azaz kitaláció, ilyen néven sziget a Dunán sosem létezett, amellett, hogy etimológiai különlegesség, először nem a térképeken, hanem budapesti hirdetőoszlopokon és országos lapok hirdetés rovataiban bukkant fel, 1932 júniusától kezdődően.
Ennek egyik példánya a mesterséges intelligenciával nem korrigált 1932-es plakát, ugyanabból az évből, amikor a túlsó ágban a Luppa-szigetet is parcellázták, rajta a surányi üdülőtelepnek szánt fiktív földrajzi névvel, ütős reklámszlogennel, és egy rövid ismertetővel, ami tulajdonképpen a korabeli parcellázást végző egyesület marketingszövege. Pedig volt itt korábban sziget, a telep déli határában a folyószabályozás számolta fel a "másik Gödi-szigetet", avagy a Fegyveresi-szigetet jó fél évszázaddal a surányi parcellázás első kapavágása előtt.
A "Surányi-sziget" marketingszöveg nem csak plakátokon tűnt fel, a hirdetések bővebben kifejtve az újságok hasábjain is megjelentek, visszatérő fordulataik a könnyű megközelíthetőség (kivéve a szentendrei HÉV-et, mert az drága, és messze van, de Felsőgödről már könnyű kijutni, amennyiben valaki Pestről érkezik busszal vagy vonattal Felsőgödre, gyalogol másfél kilométert, és még a szentendrei-szigeti motorcsónak is megvárja a mobiltelefonok előtti időkben), a remek, sekély vizű, homokos (ma már kavicsos) strand, jó levegő, evezőstelep (már nyoma sincs), a Surányi csárda (1930-ban még nem létezett, csak feljebb a paleo-sziget névadó Somos), a homokdűnék és a rajta növekvő kies akácos, fenyves és itt-ott szőlő (marketingnyelven: őspark).
 |
| A "Surányi-sziget" közvetlenül a parcellázás megkezdése előtt, 1930 körül. |
Elsősorban az evezőstársadalomnak volt köszönhető, hogy "amerikai gyorsasággal" települt be a nagyjából a semmi közepén, Pócsmegyer külterületén elterülő futóhomokos vidék, amit tulajdonképpen addig is és ezután is evezőscsónakkal volt a legegyszerűbb megközelíteni. Éppen ezért olyan egyének, sőt baráti társaságok vettek itt telket, akiknek ez a partszakasz ismerős volt már, mint a fővárosból induló egynapos evezőstúrák egyik végállomása. Összesen 250 ezer négyszögölnyi telepen 1200 parcellát alakítottak ki, 16 méter széles utcákkal. Épültek itt egyszerű weekend-házak, de a "rózsadombi", vagy "hűvösvölgyi" marketinges jelzőkkel leírt nagypolgári villák is, de a parcellázással párhuzamosan a Magyar Evezős Szövetség itt építette fel az "evezősök Mekkáját" [1].
 |
| Homokdűnéken szárba szökkenő üdülőtelep. |
Fontos a "-sziget" marketingszöveg mivolta mellett az üdülőtelep másik részét, a "Surányi"-t is röviden bemutatni, mert nagyon érdekes etimológiai háttere van, különösen Horány szomszédságában. Ugyanis pont, ahogy nem a Horányi-családot nevezték el Horányról, ugyanúgy a Surányi-családot sem Surányról nevezték el, hanem pont fordítva, ezek a szentendrei-szigeti településrészek kapták nevüket a birtokos családokról. Surány esetében a család a nyitravármegyei Surányról (Kis- v. Nagy-) kapta nevét. Ezt a kuriózumot már bemutattuk a 2024-ben lebontott Horányi-csárda kapcsán, most érdemes megemlíteni a pócsmegyeri dr. Surányi Miklóst is (néhány forrásban Györgyként említik), akinek a sovány földjéből több profitot remélt szerezni parcellázással, mint savanyú borok termelésével, vagy satnya akácok tarvágása által.
 |
| Surányi lazulás 1939-ben. [Fortepan 209348 / Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia] |
Surány időközben túlnőtte Pócsmegyert, habár nem szakadt el tőle, mint Leányfalu, de ma már 3-4-szer annyian laknak itt mint az ófaluban. A régi vízi élet már a múlté, az üdülőtelepet gondozó egyesületet pedig a kommunizmus ideje alatt államosították.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
[1] A jubiláló Magyar Evezős Szövetség a Surányi-szigetenépíti ki weekend és üdülő terepét, az evezősök Mekkáját. Pesti Hírlap, 1932-06-04 / 122. szám
- Gábriel Tibor: Surány 1933—1951 Dunakanyar, 1992 / 2. szám
- Balogh Jánosné Horváth Terézia: Egy fővárosi rajztanárnő nyaralójának népi és népies elemei az 1930-as években. Néprajzi értesítő 86. évfolyam, 2004.
- Fortepan: Víkendház a Dunánál Cs. Horváth Lilian népies nyaralója Surányban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése