Kikötőfejlesztési tervek Baján 1946-1948

A II. világháború után nagyszabású tervek készültek a bajai kikötő fejlesztésére. Létrejött volna egy új, közúti Duna híd, kikötők a Türr István híd tövében és a Sugovica északi partján, városi park a Petőfi-szigeten, valamint kihasítottak volna egy új, mesterséges szigetet a Pandúr-szigetből. 

A víz és város. Baja város rendezési terve 1948. (forrás)

Miközben Baja város térképeket kerestem a Sugovica új torkolata c. íráshoz, ráakadtam egy szépen kidolgozott képre, amely egy sohasem létezett Baját ábrázolt. Térképnek nem nevezhető, mert nincs rajta tájolás és méretarány, valamint feliratok sem szerepelnek rajta. És éppen ez az információhiány az, ami felkelti az ember érdeklődését. A kereten kívüli szöveg mindössze a kiadó vállalatot tartalmazza, valamint a rajz címét: 

A VÍZ ÉS VÁROS • RENDEZÉSI TERVEK • MADÁRTÁVLATI KÉPE • BAJA 1948. 

Az 1948 nyarán átszervezett és átnevezett Bajai Folyammérnöki Hivatal 1946-ban vázlatos, majd 1948-ban részletesebb tervet készített a Baját ért, jelentős háborús károk helyreállítása érdekében. Ezek közül a madártávlati rajz a szélesebb nagyközönség számára elérhető a Hungaricana térképek felületén, míg a részletes tervek az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság bajai tervtárában található — egy 1971-es cikk szerint [1].  

Nézzük, mit tartalmazott ez a grandiózus újjáépítési és fejlesztési terv!

Az összevetés megkönnyítése érdekében álljon itt egy 1941-ben készült légifotó Bajáról. Az eltérés mindössze 5-7 év, ezért a beépítetlen területeken vezető dűlőutak alapján pontosan be lehet azonosítani a terven szereplő létesítményeket.

A kiindulási helyzet: Baja város légifelvételen 1941.

Korábban Baja város nyugati közigazgatási határa nem a Duna főága volt, hanem annak egyik fattyúága, a Vajas. Baja térségében azonban a Duna keleti irányban ható oldalazó eróziója miatt a város főágtól való távolsága folyamatosan csökkent. A folyószabályozások idején a bal partot végül sikerült stabilizálni a mai partvonalon, de ekkor a Vajastól nyugatra már csak egy igen vékony földnyelv maradt, ahol a kikötő épületei állnak manapság. Baja később megszerezte ezt a területet. Sőt, közigazgatásilag már a Duna jobb partja is a városhoz tartozott a tervek elkészítésének idején. Ezért fordulhatott elő az, hogy a Türr István hídtól délre található egykori Kerekzátony is tervezési területként jelenik meg a rajzon. 

Kikotorták volna az eliszapolódott holtágat, magán a Kerekzátonyon pedig új létesítményeket terveztek valószínűleg a jobbparti kikötő számára. A Kerekzátony déli csúcsánál épült volna meg Baja második, pusztán közúti hídja, amely a Bajcsy-Zsilinszky út folytatásaként három mederpillérrel ívelte volna át a Dunát. A terv abból a szempontból is érdekes, hogy ekkoriban egyetlen használható híd sem volt, a felrobbantott Türr István hidat is csak évek múlva, 1950-ben adják át újra a forgalomnak.  A tervezett új híd tövében, a balparti Szentjános városrészben már nem látjuk a Sugovica régi torkolatát, sem pedig a Vajas medrét. Helyükön egy új vasútvonalat látunk, amely a híd alatt kanyarodik keletre, a városközpont irányába, ahol a MÁV a téli kikötő létesítményeit kapcsolta volna be a vasúti vérkeringésbe. A Bajcsy-Zsilinszky út jegenyefái mellett, délen az új kikötői épületek szerepelnek a rajzon, míg a másik oldalon feltehetően új lakóházakat látunk. 

A "D betű"-alakú Petőfi-sziget egy részét beépítették volna a tervek szerint, miközben nagy része városi parkká alakult volna. Innen egy híd ível át a Pandúr-szigetre és halad tovább nyugatra egy új, mesterséges sziget irányába. Sajnos az új sziget neve nem szerepel a rajzon. Mérete és formája is hasonló az ugyancsak a Pandúr-szigetről mesterségesen levágott Petőfi-szigethez. A derékszögben megtörő, ásott medrében lévő hajók alapján a szigetnek hajózással kapcsolatos funkciót szánhattak. Ide is terveztek egy vasúti szárnyvonalat, amely az 1972-ben megszüntetett Baja-Hercegszántó (1945 előtt Baja-Zombor) vonalhoz csatlakozott volna, a várostól délre. 

A bajai kikötő rakodója. A töltés és a kikötő épülete között húzódott a régi Vajas medre. [1]

A kikötő-fejlesztési tervek 1948 után a tervezőasztal fiókjában maradtak. Ennek elsősorban gazdasági okai voltak, a grandiózus tervekre egyrészt pénzügyi fedezet sem volt, és feltehetően a Baján átrakodott, főként mezőgazdasági árumennyiség sem indokolta a kikötő ilyen méretű bővítését. Végül a meglévő kikötőt hozták rendbe; a megrongálódott épületeket lebontották, a katonai műveletek során megrongálódott és átalakított partvédműveket kijavították. Ennek ellenére később, a szocializmusban, majd a rendszerváltás után felmerülő kikötő-bővítés, ill. fejlesztési tervekben is megemlítették és kiindulási alapként használták az 1946-1948-as elképzeléseket. 

Napjainkban Baja Magyarország harmadik legnagyobb dunai kikötője a forgalmat tekintve, csak Csepel és Dunaújváros előzi meg. Amennyiben a realitások ellenére teljes egészében megvalósul a Bajai Folyammérnöki Hivatal grandiózus terve, Baja akár az ország legnagyobb dunai kikötője is lehetett volna.

Irodalom:

[1] Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971) 28. Bajai Dunai kikötő