Vízrajzi magasságjegyek

Dunaszentbenedek református templomának falában van egy öntöttvas tábla, melyen a "Vízrajzi magasságjegy" felirat, valamint egy 1893-as évszám olvasható. Mivel a falu (a neve alapján is) meglehetősen közel fekszik a Dunához, és alig 9,5 kilométerre van innen Gerjen, ahol ugyanezzel az évszámmal Magyarország legalacsonyabbra helyezett árvíztábláját találni, feltételezhetnénk, hogy  ez a tábla is árvízi magasságot jelöl. Fontos tisztáznunk, hogy nem. De akkor mégis mi ez?

Vízrajzi magasságjegy, Dunaszentbenedek. (fényképezte: Kákai Emese)

Magyarországon viszonylag sok hasonló táblával találkozhatunk. Elsősorban a települések legmasszívabb épületeinek falán helyezték el őket, melyek szinte kivétel nélkül templomok voltak akkoriban. Találunk ilyen öntöttvas táblát a szentbenedeki református templom, a nagytétényi Miasszonyunk templom, az óbudai Szent Péter és Pál plébánia templom, a vajdasági Kabol kolostortemplomának, vagy éppen az érdi Szent Mihály templom falán. Ezek kinézetre teljesen egyformák, ugyanabban a műhelyben öntötték őket. 

Vácott, Esztergomban, Dömösön, a felvidéki Gútán, Izsán és Csallóközaranyosban is találunk hasonló táblákat, az előbbiektől mindössze egyetlen pontban különböznek; az évszám ezeken két évvel későbbi: 1895. A földrajzi elhelyezkedésük alapján nem tévedhetünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Budapesttől délre 1893-ban, attól északra és nyugatra két évvel később helyezték ki a vízrajzi magasságjegyeket.

Mivel a teljesség igénye nélkül felsorolt települések mind a Duna-mentiek, a vízrajzi magasságjegyeknek közük kell, hogy legyen a Dunához. De vajon mi?

Apró furat jelzi a pontos magasságot Vácott.

A megfejtésről Noéh Ferenc Régi magasságjegyek Budapesten c. írásában olvashatunk:

"A folyók szabályozásához szükséges magasságmérések ügye a XIX. század végén a földművelésügyi tárca kebelében működő Vízrajzi Osztály hatáskörébe tartozott. Ennek mérnökei a Duna budapesti szakasza mentén is helyeztek el magassági pontokat, elsősorban templomok és kastélyok falába. [...] A 20 × 12 centiméter méretű táblákon a „Vízrajzi magasságjegy” felirat látható, valamint az elhelyezés évszáma: 1893. Ezeknek a tábláknak nincsen konzolosan előreugró peremük, amelyre korábban a magasságot vonatkoztatták; ezek úgynevezett furatos táblák, amelyeken a magasságot a tábla közepe táján elhelyezkedő apró furat őrzi."

A Duna mentén Budapesttől délre már az 1880-as évektől folytak a szabályozási munkák. A Szigetközi szakaszt 1886-1896 között szabályozták, a hajózható Vaskaput ugyancsak a Millennium évében adták át. Az 1893-95-ös magasságjegyek kihelyezése ebből a szempontból megkésettnek tűnik, habár ezeket később is tudták használni.

A leírásból nem derül ki, hogy ez a magasság egy abszolút, avagy relatív magasság, a tengerszinthez, vagy a Duna adott helyen mért legalacsonyabb vízállásához viszonyították (bár az előbbinek jóval nagyobb a valószínűsége). Továbbá az is kérdés, hogy a földmérők honnan tudták az adott pont magasságát. Kellett lennie egy adatbázisnak, amely minden vízrajzi magasságjegy adatát tartalmazta települési vagy azon belül utcaszinten. Ha ez az eredeti adatbázis esetleg megvan, meg lehetne nézni, hogy az adatok stimmelnek-e, illetve mennyi tűnt el közülük az évtizedek során.

Aki tud ilyenről, szóljon!

FRISSÍTÉS (2017.03.25): 

Két olyan kommentet kaptunk a facebookon, amely jól kiegészíti a cikket:

K. István: Az ilyen fali táblák mérése régen egyszerű volt, a megfelelő felszereléssel, mint például a mellékelt képen látható furatos tábla mérése is, viszont ma már nagyon nehéz megoldani a megfelelő felszerelés hiányában.

B. Zoltán: Létezik egy 1927-ben kiadott katalógus, amely tartalmazza a Vízrajzi Osztály magassági pontjainak adatait. A Duna mérést Dévénytől az Aldunáig, Az alduna felmérésének pontjait. A Tisza mérés pontjait a forrástól a torkolatig és a Balaton magassági pontjait. Adria feletti magasságokkal, alapjuk a Bécsi Katonaföldrajzi Intézet szintezésének 1880-as években a nyers mérésekből számított magasságok. 1960-as években ezeket a pontokat bemérték, így balti magasságuk is van. IV. rendű Bendefy pontként vannak nyilvántartva. Minden dokumentum BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályán található meg.

FRISSÍTÉS 2.0, 2017.04.06 

Mészáros János megtalálta térképen is a dunaszentbenedeki főpontot (F.P.) és magasságát a "Duna helyszínrajza" térképmű 1:5000-es méretarányú változatában. 1898-1911 között készítették, ebbe beletartozott a felmérés és tisztázati rajz készítés, majd a szelvények végleges kiadása.

Köszönet a találatért és ötletért Kákai Emesének!


Ajánlott és felhasznált irodalom:

Noéh Ferenc: Régi magassági jegyek Budapesten
Homolya András: Árvizek, magassági alappontok, árvízszintjelző táblák Budapesten, Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság 30. Vándorgyűlés