Annak ellenére, hogy a Szentendrei-szigeten található csápos kutak szolgáltatják Budapest ivóvízszükségletének jelentős részét, felszínén nem találni természetes tavat, vízfolyást. Éppen ezért kuriózum a Váccal szemben található felső tordai sarkantyúnál fakadó forrás.
Sarkantyú felett növekvő zátony a Tordáknál |
A Szentendrei-szigeten nincsen patak, nincsen természetes tó, leszámítva persze mellette található kisebb szigetek holtágait. És nem jöhetett létre természetes forrás sem. Ennek a "szárazságnak" földtani okai vannak, a sziget leginkább folyami kavicsból és a mederből kifújt homokból épül fel. Ilyen környezetben az esővíz azonnal elszivárog, le egészen a Duna által erősen befolyásolt talajvízszintig. Apadásnál a talajvíz tükre követi a Duna vízállását, így a csapadék a felszín alatt áramlik a folyóba. Áradáskor pedig ugyancsak a Duna duzzasztja vissza a talajvizet.
Fontos leszögezni, hogy ez a természetes állapot. Ugyanis az emberi tevékenység következtében három tó is keletkezett a Szentendrei-szigeten. Ezek mindegyike kavics- vagy homokbányató. Egyet találunk Kisoroszitól keletre, egyet Pócsmegyer mellett és egyet a Szentendrei-sziget egykori legmagasabb pontja helyén, Surányban. Nem csak a tavakra igaz, hogy emberkéz alkotta, hanem az egyetlen általam ismert forrásra is.
Terepbejárások alkalmával időnként készülnek minimalista filmfelvételek a Dunáról és például erről a forrásról is, ezeket a Dunai Szigetek YouTube csatornáján lehet követni.
Ez a forrás az 1682-es folyamkilométer tábla tövében található, kb. száz méterrel a sarkantyú felett, szemben a kisváci Buki-sziget feltöltődött déli csúcsával. A váci rév tótfalusi oldalától földút vezet idáig. Útközben megtekinthető a Révész-sziget és a Torda-sziget is, hacsak egy nagyobb birkanyáj nem akadályozza az áthaladást. Elhelyezkedése alapján bizonyos, hogy a legnagyobb árvizek elöntik. Vize egyenes vonalban, néhány parti fűzfa között szalad a folyóig, komolyabb medret nem alakított ki magának.
Kilátás a Torda-zátonyra |
E forrás létezése kuriózum a "száraz" Szentendrei-szigeten. Kialakulása a Kisoroszitól egészen az 1682-es folyamkilométer tábláig tartó vízmű kútjaihoz kapcsolódik. Éppen a legdélebbi kút alatt bukkan elő, melytől egy ültetett nyárfaerdő választja el. Feltehetően a csőhálózat túlfolyója, tehát elképzelhető, hogy több hasonló is található a Szentendrei-sziget látogatóktól fegyveres őrökkel elzárt területein.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése