsek kérésére II. Pál pápa engedélyezett 1464 májusában. Mivel az egyetem rövid történetét alaposan feldolgozták már az 1912-ben Pozsonyban megalapított Erzsébet Tudományegyetem kapcsán, ebben az írásban csak a dunai vonatkozásaival foglalkozunk, azaz az "Istropolis" földrajzi névvel. 

Az egyetem neve ugyanis eredetileg Universitas Istropolitana volt, ebben a görög szóösszetételben az Istros a Dunát, a polis pedig a várost jelentette. Az kizárható, hogy ez egy történelmi név továbbélése lenne, hiszen görög települések a Dunának ezen a szakaszán sohasem voltak. Korábbi oklevelekben sem találkozni ezzel a földrajzi névvel. Volt olyan feltételezés, hogy Zsigmond király korában, Pozsonyban vert pénzérméken látható "I" betű az "Istropolis" rövidítése lett volna, ezt azonban sikerült kizárni. Volt némi vita azzal kapcsolatban is, hogy biztosan Pozsonyt értettek Istropolis alatt a XV. században, vagy valamely más várost. Ilyen jelölt volt Esztergom, mondván miért akarta volna az esztergomi érsek a saját alapítású egyetemét máshová szervezni, mint Esztergomba? Az egyetem alapításával és szervezésével kapcsolatos oklevelek keltezése "Datum in dicta civitate Posoniensi sive Histropolitana" azonban kizárta ezt az elképzelést. 

Régi: "...Hystropolitana..."

Középkori oklevelekben gyakori, hogy magyar településneveket latinosítottak. Ennek több formája volt. A magyarországi latin helynevek gyűjtése során Finály Gábor összesen negyven olyan települést számolt össze, amely -polis végződést kapott. Ilyen volt például Claudiopolis (Kolozsvár), vagy Mediopolis (Medgyes). A névalkotásban az előtag lehetett görög, magyar, latin szó, de közös bennük, hogy mindegyik fantázianév, azaz valaki valamikor valamilyen elv mentén megalkotta (kitalálta) ezeket. Istropolis például semennyire nem illeszkedik Pozsony többi latinizált elnevezése közé, amely többnyire a magyar (Bisonium, Posoniensis), kisebb részben a német nevéből képződött (Pressburgium). A humanizmus korában az efféle "dicső múltba révedő" névadások viszonylag gyakoriak voltak, a visszanyúlás az antik idők elnevezéseihez olyan máig tartó képzavarokat eredményeztek, mint például a "Bizánci" birodalom. Ennek egyik érdekes—dunai—példája Istropolis. 

Mivel az Istropolis név alapvetően összefonódott a pozsonyi egyetemmel, annak megszűnése a földrajzi név eltűnését is eredményezte. Az egyetem elindulása (1467) és Vitéz János esztergomi érsek halála (1472) között mindössze 5 év telt el. Az egyetem hanyatlásnak indult, végül Hunyadi Mátyás halála után megszűnt, európai hírű tanárai pedig szétszéledtek. 1491-ben már királyi fegyvertárt találni az egyetem épületében, egy évre rá II. Ulászló király Pósa Balázs kir. sókamarásnak és nejének adományozta. A Ventur utca 3. szám alatt jelenleg is álló középkori épületben a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola működik. A bársonyos forradalom után feltámasztott Istropolis nevet vélhetően a romok helyén felhúzott új épület örökli, egyszerre őrizve Mátyás király egyetemének emlékét, valamint Fidel Castro újrahasznosított ajándékát.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• https://epiteszforum.hu/egy-korszak-eltuno-emlekeinek-arnyekaban--az-istropolis-eltunese
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Academia_Istropolitana
• https://rubicon.hu/kalendarium/1465-majus-19-a-pozsonyi-egyetem-szuletese
• https://archive.org/details/azacademiaistrop00cs/page/n3/mode/2up
• https://adt.arcanum.com/hu/view/Numizmatika_Erem_2007/?query=istropolis&pg=71&layout=s
• https://adt.arcanum.com/hu/view/EgyetemesFilologiaiKozlony_1942/?query=istropolis&pg=77&layout=s
• http://real-j.mtak.hu/12994/1/00361.pdf

Indul az év dunai szigete szavazás 2022 jelöltállítása!

Újra itt van az évnek az a szakasza, amikor hagyományainkhoz híven a Dunai Szigetek blog újra megrendezi az év dunai szigete szavazást! A 2022-es lesz a tizedik szavazás a sorban és most is szokás szerint olvasóink segítségét kérjük, hogy kezdésként ajánlják nekünk kedvenc dunai szigetüket!

A Mohácsi-sziget Dunaszekcsővel szemben

Több száz létező és már eltűnt sziget található a Duna teljes szakaszán, amelyek érdemesek arra, hogy az ország-világ megismerje őket. Idén is tucatnyi szigetet mutattunk be a blogon! De melyik szigetet lehet nevezni a szavazásra? Bármelyiket, ami a Dunán létezik, vagy létezett. Lehet nevezni valódi dunai szigeteket, amelyeket minden oldalról víz veszi körül (pl. Margitsziget), lehet nevezni parthoz csatolt szigeteket (pl.: Csepel-sziget), és olyanokat is, amelyek már csak a nevükben szigetek vagy csak nagyon rövid ideig voltak azok (pl.: a tassi Hóhér) és lehet olyat is nevezni, amely már réges-régen eltűnt (pl.: Fürdő-sziget). Ihletért bátran lehet fordulni a blog jobb oldalán található címkefelhőhöz!

Eddig már kilencszer osztottuk ki az "Év Dunai Szigete" megtisztelő címet. Legutóbb a hatalmas, de már csak nevében sziget Mohácsi-sziget nyert, ennek kapcsán készülőben van egy komolyabb írás. Vajon idén ki lesz a befutó? 

2013. Kompkötő-sziget, Vác

2014. Helemba-sziget, Esztergom

2015. Kismarosi-sziget, Kismaros

2016. Szalki-sziget, Dunaújváros

2017. Csallóköz

2018. Molnár-sziget, Soroksár

2019. Rácalmási Nagy-sziget

2020. Kerekzátony-sziget, Ráckeve

2021. Mohácsi-sziget

A nevezett szigetek közül október első hetében olvasóink választhatják ki egy selejtezőn azt a kettőt, amely a végső szavazáson megméreti magát a blog nevezettjével. Ez utóbbi csak a végső szavazás kezdetekor derül ki, de rendszerint nem sok vizet szokott zavarni a szavazáson. :) 

Szigetet nevezni a bejegyzéshez fűzött kommentben, vagy a facebook oldalunkon lehet, 2022. szeptember 30. (péntek) délig. Korábban nyertes szigeteket ne jelöljünk, van még rajtuk kívül rengeteg érdekes és szép hely! Jó lenne, ha minél több sziget közül lehetne majd választani!

