Jiling András Krisztián kitartásának köszönhető ez a mostani bejegyzés. Ő volt, aki felhívta a figyelmemet egy ismeretlen emlékoszlopra a Szentendrei-sziget déli partjainál, az 1659-es folyamkilométer táblánál. Az emlékoszlop az elhunyt vízitúrázóknak állít emléket és éppen 20 éve, 1998. augusztus 21-én avatták fel.
Fényképezte: Jiling András Krisztián,
Szöveg: Varga János (Újpesti Hajós Klub)
Az emlékmű közelében működött a „Totyi” Falatozó, a Szentendrei-szigeten, az 1659. folyamkilométernél, hosszú éveken keresztül. Itt volt egy kézi szivattyús kút is amiből a dunai kavicspad által megszűrt Duna vizet akkor még ittuk. Ma ez a fertőzött víz miatt elképzelhetetlen.
Úgy tudom Ormódi volt a vezetékneve a vendéglősnek, aki a Vízműveknél focizott hajdanában. Valószínűleg ezért engedélyezte a Fővárosi Vízművek itt egy kocsma működését. Ormódi feleségének a beceneve "Totyi” volt, ő volt a falatozó névadója.
A Totyi a vizesek családjában fogalom volt és a régiek ma is ezen a néven emlegetik ezt a helyet.
A Római-partról, Újpestről sok-sok csónak érkezett ide hétvégeken. Sör, málnaszörp, zsíros kenyér, palacsinta, kedves kiszolgálás mindig volt bőven. A Megyer-Pünkösdfürdő dunai átkelő hajó külön kérésre kitette a Totyihoz vágyakozó „civileket” a sziget végén, akik felgyalogoltak a kocsmáig mulatozni. Aztán az utolsó átkelő járat újra kikötött a szigeten este 10 órakor és kivitte őket az újpesti partra.
Idén, 2018 tavaszán kitettünk az emlékmű közelében egy fatáblát „Totyi” felirattal azt remélve, hogy legalább a név megmarad az utókor számára is.
Emlékszem, hogy a hetvenes években motorcsónakkal többször kirándultak ide a híres beat zenészek és énekesek is. Talán kevesen tudják Major Tamás színész, színigazgató és rendező vérbeli vízi túrázó volt, kicsi gyerek korától élete végéig. Ő Újpesten született és gyermekkorát a Dunán töltötte, sokszor kikötött kielboot-jával a Totyinál. Susóczky Ferenc igazi vízi cserkész volt lélekben és tevékenysége által is élete végéig. Ő szervezte kisfolyókon való vízi túrázást. Sokszor táborozott a Totyinál.
1990 környékén amikor meghalt, többen emlékhelyeket kezdtek létesíteni a Szentendrei-Duna partjain. Ezek az emlékhelyek azután sérültek vagy megszűntek. Elvitte őket a víz és a jég.
Ebben az időben Dr. Juhász Ágnes volt a Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Bizottságának a vezetője. Az ő kérésére készítettük el a ma is álló oszlopot az újpesti vízi telepünkön, az Üdülő sor 7/a szám alatt. Az oszlopot acél csőből és lemezekből hegesztett kivitelben csinálták meg az Újpesti Hajós Klub tagjai, és a 12 személyes ”Kon-Tiki” nevű kenunkkal evezve szállítottuk a felállítás helyszínére. Az oszlop tetején egy sátor forma és a négy égtáj sejthető.
1998. augusztus 21-én állítottuk arra a helyre ahol ma is áll.
A Természetbarát Szövetség által készített feliratos réztábla később lett az oszlopra csavarozva. Az oszlop másik oldalán is van egy szerényebb méretű táblácska, amely a létesítés adatait tartalmazza.
A Totyi büfé épületét később lebontották. Egy közeli épületben egy Laci nevezetű ember néhány évig üzemeltetett egy másik büfét. Csónakban hordta át evezve az enni inni valót a bal partról. A rendszerváltás kezdetén ezt az épületet is lebontották.
Kívánjuk a régiekre emlékezve is, hogy éljen sokáig egészségben és boldogan minden vízi túrázó!
Nagyon örülök, hogy ilyen szépen emlékezik a Totyiról és az elhunyt vízitúrázókról,akiknek emléket állítottunk. Minden évben megrendeztük az u.n. kegyeleti túrát szeptember 2. hétvégéjén. Ekkor megkoszorúztuk az oszlopot és a túrázók virágokat hoztak az abban az évben elhunyt túra társak emlékére.
VálaszTörlésSajnos ez a hagyomány csak 2004 évig állt fenn, miután betegség miatt lemondtam a Természetbarát Szövetség Vizibizottságának vezetéséről utódaim ezt a megemlékezést már nem szervezték meg, de az oszlop az Újpesti Hajósegylet jóvoltából továbbra is hirdeti, hogy a vítzitúrázók nem felejtkeztek meg elhunyt társaikról sem.
dr. Juhász Ágnes
Azért ha arra járunk egy szál virág mindig akad,no meg egy korty sör amivel mindig meglocsoljuk az emlékművet emlékezve a régi barátokra. A Totyi csárda sajnos leéget,az utána müködő büfét azért zárta be a srác mert olyan adót vetetek ki rá mintha bent lenne a büfé Szentendrén.Az utobbi két évben az időjárás miatt sajnos a szeptemberi túra sajnos Részünkről elmaradt,de az is lehet,hogy meg öregedtünk pedig régen a legnagyobb vihart is átvészeltük egy katonai ejtőernyő alatt
VálaszTörlésÖrömmel olvastam a cikket látom hogy múlt évben íródott. A TOTYI falatozója a nagymáme és nagypapámé volt. Ma elhajóztunk oda és kint van a Totyi tábla lépcső maradvány és a róla elnevezett kút maradványa. Örömmel néztem hogy még emlékeznek milyen jó ís volt. Imádtam őket és a nagyikám főztjét.
VálaszTörlésÜdvözletem!
VálaszTörlésValakinek, akár a hozzászólók közül, nincs véletlenül fényképe a Totyiról?
Nekem kamaszkori emlék!