2024. szeptember 3., kedd

Kövön növesztett Deák-sziget

 

A Deák-sziget pilótaszemmel

Az ember már megörül, hogy egy újabb rendes, szabványos, minden kritériumnak megfelelő dunai szigetet talál Halásztelek mellett, amely ugyan a csepel-szigeti parthoz nagyon közel található, de markáns meder választja el a parttól, amiben még nem nőnek növények, csak amikor kicsit belemélyed a sziget múltjába, döbben rá, hogy ez a szigetet az ember alkotta nem is olyan régen, de valószínűleg akaratán kívül. Neve sem nagyon van, legfeljebb egy olyan virtuális térben, ahol egyéni fantázia alapján bárki bármit el- vagy éppen átnevezhet. 

A sziget hódrágta alsó csúcsa

2024. augusztus 31-én, déltájban, perzselő nyári kánikulában, és enyhén apadó vízállásnál a Halásztelek és Nagytétény között, az 1629 és 1630 folyamkilométer között kanyargó Dunában már egy lefűződött mellékág fogadott. Legalább fél méter hiányzott ahhoz, hogy áramló víz akadályozza a szigetre való bejutást, amit az aktuális budafoki 90 centiméter és a budapesti 158 centiméteres nyers vízálláshoz kellene hozzáadni, ha küszöbértéket szeretnénk számolni a mellékágra. Ez a küszöbszint mintha fehéren materializálódott volna a vaddisznók és hódok által alaposan megtépázott fák által megkötött alsó, délnyugati szigetcsúcsnál. Mintha valaki kitartó munkával összegyűjtötte volna a főág partján fekvő termésköveket és keresztirányban egy átjárót rakosgatott volna vékony vonalban, amely alig húsz centiméterrel emelkedik az algás iszap által jellemezhető mellékági mederanyag szintje fölé.

Kőkupacok a kiszáradt mellékágban

Ez a mellékág viszonylag rendben van, egészségesnek tűnik, ami alatt azt kell érteni, hogy akadálytalan benne a vízáramlás, (még) nem kezdett benövényesedni, annak ellenére, hogy kisvíznél csak néhány mélyebb részen marad meg a víz. Egy hódvárat őrző kidőlt fától eltekintve a meder átjárható, egységes, bár kavics nem nagyon fordul elő a felszínen, sőt remekül el lehet süllyedni az iszapban. Van azonban két érdekes mederforma a szigettel szemközti parton, leginkább egy sekély ároknak tűnnek, amolyan hódszélességűek, ahol ezek a jószágok közlekedni tudnak. Csakhogy ebben az árokban a víz is tud közlekedni, méghozzá a szomszédos Csala-sziget erdővel alaposan benőtt, sekély holtága között, azaz az idősebb és nagyobb Csala-sziget holtága a Deák-sziget mellékágához kapcsolódik. 

Apadó vízállásnál visszamaradó víztestek.

Röviden fontos megemlíteni, hogy a halászteleki Deák-sziget elnevezéséről az égvilágon semmilyen információt nem találni, annyi biztos, hogy valaki nem is olyan régen ezt a nevet adta neki a Google Maps alkalmazásban. Halásztelek dunai szigeteire amúgy egyaránt jellemző, hogy személynevekről, helybéli birtokos családokról nevezték el őket, pl. a szomszédos Csala-sziget, a távolabbi Sík-sziget és a Mezővári-sziget. Elképzelhető, hogy itt is erről lehet szó.

A sziget felső csúcsa

Általában egy sziget paraméterei összefüggésben vannak a meder hidrológiai viszonyaival. Ez a Deák-szigetre is igaz, csak nem éppen úgy, mint mondjuk a közeli Háros-sziget folyószabályozás előtti viszonyaival. A halásztelki Deák-sziget viszonylag kicsi, szivarhoz hasonlítható alakja alig 300 méter hosszú és két sor fa szélességű, ami a metrikus rendszerben legfeljebb 25 méternek felel meg. Fákkal benőtt területe kb. 6,700 négyzetméter, főági partját végig kőszórás borítja, és ezzel el is érkeztünk a legérdekesebb kérdéshez: hogyan és mikor alakult ki ez a különleges sziget?

Fagyaprózódás eszi meg a folyószabályozási műtárgyat.

Terméskövek a Deák-sziget középső részén.

Az 1872. év a Csepel-sziget szempontjából meghatározó dátum, hovatovább olyan mint Krisztus születése az időszámításban. Ekkor zárták le a Soroksári-Dunát, az ott lefolyó jelentős vízhozamot a Budafoki-ágba terelik. Mivel a Budafoki-ágat nem ekkora vízhozamra tervezte a természet, emberi beavatkozásra volt szükség. 1881-1885 között mederkotrást végeztek és folyószabályozási műtárgyak építésével alakították ki a hajózási útvonalat, de ezen a szakaszon a szabályozás legfontosabb célja az 1838-as és 1876-os rémálomszerű hidrológiai szcenáriók megismétlődésének, azaz a jégdugók kialakulásának megakadályozása volt. 

A születő Deák-sziget párhuzamműve 1992-ben

Halásztelek térségében, a domború szigeti oldalon párhuzamművek épültek, ezek funkciója a meder ívének formálása, illetve összeszorítása volt, a mögöttük lelassuló vízmozgás következtében a közöttes területek gyorsan feltöltődtek, hiszen a sodorvonal a túlsó, tétényi parthoz került közelebb. Ezek a lassan másfél évszázados, kőből készült folyószabályozási művek ma is megvannak, sőt az egyik éppen a Deák-sziget magját alkotva. Költői képpel élve a magyar folyószabályozás vetette el a magot, amiből a Deák-sziget szárba szökkent. Folyásirányban a negyedik párhuzammű köveit kezdetben a középvíz már ellepte, de ez a helyzet a Duna medermélyülése következtében nagyon gyorsan megváltozott, ahogy azt szinte mindegyik sziget esetében megfigyelhettük a magyar szakaszon. 

