Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. De vajon elegendő volt-e az idei kisvíz, hogy hazánk egyik legszebb dunai szigete partra vetődjön?
A Luppa-sziget a "pannóniai" oldalról, háttérben az Egyfás
Hétköznap meglehetősen kihalt a Luppa-sziget környéke így november közepén. A turisták, nyaralók, kerékpározók vízitúrázók elmaradoznak és a szigetlakók sem állnak sorban a "komp"-nál, hogy átjussanak a Luppára. Ha lenézünk a szigetre a Megyeri hídról alig látunk némi változást. A sziget déli csúcsa kissé elnyúlt, a kalászi parton hatalmas kavicszátony bukkant elő. Tetején halvány csík lászszik. Ez a mederből származó, mozgásban lévő kavicsgerinc, amely a kompaktált üledék tetején rakódott le. A Luppa-sziget cirkálóként úszik a Szentendrei-Duna kellős közepén még ilyen kisvizes időszakban is. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk már korántsem ilyen idilli a helyzet.
Az áramvonalas déli szigetcsúcs
Hajdanán a Luppa-sziget karcsúbb volt, de ha ma odalátogat valaki ismeretlenül, nem tudná megmondani melyik oldal töltődött fel az elmúlt 80 évben. Szerencsére a parcellázás-kori térképek válaszolnak erre a kérdésre. A feltöltődött területen ma már rét és ártéri erdő található. És nagyon úgy néz ki, hogy hasonló sors vár a kalászi partra is.
A betonozott lejáróra rakódott iszap vastagsága komoly problémát jelez
A Megyeri híd tövétől kezdődően a kalászi oldalon hatalmas kavicszátony bukkant elő. Ez az Ebihal büfén túl fokozatosan megy át finomabb szemcsés üledékbe, mely elképesztő vastagságban rakódik le a parton. A fenti képen látható lejáróról rendszeresen tisztítják a rárakódott üledéket, így lassan egy löszmélyút kezd kialakulni. Az iszap már meghaladja a fél méteres magasságot.
Kavicszátony nőtt a Luppa felső csúcsán
Éppen a feliszapolódott parttal szemben, a Luppa-sziget északi csúcsán egy hatalmas zátony nőtt. Kissé magasabb vízállásnál önálló zátonyt alkot, most azonban teljesen összenőtt a szigettel. Ezen a kemény, összecementálódott kavicssivatagon nem nő semmiféle növényzet. A sziget csúcsától körülbelül 140-150 méterre nyúlik északkeleti irányba. Közvetlenül a szigetcsúcsnál találjuk a legmélyebb részét, ahol egy surrantón a jobb oldaliból a bal oldali mellékágba áramlik át a víz. Ennek nyoma egy áramlási csatorna, mely egy vizes ujjként nyúlik bele a zátony tömegébe még ilyen alacsony vízállásnál is.
Kavicsos part a Luppa keleti oldalán
A kavicszátony elvékonyodva követi a szigetet mindkét oldalon. Amikor a '30-as években felparcellázták a szigetet szép szabályos orsó-formája volt, később oldalirányban meghízott, de most kisvízkor érdekes módon ez a zátony egészíti ki szép orsó-formájúra a sziget valamivel tömzsibb felső csúcsát.
Kavicsos part a Luppa nyugati oldalán
A Luppáról távozóban a kishajóval csak csáklyázással lehetett útnak indulni. A hajótest alatt még sokáig látszódott a folyó feneke, köszönhetően a kisvíznek és a mostanában tapasztalható tiszta Dunának!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése