2018. február 19., hétfő

A Rábca négy torkolata III. - Régi híd az új meder fölött


Sorozatunk előző részét valahol ott fejeztük be, hogy 1906-ban elterelték a Rábcát, a medrét betemették, két évre rá pedig a hidat is elszállították az újonnan kiásott szakasz fölé. A Szarvas utcai híd majdnem nyolc évtizedig ívelte át a Rábcát, napjainkra a Rábca is eltűnt alóla és több más — jobb helyzetbe lévő — átkelő is létesült a holtággá vált meder felett.



1906 és az 1980-as éve közepe között a Rábca birtokba vette az új medrét, és annak ellenére, hogy legalsó szakaszán — a régi zsidó temető és a Mosoni-Duna között — mesterséges mederben kanyargott meglehetősen természetközeli képet mutatott. Mindkét partján árvízvédelmi töltés húzódott, de a közöttük meghagyott ártér 170-től 440 méter szélességig váltakozott. Abda alatti szakaszán a Pinnyédi ártér volt a legterebélyesebb, ebben a régi Duna meder, a Nagy-Tákó mélyedése is szerepet játszott. 



Olykor előfordult, hogy a Rábca medre kénytelen volt a Mosoni-Dunával osztozni. A nagyobb dunai árvizek rendszeresen visszaduzzasztották a Rábcát, ilyenkor a keskeny ártéri erdő lombkoronaszintig vízben állt. Az 1965-ös árvízi légifotója éppen egy ilyen ritka alkalmat örökít meg, bár fontos tudni, hogy ebben az esetben a Nagy-Duna vize torlódott fel Gönyűtől, hiszen a rajkai zsilip nem engedett árvizet a Mosoni-Dunára. A rendkívül hosszú, három hónapos árvíz ideje alatt nem csak a Rábca medre, de a környező, mentett ártéren fekvő mélyebb területek, egykori medrek is víz alá kerültek. A kép bal alsó sarkából induló árok a sorozatunk negyedik részében kitüntetett figyelmet kap majd.

Árvíz a Mosoni-Dunán 1965. július 8. 
1945-ben a Szarvas utcai híd sem kerülhette el a sorsát, március 28-án a visszavonuló németek felrobbantották. 1948-ban kezdődött meg a kiemelése, de a teljes helyreállításig 1958-ig kellett várni.

Tavaly november végi kirándulásunk alkalmával kissé más Rábcát találtunk. Az már ismert volt, hogy a Bős-Nagymarosi építkezések során Győrben is jelentősen átalakult a Duna; elkészült a püspökerdei átvágás, valamint az a beruházás Abda mellett, amelynek révén a Rábca egy életre megmenekült a dunai árvizektől (és egyben újabb torkolatot kapott, de erről majd később).

Legkésőbb 1986-ban a Rábca Abda és Győr közötti szakasza holtággá vált két zsilipnek köszönhetően. Közülük az alsó (leeresztő) zsilip egy szivattyúteleppel a torkolat felett néhány tucat méterrel épült meg. Rábcából így lett holtág, azaz Pinnyédi Öreg-Rábca. 



A holtág hossza 4,5 kilométer, átlagos szélessége 80 méter. Átlagos vízmélysége 1,2 méter, felülete 36 hektár, víztérfogata körülbelül 430 ezer köbméter. Helyi jelentőségű víztest, amely nem áll védelem alatt. Szerencsére nem került a Bercsényi-liget sorsára, azaz nem temették be. A torkolati zsilipnek köszönhetően immár ki lehet zárni a dunai árvizeket, azaz a két partján futó töltésre már nincsen szükség. Egyszerű megoldás lett volna beletúrni a mederbe és betemetés után hasznosítani, de tudni kell, hogy a töltések tetején sok helyütt utak futnak. Közülük a legfontosabb a Kunszigeti út, amely Győr belső területeit köti össze a Nagy-Tákó árterén keresztül Pinnyéddel. 


A Kunszigeti úti zsilipnél tett látogatásunk legérdekesebb megfigyelése az volt, hogy a Pinnyédi Öreg-Rábca nem vált holtággá, a zsilip jelentős mennyiségű vizet engedett át a Mosoni-Dunába. Abda mellett a beeresztő zsilipnél tehát megosztják a Rábca vizét; egy hányada az új mederbe kerül, míg a régi meder is kap friss vizet, hiszen Győrt is érinti és ennek közegészségügyi vonzata is van. A természetben a kéttorkolatúságot bifurkációnak nevezzük, ebben a helyzetben azonban inkább a vízügyesek által kialakított rendszerről van szó. Mindez persze jelentheti azt is, hogy a Rábcának pillanatnyilag két  torkolata van a Mosoni-Dunába. 


A csökkenő vízmennyiség hátránya, hogy a zsilip feletti szakasz folyamatosan szűkül, a Rábca felett egyre jobban összeborul az ártéri erdő lombkoronája. Így az 1908-ban áthelyezett hidat is egyre jobban elnyeli az erdő, lásd a kezdő képet, amely a zsilipről készült.

Miután a Duna már többé nem juthatott be a Rábca medrébe a környező területek talajvízszintje csökkent Győrszigeten, Gorkijvárosban és Pinnyéden. Ezáltal csökkent a belvíz által fenyegetett területek nagysága.  


Sorozatunk negyedik, záró fejezetében ellátogatunk a Rábca éppen aktuális torkolatához!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...