1:10000-es helyszínrajz a Halásztelek-Nagytétény közti szakaszról, valamikor az 1960-as évekből.

Ez a folyamat az ipari mennyiségű kavicskotrással indult az 1960-as években és oda vezetett, hogy a korábban gyakran víz alá kerülő szabályozási műtárgyak egyre gyakrabban álltak ki a vízből, így a növényzet megtelepedhetett rajtuk. Az első fák nagyjából az 1980-as években jelenhettek meg a Deák-szigeten, azaz még egészen biztosan nem ünnepelhette meg az ötvenedik születésnapját. 1979-ben még mindössze egy halvány vonal a víz alatt a fentrol.hu légifotó-gyűjteményében, de ugyanitt 1992-ben egy hamisszínes képen már három fát látni a kőszórás felső részén. Innen terjeszkedett tovább az élővilág egészen a kőszórás másik végéig, miközben a Duna egyik ága folyamatosan megkerülte a part felől. Ez nem mondható el az amőbaként viselkedő szomszédos Csala-szigetről, amely több párhuzamművet is bekebelezett, miközben folyásirányban folyamatosan növekedett. 

A folyamatokat ismerve a fiatal Deák-szigetnek nincs túl sok ideje hátra. A folyószabályozás hatásai és a medermélyülés egyirányú, visszafordíthatatlan folyamatok, ami oda fog vezetni, hogy pár évtized alatt a Csala-sziget erdeje a Deák-sziget mellékágát is be fogja nőni. Azonban Halásztelek nem marad majd dunai sziget nélkül, a Deák-sziget szomszédságában egy hatalmas, egyelőre névtelen kavicszátony épül a főági mederben, mely idővel, ugyanezen folyamatok hatására be fog növényesedni. De ez már egy másik történet.

1 megjegyzés:

  1. Fantasztikus a légifelvétel!
    Ezeket a cikkben leírt partokat újra és újra látni kell személyesen is!
    Szeptember másodikán pl. 472 lépés hosszú volt ez a zátonysziget!
    ( Budafoki 77 cm-es vízállás 2024. 09. 02. délután három körül)
    Akkor ezt a zátony szigetet északon, csak térdig érő víz választotta el a szomszédos Deák szigettől!
    A Deák sziget mellékágába (ennél a vízállásnál) valóban nem jut egy csepp víz sem a meder felől.
    Korábban, augustus 17-én is jártam ezen a zátonyon.
    Ez volt az első találkozás „vele”. Már akkor is, (117 cm-es budafoki vízállásnál) terjedelmes volt a zátonysziget: 326 X 40 lépésnek „mértem”.
    A Folyam viszont egyre csak apad... Szeptember 3-ra újabb ~15 cm-t egyetlen nap alatt.
    Alig vártam, hogy újra partra szállhassak ezen a helyen!
    Korábban, ezen a blogon 2015-ben „Érdi Tibi, Zátony Halászteleknél” képét már megcsodálhattuk: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRK93n7ASo0nr0PxxbI-tlVzMxZPyidxJILrBwSuGxUyvekb3eVhVyMV5iE0CdRPDbNBku7LNcxucktslS9xqWbozXqkUVi9k_xslmrFhoGIjX68J-EzVLgB5uomPtXwa087sLe7Qf_Mkz/s1600/halasztelek.jpg
    Hamarosan, ha így haladunk, egy kis időre, újra a Deák sziget félszigete lesz ez a zátony.
    Amíg ilyen szép az idő, és ilyen alacsony a Duna vízszintje, mindenképp érdemes felkeresni ezeket a Halásztelek melletti kavicspados partokat!
    A Tököli komp mellől pl. bármikor elindulhatunk északra, a Deák sziget melletti zátonyhoz. Unatkozni biztosan nem fogunk, mert az „út” az Érd-Százhalombatta magaspartok alatt vezet.
    De kiindulópont lehet a Hárosi öböl is! Innen csak 4 km a zátonysziget. Az oda vezető „út” két oldalát váltakozva kavics padok és néhol homokpadok kísérik. Ezzel a kiindulóponttal viszont baj lehet, mert az öböl perem küszöbe ilyen apadásnál nemsoká elzáródik és foglyul ejti az evezőst.
    Szept. 4-én tértem vissza, a most már 577 lépés hosszú zátonyszigetre. (A koradélutáni órán a budafoki vízmérce 56 cm-en állt.)
    Most gyalog jöttem: a zátonyszigetre északról bokáig érő vízben gázoltam be. A déli oldalán kicsit mélyebb a mellékág de hasig érő vízben innen is át lehet rajta gázolni. Ha továbbra is így apad a Duna, ez a remek kis zátonysziget hamarosan egy jókora kavicspaddá változik.
    Halásztelken, a Kisgyár utca folytatása egyenesen a zátonyhoz vezet. A városka és a Duna part közötti rész viszont „vízmű védterület”. Kocsival sajnos nem lehet lehajtani a partra. Gyalog sem szabadna átvágni a védterületen. De egy lakóhely közeli kavicspados zátony, és a cikkben fotókon is szereplő Deák sziget kiszáradt mellékága nagyon-nagyon csábító tud lenni!
    Nagyon furcsa! Képzeljük csak el: a hódvárak vízalatti „kapui” most a Deák szigeten, szárazon, tárva-nyitva állnak...
    B. M.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...