A nevezett szigetek közti selejtező szavazás 2022. október 1-től október 12-ig tart majd. Október 13-án kezdődik a végső szavazás, amely december 31-ig tart, ekkor már csak három jelölt lesz. Eredményhirdetés hagyományosan az évzáró/évnyitó bejegyzésben várható, 2023. január 1-én!

Az első dunai sziget a Kárpát-medencében

...szigorúan védett terület és Dévény alatt található, mármint folyásirány szerint.  

A Dévényi vár tövében kialakult Szedlacsek-sziget (forrás)

Miután az ausztriai Hainburg felett magasodó Braunsberg és a Dévényi várhegy között lévő Porta Hungarica alatt belép a Duna a Kárpát-medencébe, a dévényi medertágulatban egy szigetet formál, melyet méltán nevezhetünk a Kárpát-medence első dunai szigetének is. Ez persze mai állapot, a folyószabályozás előtt a két szomszédos hegy között egy mellékágak labirintusával tagolt szigettengert találtunk volna. Ilyen kiágazás volt például a Röthelstein vára alatt jobb kéz felé kanyargó Äugl-ág, ami egyes szakaszain államhatár volt Magyarország és Ausztria között, azaz Pozsony vármegye és Dévény község "dunántúli" részeit alkotta. A folyószabályozás által a Morva torkolat felett kialakított íves hajózási csatornának ezek a németül ligetnek (Au) nevezett szigetek áldozatul estek, több névtelen folyóközépi kavicszátonyokkal együtt. Kissé paradox módon a felszámolt szigetvilág maradványait magában foglaló nemzeti park neve az osztrák szakaszon jobb híján "Donau-Aauen" lett. Létrejöttének körülményei kissé hasonlítanak a magyarországi Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, ugyanis 1986-ban széleskörű lakossági tiltakozás miatt meghiúsult a hainburgi vízlépcső megépítése, ezáltal az osztrák Duna-szakasz teljes belépcsőzése. A Lobau-szigettől egészen a Morva folyó torkolatáig terjedő széles ártéri sáv 1996-ban nemzeti park-szintű védettséget kapott.

A vízerőmű meghiúsulása és a nemzeti parki védettség ellenére ezen a szakaszon a Duna gyakorlatilag egy hajózó csatorna képét mutatja. Két partján a megközelíthetőséget akadályozó terméskőszórással, párhuzamművekkel, sarkantyúkkal és gyakori kotrással (lásd 3. kép bal oldala). Ezek a folyószabályozási művek ugyancsak megtalálhatók a címben említett Slovanský, avagy Szedlacsek-szigeten is. A XIX. században a dévényi várhegy alatti medertágulatban kialakuló parti zátonyt, majd szigetet kőszórással kapcsolták a parthoz, ami jó időre megpecsételte a Dévényi-ág (Devínske rameno) sorsát.  

2022. szeptember 8-án délelőtt a Dévényi-ág száraz volt, legfeljebb a legmélyebben fekvő szakaszain csillogott benne némi víz, például a szigetre vezető betonhíd alatt. Erre a hídra van szlovákul kiírva, hogy a sziget látogatása nem megengedett a védettségi fokából kifolyólag, azaz a külföldiek nyugodtan bemehetnek. Az aznap mért 139 centiméteres helyi vízállás körülbelül két méterrel van a LKV szint alatt. Ha ehhez hozzávesszük a tényt, hogy a mellékágat alig hét éve, 2015-ben "revitalizálták", azaz kikotorták, azt a következtetést lehet levonni, hogy kissé "alulméretezték" a kőszórás megnyitását, ami körülbelül 200 centiméteres vízállásnál ereszthet vizet a mellékágba. Az idei száraz és meleg nyár kedvezett a növényzet térhódításának, a kotort szakasz nagy részén megtelepedtek az első lágyszárúak. Köztük például a 4. képen látható Bíbor nebáncsvirág, ami a Himalájából költözött a dunai ártérre.

A Szedlacsek-sziget két nevének eredetéről nem találtam információt, de valószínűleg mindkettő 1918 utáni név lehet. Akinek a Budapest környéki-szigetekhez szokott a szeme elsőként a főág partján található kavicsok méretén döbbenhet meg. A folyó sodrása ugyanis az ökölnyi szemcseméret alatt mindent elmos. Ez a szemcseméret aztán fokozatosan csökken a magyar szakaszon, úgy, hogy Paksnál már kavicsot sem nagyon találni. A mellékágban azonban az agyag és az iszap dominál, ami az ártér szűrő hatását jelzi a feltöltődésen túl, hiszen a szigetet a kavics nem tudja áthágni még árvíz idején sem, legfeljebb a lebegtetett hordalék. Ez aztán csapdába esik a szigeti növényzet között, de a mellékágban is, előrevetítve a "revitalizáció" hosszú távú sorsát.

A Szedlacsek-szigetre két úton lehet bejutni középvíz idején. Az egyik híd a sziget nyugati csúcsánál található, ezen egy autó is átfér. Ezzel az autóval a sziget közepén is lehet közlekedni, a vízmű kutakat ugyanis aszfaltozott út köti össze a sziget gerince mentén. Van egy másik sziget is. Ez egy gyalogos függőhíd, meglehetősen ingó-bingó. Magasan a lombkorona szintjén ível át a mellékág felett, de a partról hozzá vezető kapu nem meglepő módon lakat alatt van. 

Kisvíznél persze mindenhonnan megközelíthető a sziget, így a keleti, alsó csúcsa felől is. Itt ugyancsak megnyitották a kőszórást, de olyan szűk szakaszon, hogy az előrevetíti a nagyon gyors feltöltődést. Alig hét évvel a kotrás után a kőszórás mellett pár tíz méteren haladó mellékágban feltorlódtak a kidőlt fák. Ez tovább lassítja a periodikusan jelentkező vízáramlást, elősegítve a feliszapolódást. A helyszínen tapasztaltak alapján a következő évtizedben feltehetően újra markológépek veszik birtokba a medret, ami a markolót üzemben tartó cégnek nyereség, de a szigorúan védett szigetnek nem feltétlenül. 

1. A Szedlacsek-sziget felső bejárata a megbontott kőszórással

2. A sziget alsó (keleti) kijáratát elzáró kőszórás

3. Óriáskavicsok

4. Vendég a Himalájából

5. Sárga gévagomba telep

6. Mintha egy sétányon sétálnánk valami parkban...

7. Ennyi víz maradt a Dévény-Pozsony országút tövében

8. A sziget alsó csúcsa az eltorlaszolt mellékággal

9. A másik híd a szigetre

Rövid film szlovák nyelven a 2015. évi revitalizációról: 

Irodalom: 

• https://stary.broz.sk/sprietocnenie-devinskeho-ramena-kratke-dokumentacne-video/hu
• https://broz.sk/en/tlacova-konferencia-pri-prilezitosti-sprietocnenia-devinskeho-ramena-2/

Vízszínek Dévény alatt

Miben hasonlít egymáshoz vízrajzi szempontból a felvidéki Dévény, a brazíliai Manaus és a bajorországi Passau? A válasz meglehetősen egyszerű, ha légifotókat is csatolunk a kérdéshez illusztrációképpen. Hatalmas a kontraszt ugyanis a szőke Amazonas és a fekete Rio Negro találkozásánál, illetve a sötét Ilz, a szőke Duna és a fehér Inn között Ausztria határán. Dévényről ugyan nincs légifotó, de a szikláról letekintve hasonló látvány fogadja az embert. 

Az Apáca-torony Dévényben, 2022. szeptember 8.

A látvány olyannyira váratlan, hogy a hidrológia legyőzi a történelem iránti érdeklődést és a vár helyett inkább erről a jelenségről születik cikk. A régi szlovák 50 helleresről ismerős Apáca-torony tövében a Duna és a Morva folyó három részre osztja a képet. Nyugat felé tekintve a várhegyről, a kép bal oldala és a vár előtere egyaránt Magyarországhoz, azon belül is Pozsony vármegyéhez tartozott 1918 előtt. Jelenleg a várhegy töve Szlovákia, míg a másik két harmad Ausztriához tartozik, ugyanis Pozsony vármegyének a folyó kanyargása miatt Dunántúlra szakadt szigetecskéit és ártéri erdőit Ausztria kapta meg. 

A stratégiailag rendkívül fontos hely 1945 után is két világot választott szét. A szögesdróttal is megerősített határszakaszon nyugatra menekülő emberek százait lőtték a Morva folyóba. Dévényben az emlékezetpolitika látszólag kissé túlteng, valószínűleg egy főre itt jut a legtöbb szobor, emlékmű egész Szlovákiában. Ezek java része a várat pettyezi körbe, egy részük gócba sűrűsödik a Morva folyó lezárt ártere mellett, a vártól északra.

Egykori osztrák-magyar feles tulajdonban lévő zátonyok.
Az államhatár valahol a felső sarkantyúnál lehetett. 

Visszatérve a Duna és a Morva folyó vizének keveredéséhez beszélni kell arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a folyók színét. Először az Amazonas vízrendszerének folyóit kategorizálták szín szerint a XIX. század derekán, talán éppen a Rio Negro torkolata által ihletve. Három kategóriát állítottak fel, vannak a fekete-, a fehér-, és a tiszta vizű folyók. Elsősorban a szállított hordalék, a vízsebesség, a víz kémhatása, illetve az oldott ionok aránya dönti el melyik folyó melyen színt kap. Ezen felül a vízállás is hatással lehet a folyó színére, nem beszélve az aktuális időjárásról, bár ez utóbbi nehezen mérhető komponens. Árvíz idején megnő a hordalékszállítás, amit az ártéren felkapott szerves eredetű anyag tovább színez, míg kisvíz idején a kavicságyában csordogáló Dunának szinte a fenekét is látni a hajózó útvonal mentén. 

A fekete vizű folyók jellemzően lassú folyásúak, mocsaras, benövényesedett ártéren haladnak keresztül, ahol a szerves anyagok bomlása miatt a víz savas. Ionösszetételét tekintve kevés az oldott nátrium, kalcium, kálium és magnézium, ami hatással van az élővilágra is, például a csigák életkörülményeit alapvetően megnehezíti a savas kémhatás, ill. a kalcium hiánya. Elnevezését onnan kapta, hogy az ilyen folyók vize fekete teához hasonló színű, min például az Ilz Passaunál. 

Ezzel szemben a fehér vizű folyók jellemzően több oldott és lebegtetett hordalékot tartalmaznak, ezt a nagyobb vízsebesség teszi lehetővé. Ilyen fehér vizű folyó például az alpesi Inn, melyet az ún. gleccsertej színez meg. 

A tiszta vizű folyók abban különböznek a fekete vizűtől, hogy kevésbé savasak és rendkívül kevés hordalékot szállítanak. Az ilyen folyók völgye nehezen oldható kőzeteken halad keresztül, mint például a gránitos ősmasszívumok. Természetesen a kategóriák között vannak átmenetek, így például a Dévényi vár tövében találkozó Duna és Morva folyók sem típuspéldái a fent felsoroltaknak.

Nép-, tartomány és mező névadó folyója. Balra a Morva-mező, jobbra a Kárpátok.

Míg a Morva középhegységi tájon ered, majd dombságon keresztül éri el a Morva-mező síkságát és a mellékfolyói is hasonló morfológiai tájon kanyarognak, addig a Duna hiába halad az Alpok előterében hasonlóan középhegységi jellegű tájon, ha a déli mellékfolyói szinte mind fehér vizű folyók, jelentős hordalékszállítással. A Dévényi vár tövében a Duna rendkívül gyors folyású volt már a folyószabályozás előtt is, de a kanyarulatok és az Au-rendszer megszüntetése óta a vízsebesség csak nőtt. Erről tanúskodnak az ökölnyi méretű kavicsok a mederben és a hegymenetben meglehetősen szenvedő hajóforgalom. 

A két folyó eltérő színű vize idővel összekeveredik, de jellemzően hosszú folyamkilométereken keresztül jól felismerhető csóvaként viselkednek.

Egy dán a Dunán

A dunai útirajzok mindegyike egyedi, hiszen a szerzők a saját szempontjaik szerint látják a folyót. Van aki az élővilágra koncentrál, van a ki a társadalmi szempontokat figyeli meg és van olyan is, aki egy átfogó képet szeretne alkotni, de még ekkor is észrevehető bizonyos fókusz. A dunai útirajzok egyik különleges példánya Hans Christian Andersen meseíróé, aki a meseírás mellett szenvedélyes utazó is volt; bejárta szinte egész Európát. 1841. május-júniusi dunai útja egy nagyobb utazáshoz kapcsolódott, melynek során Dél-Olaszországon felé kerülve meglátogatta Konstantinápolyt, és hazafelé tartó útját egy dunai gőzhajón tette meg Csernavoda és Bécs között. 

De mit keresett Andersen Csernavodában? Ebben a korban két út kínálkozott hajóval Konstantinápolyból Bécsbe, az egyik a Deltán keresztül, a másik út pedig részben szárazföldön vezetett Köstencéből Csernavodába. Ezt alig egy nap alatt meg lehetett tenni, megúszva a több napos hajózást a Deltában. Nem ez volt az egyetlen pont, azonban, ahol az utasoknak gyalogolniuk kellett, ugyanis az volt a szabály a Vaskapuban, hogy utasokkal teli hajót nem vontathatnak árral szemben egy pár évvel korábbi baleset miatt, ahol mindenki meghalt egy hajóbalesetben.

