2018. október 28., vasárnap

Sírkövek a Petőfi híd tövében


Kácsor László könyvében leírtak szerint százával hevernek a sírkövek a budai Duna parton, gyarkolatilag márványból készült a rakpart. Csakhogy a Gellérthegy "alatt" helyszín félreértelmezése miatt a Szabadság és Erzsébet híd alatt egyetlen darab sem került elő. Ellenben előkerült jópár (ha nem is száz) a Petőfi híd környékén. Kovács Tamás abszolút dícséretet érdemlő módon nem csupán a köveket örökítette meg az utókor számára, hanem a sírköveken látható neveknek is utánanézett. Írása rövidítve eredetileg az Indexen jelent meg, de nekünk is elküldte a teljes verziót jóval több fényképpel!

Írta: Kovács Tamás

Sírkövek a Műegyetem alatt
Viszonylag ismert történet, hogy a Petőfi híd lábánál a budai oldalon sírköveket is lehet találni a rakpart kövei között. Az 1960-as években kerültek oda az éppen akkor felszámolt, de már évtizedek óta nem használt Németvölgyi temetőből. A Dunai Szigetek blogon már évekkel ezelőtt kikutatta, megírta a történet lényegét. Eredetileg a Gellért rakpartot írták helyszínnek, és ezt támasztja alá a cikkben idézett forrás és kép is. Vincze Miklós a 24.hu-n 2017-ben viszont lefényképezett pár sírkövet, de nem a Gellért rakparton, hanem a Petőfi híd lábánál.

A napokban folyamatosan megdőlő negatív rekordok miatt felkerekedtem megnézni, hogy megvannak-e még a kövek. Röviden: igen, megvannak. Amit lehetett, lefényképeztem, igyekeztem minél inkább összerakni az elhunytak történetét, és dokumentálni minden sírkövet. 

Töredékek a Döbrentei térnél

A Döbrentei téri töredék a rézsű felső részébe van beépítve az Erzsébet-hídtól északra. Nem szeretnék senkit befolyásolni a gondolkodásban, ezért nem írok tippeket, hogy szerintem mi lehetett a szöveg. A környezetéből látszik, hogy ezt a rézsű utólagos megerősítésekor tették be pótlásként, ahogy ezt látni fogjuk majd több sírkő esetében. Ha bárkinek van tippje, hogy mit látunk, ne tartsa magában. Innentől a Petőfi hídig nem találtam feliratos követ.

Formájában, anyagában a rakpart köveitől különböző „temetőgyanús” kőből sok van, és a séták alapján elég jól le lehet korlátozni, hogy milyen részleteket érdemes figyelni. A lépcső fokait a rakpart kiépítése óta nem cserélték, megerősítést, javítást is csak pár helyen végeztek. A rézsűs kiépítésű részeken több a javítás, szerencsére messziről látszódik, ha valahol pótlás, javítás történt. A sírköveket a fenti kivételével (persze az se biztos, hogy az sírkő) egyértelműen a lábazati részhez építették be. A hatvanas években leborított kövek kényelmesen beépíthetőek voltak egy későbbi (vajon mikori?) lábazati megerősítéskor.

Devics András sírköve

Devics András sírkövét konkrétan beleépítették a lábazatba. Bár a töredéken évszám nem olvasható, de sikerült kideríteni, hogy feleségével Jugovits Katalinnal a Németvölgyi temetőtől nem messze, a Tabánban lakott, a ma már nem létező Felsőhegy utcában a 73-as szám alatt. Itt egyébként egy elég nagy ház állt, a tömb átnyúlt a ma már szintén nem létező Hadnagy utca felé is. 

Középen, a 288-as számmal jelölt házban laktak Devicsék.
A Hosszú utca ma a Hegyalja út.

A képen pont a Hadnagy utca másik oldala, és a Felsőhegy utca pár sarokkal odébb eső szakasza látszik, de ezek alapján talán el lehet képzelni Devics életét.

A Hadnagy utca a Sánc utca felől nézve (Fortepan: 86048)

Hogy mikor halt meg, nem tudom, de az 1800-as évek végén még vígan élt, 1912 körül viszont már halott kellett, hogy legyen, különben nem temethették volna a Németvölgyi temetőbe. (A házukat 1902-ben 18 ezer koronáért vette meg a Főváros, a Tabán évtizedeken át tartó kisajátítási programjában.)

Néhai Demski Nándorné

Demski Nándorné esetében nem volt ekkora szerencsém, a világon semmit nem sikerült róla kiderítenem, azon túl, hogy valószínűleg nem egyedül nyugodott a sírban. Felette egy 1884-es évszám és gótbetűs felirat látható, de a sírkő többi részét hordalék fedi.

...ely Adol... sírköve

__ely Adolfról (?) semmit nem sikerült kideríteni, még a nevét sem. Elemy és Adolf sírkövén is látszik viszont, hogy már mások is felfedezték maguknak.

