Korrigált rekordárvíz Passauban

Passau városában 2013. június 3-án az árvíz elől menekülő lakosság arra lehetett figyelmes, hogy a Duna vize a városháza falán lévő összes történelmi árvízi magasságjegyet elborította, így az 1501. augusztus 15-én mért legnagyobb vízállást is. Még nedves volt a régi városháza fala, amikor Robert Firmhofer, a városi hivatal vezetője kézzel berajzolta az új rekord vízállást a városháza falára. Később a helyiek értetlenül csóválták a fejüket, mert miután az árvíz levonult, és a hivatalos 2013-as adat is felkerült a falra — már csak a második helyen szerepelt.

Az új rekord ideiglenes jelölése (forrás)

Passau városában három folyó találkozik, délről, az Alpokból érkezik a legbőségesebb vízhozamú Inn, középen, nyugatról a második helyezett Duna, és északról a fekete vizű, kacskaringós Ilz. A város eredetileg az Inn és a Duna közötti földnyúlványon épült fel, melynek legmagasabb pontját a hatalmas Szent István dóm foglalja el. Ezen a szakaszon a folyóvölgyekhez nem tartozik számottevő szélességű ártér, így a meredek dombok közé szorult városnál mindig is rendkívül kritikus szituációkat okoztak az itt találkozó folyók összeadódó, szétterülni nem tudó árvizei. Még akkor is, ha csak az Inn vagy a Duna áradt, a másik folyóra is visszaduzzasztó hatással volt. Passauban az is érdekes kérdés, hogy melyik folyóhoz képest határozzák meg az árvizeket, hiszen a 2013-as árvíz az Inn vízmércéjén "csak" 10,2 méterrel, addig a dunai vízmércén 12,89 méterrel tetőzött. Ezek azonban relatív szintek, a két árvíz abszolút (tengerszinthez képest mért) szintje természetesen egyezett Passauban. 

Valami történt Passauban. Árvízszintek 2013-ban és 2023-ban

A történelmi árvizek tetőzési szintjeit az idők kezdete óta szokás volt feljegyezni, hiszen az utánuk következő generációk számára ez fontos jelzés, sőt élet-halál kérdése volt. Így volt ez Passauban is, ahol igen régi árvízi jelek is fennmaradtak, de sok el is veszett lebontott házak, háborús pusztítás, vagy éppen a külső erők (fagyás, mállás) miatt. Passauban a leghíresebb árvízi jelgyűjtemény a régi városháza tornyán található. A feliratok alapján megállapítható, hogy ez egy folyamatosan alakított, bővített, a történelmi árvizek szintjeit is feltüntető látványosság. A 38 méter magas torony 1889-1892 között épült fel egy korábban lebontott torony helyén. Az első két hiteles árvízszint 1895-ben és 1899-ben kerül fel, az összes, utólag bejelölt korábbi árvíz szintje tehát nem volt feltétlenül megbízható.

Nem szerepel a felsorolásban például az 1342. évi katasztrofális ún. Magdaléna árvíz, ami július 22-én gyakorlatilag egész Közép-Európát érintette. Sokak szerint ez volt az évezred árvize Németországban, aminek a szintje a rekord 1501. évi árvizet is meghaladta. Több mint hatezer halálos áldozattal járt, a kiáradt folyók egész városokat öntöttek el, hidakat romboltak le, sőt sok helyen a folyók medre is megváltozott.  

2013-as árvízjegy a városháza mellett álló hotel falán.

A 2013 utáni helyzet szerint bizonytalan a 3. és 4. helyezett sorrendje is, ugyanis nem biztos, hogy az 1595. évi árvíz meghaladta a XX. század legnagyobb árvizét, az 1954-est (12,2 méteres vízállás). Annyi biztos, hogy helytörténészek igazították ki és cserélték fel a városháza falán a két legmagasabb árvíz szintjét. Szerintük a Mária mennybemenetele (Mariä Himmelfahrt) napján tetőző, de tíz napon keresztül pusztító 1501-es árvíz szintjének ábrázolása 2013 előtt nem volt méretarányos, jóval alacsonyabban ábrázolták.  Az 1501-es árvíz mintegy 30 centiméterrel haladhatta meg a 2013. évit (12,89 méter).

Egészen pontosan a korrekció előtt az 1501-es árvíz szintje 12,5 méteren volt a városháza falán. Ezt a 2013-as árvíz majdnem 40 centiméterrel haladta meg. A korrekcióval az 1501-es árvíz szintjét 65 centiméterrel megemelték, így az 13,15 méterre módosult. Viszont a régi rovátka levakolva ugyan, de maradt a régi helyén. 

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis, mi alapján lehet egy árvíz szintjét ennyi év távlatából kiigazítani? A válasz egyszerű: valószínűleg a városban fennmaradt hét, korabeli árvízjegy alapján. Szerencsére ezek mind megtalálhatók a Deutsche Ischriften honlapon, szépségük miatt pedig mindenképpen érdemes ezeket egyenként is bemutatni: 

Roßtränke 6 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Nach · christi · geburt · tausend · fünfhun=/

dert · vnd · ain · iar · an · vnser · frawentag · / 

der · schiedu(n)g · ist die · wasser=/

güss · gangen · an · das · kreucz

Oberhausmuseum © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

Was · das · nit · ein · grosse · klag · /

An · vnser · frawen · schiedung · tag · /

Als · sie · Jn · hi(m)mel · ward · enpfangen /

Ist · die · Güss · daher · gangen · /

Als · man · zalt · xv · co · vnd · j · iar · /

Mügt · ir · all · gelauben · fur · war ·

Im Ort 19 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

was · das · nit · ein · grosse kla · /

das · an · vnse(r) · frave(n) schidu(n)g / 

tag ·die tvnav · vnd · d[er · inn] /

sein · pede · gangen · da[hin] /

als · man · czalt · x · vc · [vnd i] /

iar · mogt · jr · glavb[en]

Bräugasse 18 © Universität Passau Lst. f. mittelalterliche Geschichte (forrás)

Anno · d(omi)ni Mo 501o Assu(m)p/

tio(n)is · marie · ist · die · wasser/

guss · gangen · an · mittel · des · /

 ckreucz

Innbrückgasse © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 Augvsti / 1501 †

Lederergasse 43 © BAdW München, Inschriftenkommission (forrás)

15 // + // 01

Felhasznált irodalom: 

• Deggendorfer Zeitung, Dienstag, 4. Juni 2013 http://fsperl.square7.ch/nieder1/images/DZ_2013/2013_0604_dz.pdf
• https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_2013_(Passau)
• https://www.niederbayern-wiki.de/wiki/Hochwasser_1501_(Passau)
• https://www.inschriften.net/stadt-passau/inschrift/nr/di067-0296.html?tx_hisodat_sources%5Baction%5D=show&tx_hisodat_sources%5Bcontroller%5D=Sources&cHash=22e57d93bedd1ad26fdb4241df556af9
• https://de.wikipedia.org/wiki/Magdalenenhochwasser_1342