Az útirajz során vissza-visszatérő elem, hogy Andersen a látottak alapján beugrik egy dániai emlék, legyen az egy tágas mező, csalogány a sziklafalon, a karlócai templom vagy tokajiba mártott rozskenyér. Az orosovai kötelező karanténban átérezhetjük a COVID járvány miatti bezártságot; akkoriban minden utazónak 2 hetet el kellett töltenie a nagyzsuppányi Kontumaz-on (vesztegzárállomás). Ha bárkivel érintkezett ez idő alatt, a számláló újra indult.

Útja során az érdekesebb találkozásokat feljegyezte kezdve a Franciaországba tartó piócaügynököktől, akik milliószámra vitték korárban a bolgár piócát a katonának készülő oláh parasztgyereken, Adam Marcón keresztül a magyar csillagászig, aki egészen képben van a dániai tudományos viszonyokkal. Rajtuk kívül még sok érdekes epizódszereplő bukkan fel, ami nem csoda, hiszen a Medárd-napi pesti vásár miatt dugig van tömve a gőzös, még az asztalokon is alszanak esténként, akiknek nem jut különb hely. Aztán bukkannak fel érdekes figurák a parton is, mint a latinul diskuráló magyar hivatalnokok, amit úgy tűnik minden valamirevaló utazó megemlít Magyarországgal kapcsolatban. Valamint ott vannak a vízimolnárok, és különös "népszokásuk" a hajómalmokon:

"Gyors iramban haladtunk tovább; a bal parton apró falvacskák kukucskáltak ki a zöld lombok közül, mint parányi, úszó kolóniák a Dunán; minden ház vízimalom volt, forogtak a kerekek, a molnárlegények egymás hegyén-hátán tülekedtek a nyitott ablakoknál, hogy láthassák a hajót és a sok idegent. Itt kezdődött el egy mókás játék, mely egészen Pestig tartott; a magyarok, mindahányszor elhaladtunk egy malom előtt, a kalapjukat a hónuk alá csapták és úgy tettek, mintha őröltek volna; ami annyit akart jelenteni, hogy a molnárok a saját kalapjukba őrölnek, azaz lopnak; innentől kezdve e jelzést mindenhol megértették és ugyancsak tréfás mutogatással meg is válaszolták. Hátat fordítottak felénk, és lecsupaszították testüknek azon részét, melyet itt most nem lenne illdomos megneveznem, egy jó nagy vesszőseprűt vettek a lábuk közé és ide-oda mozgatták, mint róka a farkát; ez mindig nagy derültséget váltott ki." 

Nagyon is valószínű, hogy Andersen az útja során tapasztalt eseményeket később beleszőtte a meséibe. Útja során tudatosan gyűjtötte a helyi legendákat és meséket. Nem véletlenül teszi ki a Csernavoda-Zimony viszonylat a leírása 3/4-ét. A kelet varázsa érezhetően megtörik, amikor Magyarországra érkezik, mintha az már a megszokott világ, Európa lenne. Szerbia erdei tündérei, a Babakáj legendája, a szerb fejedelmek véres történetei után Magyarországon mintha már fásultabb lenne a mesélő. Különösen érződik ez Mohácsnál; ahelyett, hogy a híres csatateret meglátogatná, egyszerűen borbélyhoz ment és már a püspöki palotában található festményt se nézte meg. Mesélt még a váci remete legendájáról, Visegrádról, majd amikor elhagyta Magyarországot A Porta Hungaricán keresztül baljós füst szállt fel az éppen akkor leégett Dévényből. 

Az útleírás dunai elbeszélését 2021-ben külön adta ki a Polar Kiadó, így a végén némi hiányérzetünk lehet Bécsben a hirtelen befejezés miatt. A kiadvány mindenképpen hiánypótló, annak ellenére, hogy a képanyagát rettenetes módon válogatták össze többnyire anakronisztikus képeslapokból, ami sehogy sem passzol a szöveghez és a történet hangulatához. Angol kiadásban megjelent az egész konstantinápolyi utazás "A Poet's Bazaar: A Journey to Greece, Turkey and Up the Danube" címmel, érdemes azt is elolvasni.

Szigetek és kérészek - Dunavirág ünnep Verőcén

2022. szeptember 3-án szombaton 10-13 óra között szeretettel várunk minden érdeklődőt a verőcei Dunavirág Ünnep vízi tanösvényén! Selmeczi Kovács Ádámmal felváltva beszélünk majd a Dunakanyar élővilágáról, ezen belül is a dunavirágokról, természetes és mesterséges mederfejlődésről, zátony- és szigetképződésről. A kenutúrához regisztrációs szükséges, és érdemes sietni, mert 40 főben limitált a résztvevők száma. 

Míg a programok zöme Verőcén lesz, a vízi tanösvény nevű kenutúra az egykori kismaros-kisoroszi révtől (47.821485, 19.013059) indul, és terv szerint 2 vagy 3 megállónál szállunk partra. Az első kikötés az egykori Kismarosi-sziget pusztuló partján lesz. A második valahol a Nomád bár magasságában, ahol jelenleg éppen kotorják a mellékágat. Valószínűleg ez a "revitalizáció" is szóba kerül majd. Ha a vízállás és az időnk engedi, meglátogatjuk a nagymarosi sóderszigetet, majd a nagy ágban csorognánk vissza a kiindulási pontra. Esetleg ha maradnának megválaszolatlan kérdések, a célban Kismaroson egy sör mellett hosszabbítás lehetséges. :)

Az egész napos programnak mindez csak egy kis szelete lesz, ha esetleg valaki lemarad a kenutúráról további érdekes programok, pl. helytörténeti séták, kézműves foglalkozások várják a parton. A részletes programok fenn vannak az esemény hivatalos Facebook oldalán is: itt. 

Részletes program:

09.30-10.00 Program-kirajzás. Helyszín: Művelődési Ház kertje

10.00-13.00 “Vízi Tanösvény” - vezetett kenutúra a Nagymaros-Verőce Duna-szakaszon. Túravezetők: Selmeczi Kovács Ádám (DINPI) és Szávoszt-Vass Dániel (Dunai szigetek blog) A délelőtti vízitanösvény (vízitúra) korlátozott létszámú, legfeljebb 10 db 4 személyes kenu indul – a programra a leírt szabályok figyelembevételével augusztus 31-ig lehet jelentkezni a következő linken: 

https://forms.gle/WtuEfJeHU97VXACq8

10.00-12.00 Közösségi óriás mandala készítés Tóth Zsuzsannával, amire mindenkit (kicsiket és nagyokat is) szeretettel várunk a Művelődési Ház alatti parton.

