2015. január 26., hétfő

Jéghegyeket épített az évszázad leghidegebb tele Felsőgödön


Éppen háromnegyed évszázaddal ezelőtt Nyergesújfalun megfagyott a bor a pincében, Mátészalkán a foglyok (Perdix perdix) 98%-a elpusztult a zord télben, vonatok akadtak el a helyenként másfél méteres hóban, befagytak a folyóink és körülbelül 50 centiméter mélyen megfagyott a talaj. 1939-1940 telén már csak egy hirtelen olvadás hiányzott, hogy a Dunán hatalmas jeges árvíz alakuljon ki. 


75 évvel ezelőtt a mérések szerint 122 cm vastag hó hullott Gödön, a Dunán néhol beállt a jég, néhol olyan magasra torlódtak a jégtáblák, hogy Doutlik József felsőgödi fényképein olybá tűnik, mintha Amundsen és kutyái szerepelnének rajta, nem pedig gödi polgárok. 

Nemrég jelentek meg Kishonti László jóvoltából nagyapja, Doutlik József képei a Göd régen facebook közösség oldalán. Csak kérni kellett és mi is megkaptuk, hogy egy szélesebb közönség is láthassa mire volt képes 75 éve az évszázad legkeményebb dunai tele. 


1939/40 tele volt a leghidegebb a XX. században. Egy tanulmány szerint a téli országos középhőmérséklet -5,8 °C fok volt. Ha hónapokra lebontjuk 1940. januárjában ez az érték -9,5 °C fok, februárban pedig -7 °C fok volt. E zord tél során az év 48 napján mértek -10 °C foknál hidegebbet és 21 napon mértek -15 °C foknál kevesebbet. Ilyen tél azóta sem volt, és mostanában már azon is csodálkozunk, ha télen egyáltalán esik a hó, vagy netán fagy odakinn.


A 2., 3., és 4. képen még viszonylag alacsony vízállásnál látjuk a zajló Dunát. A kavicspadokat vastag hó borítja, a Dunán pedig vastag jégtáblák sodródnak. A parton még nyoma sincs a több ember magasságú jégtábla-hegyeknek. Pontos dátum nincs a képekhez, de a korabeli vízállásadatok a rendelkezésünkre állnak. Ugyan más volt akkor még a meder Gödnél, még nem zárták el a Gödi-szigetet a mellékággal és a két sarkantyú sem épült meg rajta, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha az 1940 január 8-án mért 129 centiméteres minimum-érték alapján ezeket januári eleji képeknek gondoljuk. Előtte decemberben, majd utána márciusban is kifejezetten magas vízállást mértek (dec. 8.: 604 és márc. 30.: 687 cm Budapesten). 1940. februárban pedig folyamatosan 300 cm feletti vízállásról tanúskodnak az adatsorok. 


A sorozat többi képén már a parton feltorlódott jégtáblákat látjuk a bástyáiról híres felsőgödi Duna-parton. Méretaránynak ott vannak az emberek, akik jobbára bámészkodó helyiek, de olyanokat is felfedezhetünk a képen, akik lapáttal próbálják eltakarítani a folyó jegét a töltés tetején futó sétányról. Nem akármilyen élmény lehetett ezeket a jéghegyeket látni és főleg hallani. De mégsem mondhatjuk teljes meggyőződéssel, hogy milyen jó lenne ilyet látni még az életben...


































A sorozat befejező képeit, amelyek már az áprilisi árvízről tudósítanak, nem közölnénk most, ekkor a nyugat felől érkező hirtelen olvadás egyszerre eresztett be minden olvadékvizet a Duna vízrendszerébe. Az átfagyott föld képtelen volt elnyelni ezt a rengeteg vizet, ami nem tudott lefolyást találni, abból hatalmas belvíz-tavak képződtek. Magyarországon körülbelül 6800 négyzetkilométer állt víz alatt 1940 tavaszán. Az eseményről még filmhíradó is készült.

+1 bónusz kép Budapestről (fortepan.hu):



Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...