Most, 2025-2026 fordulóján a budapesti vízmérce éppen 67 centiméteren áll, alig harmincnégy centiméterrel a valaha mért legkisebb (jégmentes) vízállás fölött. Kilátszik az Ínség-szikla. Ismét. 2025-ben legalább negyedszer. Hidrológiai szempontból "ínséges" volt a helyzet 2025 márciusában is, ami a mérések kezdete óta soha nem fordult elő, és ez volt a helyzet július elején is, *macskaköröm*. Októberben és decemberben már volt ilyen. De hagyjuk a vészmadárkodást, szerencsére az idei szolnoki negatív tiszai vízállás-rekorddal sem kell foglalkozni, az egy másik folyó...
 |
| Szent Péter gyógyuló tájsebei |
2025-ben összesen 50 írás jelent meg a Dunai Szigetek blogon, ami több mint havi négy, de kevesebb mint heti egy. A tavalyi év kivétel volt, ekkor kevésbé kellett panaszkodni a blogszféra hanyatlása miatt, de idén ebből a szempontból is ínséges volt az év. Ezzel szemben az írások tematikája szempontjából talán még sosem volt ilyen változatos a felhozatal. Megjelent, bár csak érintőlegesen a klímaváltozás, ugyanis néhány helyen már nem csupán a folyószabályozás rovására írhatók bizonyos jelenségek, hanem a rendkívül tartós kisvizes időszakokra és a nyári szárazságra és hőhullámokra is, például a Verőcei-sziget ártéri erdeiben.
 |
| Magyarország legszebb hajómalma Dunavecsén |
Beszámoltunk induló és befejeződő revitalizációs projektekről, sok bejegyzés foglalkozott történeti-földrajzi-hidrológiai témákkal, volt szó közlekedésföldrajzról (ilyen-olyan kompok) helyet kapott a régészet is, hiszen a folyóparti római romok értékes információkkal szolgálnak az 1600 évvel ezelőtti állapotok rekonstruálásához. Megemlékeztünk az 1965. nagyárvíz kerek évfordulójáról, és írtunk az 1876. árnyékában elfeledett 1878-as jeges árvízről, ami elődjéhez hasonlóan ugyanúgy elpusztította a Csepel-szigetet. Továbbá sok írás foglalkozott még be nem járt partszakaszokkal, de mindeközben fontos, hogy olyan helyekről is újra beszámoljunk, ahol 10 vagy annál is több éve nem jártunk. Az írások negyede a folyó külföldi szakaszáról szólt, Regensburg, Wachau, Bécs és a szlovákiai szakasz mellett Péterváradig jutottunk délen. A 2025-ös év 10 legolvasottabb bejegyzései (top 20%) csökkenő sorrendben ezek voltak:
8. Tizennégy év a Pap-szigeten 672
 |
| A Kis-Háros-sziget gyermekkorában |
Mivel ezek a külföldi témák szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, idén 16 cikk angol fordítása készült el a Donauinseln blogra. Ezek a DeepL programmal készülnek, ami használ mesterséges intelligenciát, de fontos itt leszögezni, hogy ezen kívül a Dunai Szigetek blog direktben nem használ jelenleg ilyesmit. A jövőbeli alkalmazása nem kizárt, mert ezt is lehet értelmes dolgokra használni, pl. források gyűjtése, adatgyűjtés és elemzés (pl. vízállás, vízhozam), ha ilyesmi előfordul, a felhasznált program, illetve a konkrét munkafolyamat jelölve lesz az adott írásban.
 |
| Vészmadár az Ínség-sziklán |
A külföldi nyelvű cikkeken kívül három külsős megjelenést fontos kiemelni, ezek a felkérések rendkívül megtisztelők voltak; időben először a Válasz Online felkérése érkezett a nyári, klímaváltozás témájú "Hogyan éljük túl?" c. különszámuk kapcsán jártuk be a Vác-Alsógöd szakasz szigeteit, utána Jókai Mór születésének 200. évfordulójára jelent meg egy interjú a Petőfi Irodalmi Múzeum blogján, ahol ismét el lehetett mondani, hogy Jókai nem Ada Kaleh-ről mintázta a Senki-szigetét. Ez utóbbi kijelentés egy váratlan helyen is felbukkant, a Pangea blogon társszerző Timár Gábor szó szerint beleírta a "Határok kőbe vésve - Trianon a térképeken" c. új könyvében, az Ada Kaleh-ről szóló fejezetbe. Harmadjára a Magyar Krónika kért egy kevésbé hidrológiai, inkább személyes hangvételű interjút a 114. Dunás számukba, ami végül kiegészült a digáncsi hajóroncsokról szóló beszámolóval is. Köszönet tehát Vörös Szabolcsnak, Demeter Annának és Rózsavölgyi Zsuzsannának!
 |
| Beliczay Tükör |
Térben 2025-re körülbelül 470 folyamkilométer jutott, az ausztriai Melktől a Tolna vármegyei Bottyán sáncokig jártuk be fizikailag a Dunát. A bejárt szigetek között voltak régi ismerősök, például a Kis-Háros-sziget, vagy az érdi Beliczay-sziget, de régi ismerősöktől is lehet új információkat megtudni, ha pl. nincs egy régi képes levelezőlap, sosem derül ki, hogy Illik Viktornak milyen legendás vendéglője volt a Népsziget déli csúcsán, és hogy a kiszáradó szentendrei Pap-szigetet, az év dunai szigetét csapadékos időben egy utcai esővízgyűjtő táplálja. Sok új hellyel is bővült a megismert Duna-szakaszok száma, Dunavecse kazettáival, a gyógyuló tájsebekkel Tahitótfalu-Szentpéteren, az eltűnt Verőcei-szigettel, a megújult Erebe-szigetcsoporttal, a más által már megírt Domariba-szigettel, és Zebegény másik szigetével, vagy éppen a Csillaghegy óholocén szigetcsúcsával, a Királyok útja 289. szám alatt.
 |
| Gombosi gőzkompos gondok |
2025-ben a jellegzetes, félhold alakú szentendrei Pap-sziget lett az év dunai szigete, még éppen időben, sajnos ennek a szigetnek már nincs sok hátra, a mellékága évtizedes távlatban is a felgyorsult beerdősülés képet mutatja.
Ezt az évet is a szokásos köszönetnyilvánításokkal zárjuk; köszönet mindenkinek, aki segítette a munkánkat, hogy minél szélesebb körben megismerhessük a Duna múltját, jelenét és jövőjét, szerencsére nagyon sokan vannak, akik új témákat hoztak, tanáccsal szolgáltak, forrásokat kutattak vagy éppen csak helyesírási hibákra hívták föl a figyelmet.
Folytatjuk 2026-ban is, az ezredik bejegyzésig mindenképpen!
Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