10.00-12.00 Helytörténeti séta Fábián Erikával: Villák és épitészeik – Ybl Miklós, Schmahl Henrik és Griegl Kálmán. Indulás: Verőce Főtérről

10.00-14.00 A dunavirág-rejtély c. film vetítése (40 perc) minden egész órakor (10, 11,12, 13 órakor). Kriska György és Kriska Ferenc filmje, mely ebben az évben első lett a hazai természetfilm fesztiválon. Helyszín: Művelődési Ház. A filmre bármikor be lehet ülni (és bármikor ki is lehet jönni).

14.00-tól A dunavirág-rejtély, Dr. Kriska György, hidrobiológus előadása, ELTE, MTA.
Dunavirágzás a természetfotós objektívén keresztül – Potyó Imre (DINPI) előadása és kiállításának megnyitója. Helyszín: Művelődési Ház.

15.00-tól Mit irtunk mi? Szúnyogok és dunavirágok - Soltész Zoltán PhD előadása, Ökológiai Kutatóközpont. Helyszín: Művelődési Ház.

16.00-tól Hajók, halak és dunavirág - Sevcsik András előadása, DINPI. Helyszín: Művelődési Ház.

15.00-17.00 Helytörténeti séta Fábián Erikával - Part és támfal - Jellegzetes épületek, vízparti élet egykor. Indulás: Verőce Főtér

16.00 - 18.00 Kézműves foglalkozás - gyerekeknek Helyszín: Művelődési Ház kertje

17.00-18.30 Irodalom - a Dunavirágzás poétájának megválasztása - költészeti verseny, zsűritagok: Győrffy Ákos, Makáry Sebestyén, Végh Attila. Helyszín: Művelődési Ház kertje

18.30 - 19.30 Zene - Dunavirágra hangolva - Őri-Kiss Botond játszik zongorán Helyszín: Művelődési Ház kertje

19.30-21.00 Dunavirág-rajzás megfigyelése és/vagy a Duna élővilágával kapcsolatos bemutató - Dunavirág Vízibusz, DINPI. Helyszín: a verőcei Duna-part, pontosítás aznap. Fázósok pokrócot hozzanak magukkal!

21.00- Este a Duna-parton - pokrócon heverészés, szemlélődés, beszélgetés, hallgatózás, és az óriás mandala gyertyafényes kivilágítása.

A programok ingyenesek, kivéve a Vízi Tanösvény, amire előzetes jelentkezés szükséges!

Egy mondat a mohácsi partelmosódásról

Alig öt nappal Kossuth Lajos születése előtt kötött ki Mohács mezővárosában a fríz származású német tudós, Ulrich Jasper Seetzen. Afrikába tartó útja során augusztus 28-án szállt hajóra Bécsben és október 16-ig utazott a Dunán, egészen Orsováig. Útja során naplót vezetett, melybe a tájleíráson kívül olvashatunk a folyó magyarországi szakaszának gazdaságáról, társadalmáról, hagyományairól, sőt a megvásárolt áruk értékét is feljegyezte. Különösen tetszett neki például a dinnye. Útleírását magyar és német nyelven 2020-ban adta ki a Balassi Kiadó és a Georg Olms Verlag.

 

A Duna Mohácsnál 1782-ben (maps.hungaricana)

Mohács városánál, 1802. szeptember 14-én, kedden az alábbi mondatot tartotta feljegyzésre méltónak:

Fél 7-kor kötöttünk ki Mohácsnál. A Duna jobb partját itt nagyon alámossa a víz, és néhány közelálló kis házikót ezen a helyen le is kellett már bontani.

Mohácsról szóló mondatának érdemes külön bejegyzést szentelni, mert érdekes dunai eróziós tevékenységről ad hírt, illetve támasztja alá korábbi ismereteinket. De mi okozhatta ezt a partelmosódást, ami már a városka házait fenyegette? Ugyanazok voltak az okok, amelyek 1823 augusztusában a Mohács-Buda országutat alámosták és végső soron új nyomvonalra kényszerítette a forgalmat?  

A XIX. század elején a Mohács és a Csele-patak torkolata között jelentkező igen erőteljes jobb parti alámosódás Mohács városánál már nem éreztette a hatását. Mohács parti házsorait valószínűleg két, 1850 körül eltűnt dunai sziget okozhatta. A Téglagyári-sziget a Sokác-rév felett állt, míg a Sóhivatali-sziget Mohács belvárosával szemben a mai kompnál, vagyis a régebbi sóhivatalnál. E két sziget történetét 2017-ben már bemutattuk, de akkor nem kapcsoltuk azokat a mohácsi parterózióhoz. Pedig a fenti, 1782-es térképen ott a magyarázat szaggatott vonallal. 

A kialakuló zátony, majd sziget kettéosztotta a folyó sodorvonalát, mely közül a jobb oldali parthoz tartó a Mohácsi-szigetet, a bal oldali pedig Mohács városát fenyegette. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy a meredek, de laza folyami üledékből álló partot a Duna fokozatosan alámosta, az egyensúlyát elvesztő part aztán leomlott. Fák, kerítések, konyhakertek válhattak ilyen formán a Duna áldozatává, és amikor már a házak kerültek volna sorra, a lakók a költözés mellett döntöttek, a házukat lebontották és biztonságos helyen építették újra. 

A folyóparti házsorokat fenyegető veszély csak a kövezett partfal megépítésével, illetve a második Téglagyári-sziget 1914. februári jégzajlás utáni eltűnésével szűnt meg. E három Mohács-környéki sziget maradványaiból jöhetett létre később a Czigány-zátony, Mohácstól délre.

Utazás Weißkirchenbe

1767. április negyedikén Andreas Weiss mindenét elárverezte a breisgau-i Simonswald faluban. A Freiburgtól északnyugatra fekvő Gutach völgyben álló házát Andreas Dorner vette meg 4305 guldenért, ez a ház a mai napig Dorerhof néven ismert. Másnap felkerekedett családjával Ulm felé, hogy ott barátaival együtt az államtól kapott 60 gulden útiköltséggel hajóra szálljanak Magyarország felé. Velük tartott az ugyancsak simonswaldi Martin Gehring is, akinek az unokája később feleségül fogja venni Andreas Weiss egyik dédunokáját. Részben ebből a frigyből is nőtt ki a Dunai Szigetek blog, amelyik ezzel a személyesebb írással ünnepli 13. születésnapját.

Fehértemplomi svábok (forrás: belacrkva.de)

Létezik-e olyan, hogy dunai ember? Lehet-e otthon lenni olyan helyeken, ahol sohasem éltünk? Öröklődhet-e generációkon keresztül a táj szeretete? Köszönhető-e a sváb ősöknek a Dunai Szigetek blog? Kérdések, melyekre talán nincs is (jó) válasz. 

Simonswald Breisgau térképén (forrás)

A Fekete-erdő rajnai, azaz a mi szempontunkból túlsó oldalán fekvő Simonswald mindössze 8 kilométerre található a Breg forrásától. 1767-ben ez a terület még Ausztria része volt Vorderösterreich, azaz Elő-Ausztria néven. A középkorias autonómiákkal rendelkező, területileg széttagolt birtokok közül Simonswald kincstári birtok volt, azaz nem véletlen, hogy az állam elsősorban innen toborzott telepeseket Magyarországra. A Weiss és Gehring és sok más család költözködése csak egy apró részlete volt a második nagy "Schwabenzug"-nak Mária Terézia királynő uralkodása alatt. A telepeseket földdel, adómentességgel, útiköltségmegtérítéssel és házépítési segéllyel csábították elsősorban új hazájukba. A fő útvonal pedig nem más, mint a Duna volt. Ulmtól rendszeres hajójárat indult Magyarországra az egyszer használatos, a végcélon faanyagként hasznosított "ulmi skatulyákon". A második nagy betelepítési hullám kibocsátási területe Baden-Württemberg, Elzász és Lotaringia volt, de érkeztek katolikus családok Csehországból is. Lotaringiából pedig francia anyanyelvű családok is érkeztek a Bánságba, tovább tarkítva a tartomány etnikai térképét. Hasonló származású lehetett a fehértemplomi Philippon család, akik már 1788-ban beházasodtak Gehringékhez.

Elő-Ausztria közigazgatása, pirossal a kincstári birtokok (forrás)

A toborzás és az utazás-szervezés központja ekkoriban Ulm volt, nem véletlenül található itt a Donauschwabische Museum. A hajóra szálló Weiss család élőben láthatta az I. katonai felmérés korabeli Dunát, amely szinte semmiben sem hasonlított a mostanihoz. Valószínűleg jóval nagyobb utat tettek meg a Néra torkolatában fekvő Palánkáig, mint a szabályozás utáni folyamkilométerben mért 1500 kilométeres távolság. A telepesek úti célja ugyanis a Bánság volt, azon belül is Fehértemplom, melyet alig 50 évvel korábban alapítottak újra az első német telepesek. Fehértemplom ugyan nem dunaparti város, de távolságban ugyanannyira van a folyótól, mint Simonswald a Breg forrásától. A városi anyakönyvek egészen 1723-ig mennek vissza, és sokat mesélnek az egyénekből közösséggé szerveződő város műltjáról. Több bejegyzésben azt is feltüntették, hogy az illető telepes honnan származott. 

A "Heimat" emlékezete csak lassan enyészett el az új lakóhelyen. A földrajzi emlékezet sajátos helyi ápolása volt, hogy a szőlőművesek a távolban kanyargó Dunára néző dűlőiket régi szülőföldjük legjobb dűlőiről nevezték el, pl. Kreuzberg", "Heuweg", "Hammelmaus", "Sieglberg" és a "Pfaffenspitz". 

Kilátás Fehértemplomra a szőlőhegyekről (forrás: belacrkva.de)

Dunai svábok persze ma már nincsenek. Fehértemplomban a német világ 1944. október első napjaiban ért véget. A front és a jugoszláv partizánok közeledésének hírére a hajón érkezett svábok közúton kezdtek menekülni. Akik maradtak, jugoszláv koncentrációs táborba kerültek, és ha esetleg túlélték és szabadultak, már nekik sem volt maradásuk. Különösen szomorú a Gehring családba később beházasodott Schubert család története, akik annak idején Csehországból, Grottau-ból (Hradek nad Nisou) érkeztek. A második világháború után, ha maradtak is ott Schubertek, onnan is kitelepítették őket. 

Mindennek nyoma veszett. 

Utódaik szétszóródtak a világban.

A Zsitva három torkolata

Több mint tíz éve nem foglalkoztunk a Zsitvatorokkal. Utoljára arra a kérdésre adtunk nagy vonalakban választ, hogy hol található a Zsitva folyó torkolata, most egy idei terepbejárás után az a kérdés merült fel, hogy tulajdonképpen hány Zsitva-torkolat van összesen. És az sem biztos, hogy a címben szereplő szám helyes.  

A Zsitva három torkolata, 1990. (fentrol.hu)

1606 óta alaposan átalakult a táj a Zsitva torkolatánál. nem csak a híres tölgy hiányzik, amely alatt a felek aláírták a Tizenöt éve háborút lezáró békét, de a folyó sincs már meg. Egykori medrét kiegyenesítették, a verebélyi autóalkatrész gyáraktól kezdve nyílegyenes nyomvonalon vezetik a Nyitrába. Torkolata emiatt veszítette el a vízhozamát annak idején, de egy öntözőcsatorna, a Pati-csatorna (Patinský kanál) még ezen a szakaszon is emlékeztet a korábbi vízfolyásra. Ezt az öntözőcsatornát korábban egy, mostanában két ponton vezették át az árvízvédelmi töltésen a Dunába és mindhárom pont különbözik egymástól. 

Amikor az árvízvédelmi töltés megépült Komárom és Zsitvatő között valamikor a XIX.-XX. század fordulóján, a Zsitva folyó medrében érkező vízhozamot egy szivattyúk segítségével juttatták át, amikor gravitációs úton ez nem volt lehetséges. A fenti ábrán 1-es számmal látható szivattyútelepet 1896-ban kezdték el építeni és 1898-ban még Magyarországon kezdte meg a működését és dolgozott egészen 1976-ig, de már Csehszlovákiában. A 35 méter magas kéményéről könnyen felismerhető épületegyüttesben két kazán, két gőzgép és két szivattyú kapott helyet. A két szivattyú másodpercenként 3 köbméter vizet tudott átjuttatni a töltésbe épített csöveken keresztül. A budapesti gépgyárakban készült eszközökkel felszerelt telepet 2021-ben újították fel teljes pompájában. 

A kazánház és a jellegzetes kémény

Vascsövek a töltésben

A szivattyúház a töltés túlsó oldalán

A régi csatorna a töltésen vezető főúttal

Ott, ahol a régi szivattyútelep csatornája visszacsatlakozott a Zsitva medrébe 1976-ig nyílt dunai ártér volt. Feltehetően a bősi erőmű tervezése miatt a Duna partján futó tölést meghosszabbították és ezáltal lezárták az öblözetet. Ekkor épült az új, elektromos árammal működő szivattyútelep (3-as pont) és a kisebb zsilip (2-es számmal), ami a halastó fölösleges vizét engedi a Dunába. 2022. július 10-én ezek közül csak az egyik helyen jelentkezett vízáramlás, méghozzá a kisebbik zsilipnél. A Duna felé lassan áramló víz alig egy méter széles csatornából érkezik, ami az ártéren kiszélesedik 2-2,5 méterre. Ebbe a mesterséges csatornába alacsony dunai vízállásnál is van víz, ami azzal jár, hogy a partja igen meredek. Torkolatának egy része ki van kövezve, van itt kezdetleges horgászstég is.

A csatorna dunai torkolata

A zsilip feletti meder

Némi vízmozgás van azért...