Elemy Károlyné sz. Szabó Ilona

Elemy Károlyné haláláig az Érsek utcai elemi leányiskolában tanított. (Az utcát ma Pethő Sándor utcának hívják, és az iskola más néven, de működik.) Gyakorlatilag a katedrán halt meg, még az 1907/08-as névsorban is szerepel.


Hogy az ő sírja hogyan került a Németvölgyi temetőbe, és a sírköve onnan a Dunába, nem olyan egyértelmű, mint Devics esetében, Elemy ugyanis a nyolcadik kerületben, a Mária utca 56. szám alatt lakott. Halálhírét több budapesti újság is lehozta.

Reiter sírkő

Reiter sírkövéből csak az első két betű lógott ki, sikerült addig letakarítani, hogy olvashatóvá váljon még pár adat. Mellette több, hasonló méretű, anyagú, formájú kő van, és biztos vagyok benne, hogy a lábazati kőhányás (tényeg ez a neve!) alól is előkerülne még pár ezen a szakaszon.
   
Szekrényi Joz... síremléke

Szekrényi József(né?) sírköve megérdemelne egy alapos tisztítást, sajnos erre most nem volt lehetőségem, pedig a nevén kívül van még információ a kövön, ami alapján talán el lehetne indulni.

Névvel, vagy legalábbis névtöredékkel ezt a 6 követ sikerült azonosítani, ehhez jön még 9 olyan darab, ahol bátran lehet fogadni rá, hogy valakinek a sírját jelölte valaha. Bármennyire kerestem, nem találtam több feliratos követ, viszont tele van a partszakasz más, oda nem illő kőtöredékekkel, amikről azt gondolom, hogy a temetőből származhatnak, és természetesen sok a Petőfi híd burkolatából idekerült kőlap is.

„Gyanús” töredékkel tele van az eredeti helyszínként felmerült Gellért rakpart is, de itt nem találtam egy feliratot sem.

Mivel a németvögyi temető 1963-as felszámolásának idején a Kopaszi gát már majdnem száz éve állt ezért nem feltételezhető, hogy a köveket eleve a töltésbe építették be. Erre utalhat az is, hogy a legtöbb sírkő a lábazatnál szóródik szét. A sírköveket sokkal valószínűbb, hogy a rakpart javításra használták, ill. a lábazat megerősítésére. (SzVD)

Nem tudom, hogy ennek a gyűjtésnek van-e bármi tanulsága. Amikor ott jártam, még azon gondolkodtam, hogyan lehetne elvinni, megmenteni a köveket, de most már inkább azt gondolom, hogy így, jelenlegi helyükön sokkal többet mondanak Budapest történetéről, mintha kiállítanák egy steril környezetben.

8 megjegyzés:

  1. Én kiástam és kibetűztem, ahogy a Fb-ra beküldött képen is látszik: Johann
    Demski
    geb. de… Mai
    1884
    81 Jahre alt
    Demski
    Nándorné
    élt 79 évet
    + 1910 október 5

    VálaszTörlés
  2. A Familysearch.org-on van fent sok anyakönyv, ott valószínűleg meg lehet találni néhány adatot.

    VálaszTörlés
  3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?query=szekr%C3%A9nyi%20J%C3%B3zsef&pg=1981&layout=s

    Budapesti czim- és Lakásjegyzékben , 1909./21. évfolyam) szerepel egy Szekrényi Józyef, aki útépítő felügyelő, V. kerület Tisza utca 10. Vajon Ő az ?

    VálaszTörlés
  4. Másik Szekrényi József:
    Szekrényi József, cukrász m. VI. Szon- ■dy ucca 36. Tel. A. 140-50. 1893-ban szül. és 1909-ben felszab. Budapesten. Műhelyének 1919-ben történt megnyitásáig Budapesten, továbbá Németország és Ausztria nagyvárosainak műhelyeiben dolgozott. Motorral felszerelt üzemében 8 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Az Ipt. elülj, tagja. A világháborút végig- küzdötte. Neje: Lieb Gizella. (A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék])

    VálaszTörlés
  5. A Cukrász Szekrényi is az V. kerületben lakott, Honvéd utca 22.-ben. Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december (Budapest)

    VálaszTörlés
  6. A Németvölgyi temetőt 1910-as évek elején bezárták, tehát a cukrász Szekrényi kiesik, de az útépítő lehetne akár.

    VálaszTörlés
  7. "_ely Adolf". A fotón úgy látom, hogy mintha lenne egy H-betű is az _ely előtt.

    VálaszTörlés
  8. Brutális, sőt inkább barbár kegyeletsértés! Ma, amikor minden fecnit meg kell semmisíteni, ha név, személyes adat szerepel rajta, talán érthető miért viszolyog az ember ilyentől!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...