2011. december 5., hétfő

Sziget a ködben épülő híd alatt


Az elmúlt napok legalacsonyabb vízállását mérték 2011. december 3-án Budapesten, mely mindössze 16 centiméterrel haladta meg a valaha mért legalacsonyabb jégmentes vízszintet. Váratlan, de annál örömtelibb meghívásnak tettünk eleget, amikor Nagytétényben meglátogattuk a Kis-Háros-szigetet, leánykori nevén a Fácánzátonyt. Ezt a kicsiny földdarabot normális esetben állandóan víz veszi körül, ennek köszönheti védettségét és viszonylagos érintetlenségét. 1999 óta természetvédelmi terület, tilos belépni rá, sőt még csónak sem köthet ki a partjainál. Ugyanolyan védettséget élvez tehát, mint nagyobb testvére, a Háros-sziget (mely már a Deák Ferenc híd túloldalán Budafokhoz tartozik, 1. kép). Ebben azonban ki is merül a hasonlóság, hiszen a Háros már csupán félsziget, és a Csőt-sziget révén a földtörténetbeli életkorát tekintve is jóval idősebb mederképződmény.

1. kép. A Kis-Háros-sziget keleti csúcsa, háttérben a bővülő M0 körgyűrű hídja.

A Kis-Háros-sziget zátonyként született a folyószabályozások következtében, valamikor a XX. században. Pontos születési dátumot lehetetlen meghatározni, hiszen a kavicspad szépen fokozatosan emelkedett ki a Duna habjaiból. Az évek múlásával egyre többször bukkant a víz fölé, és amikor elég időt töltött szárazon, megtelepedhetett rajta a növényzet, mely egyfelől felgyorsította a kiemelkedést, másfelől stabilizálta az addig folyásirányban vándorló Fácánzátonyt. A szigeten végzett botanikai felmérés szerint a szigeten található legidősebb fa körülbelül 40-50 éves. 

A Kis-Háros fiatal korának köszönhetően még sziget. A budafok-tétényi oldalon zajló mederszűkülés káros hatásai itt még nem jelentősek. A Hárosi-öblözet szabályozása során lezárt mellékág, valamint a sodorvonal áthelyezése  következtében nagy területen ártéri erdők vették birtokba az addig nyílt vízfelszínt. A Deák Ferenc híd nyugati hídpillérei is egy ilyen új erdőt metszenek át. A Kis-Hárosi-sziget mindössze 400 méter hosszú, legnagyobb szélessége 100 méter. Mellékága viszonylag jó állapotban van, csupán ilyen extrém kisvizeknél szűnik meg benne a vízáramlás. Mélysége azonban most is elegendő a vízi élőlények túléléséhez. A sziget nyugati vége épül, míg a keleti csúcsán az elmosódás jelei mutatkoznak. A Hárosi-öblözet felszámolása révén keletkezett tehát a Kis-Háros-sziget, de valószínűleg az áramlási viszonyok miatt hamarosan teljes egészben a parti ártérhez fog csatlakozni. Erre azonban ma még szinte semmi sem utal - közép, vagy nagyvíznél.

1. ábra. A Kis-Háros-sziget kisvíznél.

Kisvíznél viszont már más a helyzet, ilyenkor előbukkannak az addig rejtett mederformák (1. ábra). A Kis-Háros-sziget esetében a legfontosabb egy kiterjedt, méteres magasságú kavicspad, mely összeköti a szigetet a parttal. Budapesten mért 68 centiméteres vízállásnál ez volt az egyetlen út a szigetre.  Ugyan a szigetre lépni tilos, de mivel jelenleg a Kis-Háros nem sziget, nem éreztünk különösebb lelkiismeretfurdalást. Próbáltunk csupán a parton sétálni és a lehető legrövidebb időn belül távozni. Ez körülbelül 1 órát vett igénybe. Nem csupán 6 fős társaságunk volt az egyetlen a szigeten. Ilyen vízállásnál akinek csak van otthon elfekvőben fémdetektora vagy crossmotorja mind leviszik a partra. Utunk során számtalan iszapból kiforgatott, haszontalan fémtárgyat és keréknyomot találtunk.
 
2. kép. A szigetet a parthoz kapcsoló kavicszátony

A part többi (iszapos) részétől anyagában különböző kavicszátony kisvízi relatív magassága fél méter körüli volt (2. kép). Ekkora vízszint emelkedés kellene ahhoz, hogy a Kis-Háros újra sziget lehessen. Kissé idegen testként húzódik keresztben a mellékágon.
 
3. kép. A sziget nyugati irányból

 A sziget nyugati csúcsára kiérve változik a hordalék szemcsemérete, itt már a mellékág irányába finomodó szemcséjű homokot találunk. Szinte tökéletesen sík terep, körülbelül 50 méterre nyúlik be a Duna medrébe (3. kép). Itt a növényzet még nem telepedett meg.
  
4. kép. Homoksivatagból kiemelkedő apró szigetmag

A Dunakeszinél található Szürkő-szigethez hasonlóan leszakadt fűzfacsoportot láthatunk a nyugati szigetcsúcson (4. kép). Fűzekből áll az ártéri erdő döntő hányada, néhány zöldjuhar és nyárfa  tarkítja a  felnőtt bokorfüzest. Itt is megfigyelhető a Hunyadi-szigetet elborító függőavar.
 
5. kép. Parti zátony a főági oldalon

A Nagy-Duna mentén nem egységes a sziget partvonala, az áramlási viszonyok szerint kacskaringózik. Hol halmenedéknek kiváló nagyobb mélyedések, hol vízbedőlt fákkal jelzett kimosott öblözetek, hol pedig szemmel is jól látható limányok váltakoznak (5. kép). A hajózás keltette állandó hullámmarás jelei is megmutatkoznak a parton. Élesen elváló, szakadozott perem kíséri végig a sziget oldalát ott, ahol a csupasz meder és a növényzet találkozik. Gyakran a fák gyökerei a levegőbe lógnak már, több fa emiatt ki is dőlt.

6. kép. Parti zátonyok a betorkollásnál, valamint a távolban egy kavicszátony
 
Az északi szigetcsúcs állandóan ki van téve a Duna pusztító erejének. Az elmosódás ellen itt muszáj volt megerősíteni a partfalat kőszórással (1. kép), ez mellesleg az egyetlen emberi létesítmény a szigeten. A kőszórásokkal beszűkített betorkollás mindkét partján szépen fejlett parti zátonyt figyelhetünk meg, sőt valamivel beljebb a mellékágban egy kavicspad is felbukkan (6. kép). Ezek a mederformák előrevetítik a mellékág jövőbeli lefűződését és holtággá válását. Ez sajnos nem az ördög falra festése, hanem a Duna mentén tapasztalt jelenkori folyamatok szomorú következménye.

4 megjegyzés:

Zöldfülű írta...

Meglepődtem amikor azt olvastam, hogy: "...tilos belépni rá, sőt még csónak sem köthet ki a partjainál. Ugyanolyan védettséget élvez tehát, mint nagyobb testvére, a Háros-sziget."
Ezt nem igazán értem... A szóbanforgó Kis-Háros-sziget a főváros része, könnyű megközelíteni, a környezete sűrűn lakott, ennek következményeképpen sajnos kora tavasztól késő őszig komoly forgalom van rajta. Vizitúrázók táboroznak, horgászok tanyáznak, strandolók piknikelnek, tábortüzelés, szalonnasütögetés, quad, crossmotor, jetski, stb. Az itt ismertetett nagyfokú védettséget a nagyközönség felé nem jelzi semmi, ennek megfelelően gondolom az emberek többsége nem is tud róla. (Meg nem is ellenőrzi senki.) Mellesleg nem is nagyon értem, hogy mi indokolná ezt a nagyfokú védelmet, mivel ez a zátony gyakorlatilag semmiben sem különbözik a Nagy-Duna másik egymillió zátonyától.
Valamint a Háros-sziget sem élvez védettséget, csupán egy része. A főág felől szögesdrót kerítéssel és komoly őrséggel védik az illetékesek a beépített terület létesítményeit, valamint a természetvédelmi területet. A kerítésen átmászni, belépni nem szabad, valóban komolyan veszik. Viszont a kerítés mentén, az ártéri erdőben ösvény húzódik, amin a Nagy-Dunai főág partja több mint egy kilométeren szabadon megközelíthető és bejárható. A további kirándulás a (fél)sziget déli csücske felé nem lehetséges az omladékos és meredek part, valamint a hihetetlenül buja növényzet miatt.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Szerintem a bejegyzésből kiderül, hogy van egy elméleti természetvédelem és van egy gyakorlati oldal, amennyit ebből az egészből betartanak és megvalósítanak. Amíg nem lesz olyan fegyveres "ranger" szervezet, mint az amerikai nemzeti parkokban, addig a természetvédelem Magyarországon megmarad elméletinek.

Zöldfülű írta...

Sajnos ez így van.
Befejezésül még annyit fűznék hozzá a cikkhez, hogy a Kis-Háros-sziget keleti spiccén (1.fotó) található kövezés régebben összefüggő zárásként volt kialakítva, ennek következtében a mellékágba csak komolyabb áradások alkalmával juthatott friss víz, és alakulhatott ki áramlás. Ez nagymértékben járult hozzá a mellékág feltöltődéséhez, de hát tulajdonképpen ez is volt a vízügy célja, a mederszűkítéssel kialakítandó stabil hajóút. Tízegynéhány éve a zárást átbontották, ez látható mai állapotában. Az átbontással az volt a cél, hogy a mellékágban alacsony vízállásoknál is legyen vízáramlás, ezzel lassítva a feltöltődés folyamatát.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Köszi Zöldfülű a kiegészítést, amikor ott jártunk nagyon szűknek találtam azt a befolyó részt, ahhoz képest, milyen széles a mellékág. Sajnos valószínűleg a kiság hosszú távon szűkülni fog a beengedett vízmennyiség csökkenése miatt.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...