És van itt egy lapvízmérce is

Ezzel szemben az új szivattyúállomásnál nem volt tapasztalható vízmozgás. A csövek alatti medencében volt némi víz, de az ugyanúgy származhatott a Duna magasabb vízállásából is. 1976-ban ez a telep még nem volt meg, valamikor 1976 és 1990 között ástak számára új csatornát a szántóföldön keresztül a korábbi szivattyúteleptől kb. 50 méterre nyugatra. Ezzel kialakult az a bonyolult, mesterséges vízhálózat, ami teljesen felülírta a Zsitva-torkolat eredeti, természetes állapotát. 

Pangó víz a dunai oldalon.

A csövek mérete jelentős vízhozam-kapacitásról árulkodik. 

A szivattyútelep és a csatorna az autóút hídjáról fotózva

Az elmaradhatatlan kövezés és horgészstég a nagyobbik csatorna főági torkolatánál

Így esett meg, hogy egy nemlétező folyónak három dunai torkolatot kellett ásni. 

Helyzetjelentés és képriport a 2022. nyári országos szárazságról

2022. nyarán emberemlékezet óta nem látott szárazság tapasztalható Magyarországon. Sorra száradnak ki a Dunába torkolló patakok, alföldi tavak. Rekordalacsony vízállásokat jelentenek Magyarország nagyobb folyóiról és tavairól, továbbá a mezőgazdaságot országos aszály sújtja. A 2018-as helyzetjelentéshez hasonlóan ezúttal is arra kérjük olvasóinkat, hogy dokumentálják számunkra ezt a jelenséget! 

Ebben a posztban kapna helyet minden dátummal és helyszínnel ellátott fénykép, amelyben bármi rendkívüli dologról (kajaktúra, Dunaágban talált tárgyak, kiszáradt folyószakaszok, patakok, sosem látott zátonyok, stb.) be lehet számolni akár fénykép nélkül is! Továbbá gyűjteni fogjuk az országos médiában megjelent cikkeket, ábrákat, drónfelvételeket, youtube videókat. A bejegyzésben időrendi sorrendben haladunk majd, ahol alul vannak a legkorábbi írások. 

Carte Rouge: Aszályhelyzet Magyarországon 2022. július 24-én (kép forrása: met.hu)

2022. augusztus 18. Göd. 

Ismét teljes pompájukban láthatók az oligocén agyagrétegek Göd és Dunakeszi között. Váci vízállás: -31 cm.

Ráadásképpen egy kép Horányról:

2022. augusztus 17.

Így néz ki a Lukács Illés képén a Háros-sziget alsó "bejárata" alacsony, Budapesten mért 65 centiméter körüli vízállás idején, a Deák Ferenc hídról. 

2022. augusztus 16.

Kiszáradt a Sulák-patak Dél-Budán és a Kis-Háros-sziget is megszűnt szigetnek lenni. Budapesti vízállás: 75 cm.

Ez itt a Sulák-patak "torkolata", Se patak, se Duna.

 

2022. augusztus 14.

Ilyenkor látszik, hogy az Egyfás-sziget valójában egy mélyben megbúvó jókora kavicszátony. A névadó fa ránézésre kiszáradt, de az arra járók rendszeresen locsolják, hátha feléled. Lukács Miklós fényképe.

2022. augusztus 11. délután 5 óra.

Amint várható volt a Duna vízállásának fokozatos csökkenése következtében újra láthatóvá vált az Ínség-szikla Budapesten, a Ferenc József híd tövében. 

A szikla valószínűleg már tegnap, augusztus 10-én kilátszott, ugyanis a vízállás ekkor csökkent Budapestnél 92 centiméter alá. Ez azt is jelenti, hogy még soha ilyen korán (nyárutón) nem bukkant elő az Ínség-szikla. Az eddigi legkorábbi kibukkanás 2003. augusztus 12-én történt. A sziklához már megindultak az első látogatók (nem a sirály), de az előrejelzések szerint nem kell sietni, a csökkenő vízállás következtében egyre nagyobb lesz Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa. 

2022. augusztus 9. 

Zátonyok Esztergomnál 42 centiméteres vízállásnál.

2022. augusztus 8.

Alsógöd, előbukkantak az oligocén szürke kiscelli agyagrétegek a horányi révnél. Vácott mért 5 centiméteres vízállásnál. 60 centiméterre a LKV-tól.

Dunakeszi felé

A Gödi-sziget felé

2022. augusztus 4.

Előbukkantak Szent Mihály zátonyai is Nagymaros és Zebegény között. Könnyű őket megtalálni, oda vezet a kerékpárút és mutatja az utat a folyamkilométer-tábla is. Tarczi Zsófia képei.

Szolnoknál már majdnem 10 centiméterrel van a Tisza vízállása az LKV alatt. Az előrejelzések nem túl biztatóak. Forrás: vizugy.hu

2022. augusztus 1.

Mennyi víz hiányzik a Tiszából? 

2022. július 31.

A mérések kezdete (1939) óta, fokozatos és folyamatos csökkenés mellett a Velencei-tavon is negatív rekordot döntött a vízállás. Pedig tavaly ősszel már a teljes kiszáradás híre járta körbe a teljes magyar médiát ennél magasabb vízállásnál.

2022. július 29.

A kiszáradt Morgó-patak Verőce és Kismaros között (Varga Gergely képei):

2022. július 28.

Az Ipoly a Dobroda-patak torkolata alatti szakaszon Litkénél. Nógrádszakálnál mért rekordalacsony, 20 centiméteres vízállásnál.

A Bajai-csatornát és a Baracskát összekötő kanális, szinte kiszáradva. Kalinka Tamás képei:

2022. július 27.

Zebegényben még csordogál a Malom-völgyi-patak, habár a felső szakaszáról érkezett híradás kiszáradásról. Szávoszt-Vass Réka fotói:

2022. július 26.

Így megy ez. Várhatóan július 30-án újraindul a vasúti közlekedés Nagymaros és Zebegény között, miután sikerült összeszedni a hegyről lejött anyagot és kijavítani a károkat. Valahogy kapcsolni is kellene ezt a hírt a szárazsághoz és a Dunához. Utóbbi nem lesz nehéz, az eset kétségtelenül Magyarország legszebb Duna-szakaszán történt. Errefelé gyakran előfordul, hogy lejön a hegy megnézni a Dunát, mint a szamár, aki innen hordott vizet fel a barlangi remetének. A szamár visszament, ez a részben vulkanikus, részben folyami eredetű anyag (lásd: folyóteraszok) már örökre hiányozni fog a kiszáradó hegyről. Idén tavasszal már porzott a talaj a déli kitettségű lejtőn növő csenevész tölgyfák között. Nem nőtt itt semmiféle aljnövényzet, vagy ha meg is próbált, a lelkes túrázók kitaposták. A talaj nem régi vendég errefelé, az utolsó jégkorszak óta próbál megtelepedni a meredek lejtőn. Először zuzmók, mohák, később csenevész lágyszárúak, bokrok és fák gyökerei alakították át a sziklát humuszos talajjá. Ha ezek a növények nincsenek, talaj sincs. Jön az eső, de már nincs ami felszívja. A csapadék megvonja a vállát, he nem szívja fel semmi, akkor "viszlát!" megy is a Dunához. Nagyokat nevetve idézi fel magában a 16 millió éve átélt hasonlóan vidám mókákat, a laharokat. Régi szép idők, amikor még rendes, hegyek voltak itt! Útközben felszabadító hadseregekhez méltó módon felkap ezt-azt (mindent ami mozdítható). Kiszáradó gyökerek közül port, kitaposott hegyoldalról köveket  és viszi ameddig bírja. Ha elfárad szétszórja és maga indul tovább, a Dunába. Ha újabb eső jön, kezdődik a csúszda-móka elölről. És újra és újra, és megint. So it goes.

Törmelékfolyás Zebegény és Nagymaros között (forrás Mávinform)

Kiszáradt a Dera-patak is. Ez a vízfolyás Pomázt elhagyva, Szentendrétől délre torkollik a Dunába, paramétereit tekintve (vízgyűjtő, vízhozam) hasonló az ugyancsak kiszáradt Aranyhegyi-patakhoz. A Pilis és a Visegrádi-hegység vizeit vezette a Dunába. Kiszáradásának pontos időpontja nem ismert, 2022. július 26-án délelőtt a torkolati szakaszán (kerékpáros híd és Duna között) már nem folyt a medrében víz. Az alábbi négy képet Doroszlai Dénes készítette.

2022. július 25. 

A Duna Felsőgödnél, Vácott mért 0 centiméteres vízállásnál (LKV: -56 cm). 

Még csordogál. A Sződrákosi-patak torkolata.

Kiszáradó patakokat lehet a DryRivers telefonos alkalmazáson keresztül is jelenteni, az applikáció letölthető innen: 

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.dryrivers&hl=hu&gl=US

Kiszáradó patakok Magyarországon (https://www.dryver.eu/app)
(a színek nem a helyzet súlyosságát, hanem a jelentett esetek számát jelzik)

Ellentétben az alább bemutatott Aranyhegyi-, és Szilas-patakokkal, a gödi Ilka-patakban a torkolatnál még csordogál a víz. A zsilipnél olybá tűnhet, hogy a Dunán magas a vízállás, és egészen odáig érvényesül a visszaduzzasztás. Azonban ezt a jelenséget egy gát okozza, melyet nem egészen biztos, hogy hódok építettek. 

Gát az Ilka-patakon (2022. 07.25.)

A gát alatti mederszakasz (2022. 07.25.)

Amúgy is alacsony a Duna vízállása az Ilka-patak torkolatánál (2022. 07.25.)

2022. július 24-én 

reggel hat órakor megdőlt az addig mért legkisebb vízállás (LKV) a Hármas-Körösön, a békészentandrási duzzasztó alsó vízmércéjén.

 

A Békésszentandrási duzzasztó 2022.07.24. (forrás)

2022. július 21. Kiszáradt az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza, de a felsőbb szakaszokon (Solymár és környéke) is jelezték, hogy nincs vízmozgás. Az élővilág szempontjából fontos pangó vizek még előfordulhatnak az egyenetlen mederesés következtében. 

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Július 21. 

Ipoly torkolat Szobnál, -25 centiméteres szobi vízállásnál (LKV: -86 cm), Juhász Katalin felvételei:

Az Ipoly Letkésnél hat centiméterrel a legkisebb mért vízállás alatt (Juhász Katalin)

Az Ipoly Szobnál, a híd alatt (Juhász Katalin)

2021. július 19-20. 

A hírek szerint kiszáradt az észak-pesti Szilas-patak is. A Budapest Halai csoportban megosztott hír apropóján érdemes megemlíteni, hogy a kiszáradó patakokból a természetvédelem csak az őshonos fajokat menti meg, a törpeharcsát, naphalat és egyéb idegenhonos fajokat nem. Magánszorgalomból ne mentsünk halat, mert a szakszerűtlen beavatkozás nagyobb kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. Például olyan helyekre is eljuttatja ezeket a fajokat, ahol még nem jelentek meg. Ha valaki ilyet lát, értesítse a helyileg illetékes Természetvédelmi Őrszolgálatot, Budapesten is van ilyen: https://fori.hu/budapesti-termeszetvedelmi-orszolgalat-elerhetosegei

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

Az élővilág az utolsó pocsolyákba menekül
a kiszáradt Szilas-patakon (kép forrása: Budapest Halai)

Július 7. óta

LKV alatt a Tisza szolnoki vízállása, és a júliusi előrejelzés szerint a hónap végéigtovábbi negatív rekordok várhatók. 

Szolnok, tiszai vízmérce 07.25. Forrás: vizugy.hu

A rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint most - csütörtökön mínusz 280 centimétert, péntek reggel pedig mínusz 281 cm-t mutatott a vízmérce.

A Tisza vízgyűjtőjén hetek óta tapasztalt csapadékhiány miatt az üzemeltető KÖTIVIZIG a Kiskörei Vízlépcsőnél alvízi -320 cm-es vízszinttartásra tért át. Kisköre-alsónál az eddig mért legkisebb vízállás (LKV: az adott vízmércén előfordult legalacsonyabb vízállás) értéke - 321 cm, ami 2009. szeptember 29-én fordult elő. Szolnoknál az eddigi legkisebb vízállás 2003. augusztus 21-én volt, amikor - 279 cm-t mutatott a vízmérce. A megyeszékhelyen július 7-én - 280 cm-t olvashattunk le, 8-án reggel pedig - 281 cm-t, s nem kizárt, hogy az elkövetkezendő napokban a folyó vízállása pár centiméterrel tovább csökkenhet. (forrás: KÖTIVIZIG)

Cikkgyűjtemény:

2022.08.16.

Inforádió: Katasztrofális a helyzet a halastavaknál.

2022.08.14 

Kiszáradt a Tápió Jászboldogházánál

Már alakul a sivatag Magyarországon

2022.08.13

Sorra száradnak ki Európa folyói, veszélyben a Duna halai

2022.08.12. 

Drought hits Germany's Rhine River: 'We have 30cm of water left' 

2022.08.02

Magyar Hang: Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tó vízszintje 

2022.08.01

Index: A kiszáradás határán Nógrád megye legnépszerűbb horgásztava 

Telex: A sivatag, ahol élni fogunk – lidérces drónvideó a magyar vízhiány következményeiről 

https://ilovetiszato.hu/2022/08/01/latvanyos-dronfelvetelen-mutatjuk-meg-mennyit-valtozott-a-tisza-vizszintje-kiskorenel