A vízügy október 14. esti előrejelzése szerint október 16-án meg fog dőlni a valaha mért legkisebb jégmentes vízállás (LKV) Budapesten. Ennek örömére a Dunai Szigetek blog megnyitja ezt a posztot, amellyel arra buzdítja a kedves olvasókat, hogy fényképezőgéppel járják be a Duna partját az elkövetkezendő héten és együtt örökítsük meg ezt a rendkívüli hidrológiai jelenséget!
Ebben a posztban kapna helyet minden dátummal és helyszínnel ellátott fénykép, régi twitter hosszúságú üzenet (140 karakter), amelyben bármi rendkívüli dologról (kajaktúra, Dunaágban talált tárgyak, kiszáradt folyószakaszok, sosem látott zátonyok, stb.) be lehet számolni akár fénykép nélkül is! Továbbá gyűjteni fogjuk az országos médiában megjelent cikkeket, drónfelvételeket, youtube videókat.
LKV a dunai vízmércéken (vízállás, dátum):
Dunaremete: -39 cm 1997.02.26.
Nagybajcs: -31 cm 1992.10.26. (Október 24-én megdőlt) -32 cm
Gönyű: -93 cm 1992.10.26.
Komárom: 18 cm 2016.01.01. (Október 14-én megdőlt!) Október 24. -12 cm
Esztergom: -2 cm 2003.08.30. (Október 15-én megdőlt!) Október 24-25. -21 cm
Szob: -73 cm 2003.08.29 (Október 16-án megdőlt!) Október 25. -86 cm
Nagymaros: -53 cm 2003.08.30. (Október 15-én megdőlt!) Október 25. -72 cm
Vác: -45 cm 2003.08.29. (Október 16-án megdőlt!) Október 25. -56 cm
Szentendre: -63 cm 2003.08.29. (Október 15-én megdőlt!) Október 25. -83 cm
Budapest: 51 cm 1947.11.06. (Október 16-án megdőlt!) Október 25. 33 cm
Budafok: -15 cm 2004.01.07. (Október 16-án megdőlt!) Október 25. -32 cm
Ercsi: -65 cm 2018.08.21. (Október 15-én megdőlt!) Október 25. -92 cm
Adony: -36 cm 2011.12.02. (Október 15-én megdőlt!) Október 25. -60 cm
Dunaújváros: -55 cm 2016.01.03. (Október 11-én megdőlt!) Október 26. -82 cm
Dunaföldvár: -172 cm 2011.12.02. (Október 15-én megdőlt!) Október 18. -195 cm
Paks: -58 cm 2011.12.03. (Október 15-én megdőlt!) Október 26. -97 cm
Dombori: -54 cm 2011.12.03. (Október 16-án megdőlt!) Október 26. -87 cm
Baja: 51 cm 2003.08.31. (48 cm 2018. augusztus) (Október 17-én megdőlt!) Október 26. 27 cm
Mohács: 62 cm 2003.09.01. (Október 18-án megdőlt!) Október 26. 50 cm
Dunakeszi kikötőerőd és révátkelés 2018.10.25. Vác -55 cm
Valami van a víz alatt Dunakeszi rév 2018.10.25. Vác -55 cm
Barna Zsolt: Agyagrétegek Ercsi és Százhalombatta között. 2018.10.22. Ercsi -77 cm
Barna Zsolt: Agyagrétegek Ercsi és Százhalombatta között. 2018.10.22. Ercsi -77 cm
Barna Zsolt: Ercsi és Százhalombatta között. 2018.10.22. Ercsi -77 cm
Hoffer János: Szentendre két új zátonya. Budapest 46 cm.
Szentendrénél fényképeztem a zátonyokat a bal part felől, és az egyfás szigetnél fotóztam még, ahol még mindig bőven át lehetett evezni egy 8,5 méteres evezős hajóval. A sziget mellett mély víz van, de ügyeskedni kell, mert erős kanyarban folyik/áll a víz, és van víz fölé lógó, bedőlt fa is. A nehézséget növelte a pecás az alsó kijáratnál, és a sziget alatti meglehetősen zátonyos víz.
Hoffer János: Még mindig sziget az Egyfás-sziget! Budapest 46 cm.
Gróh Péter: Kulcs 2018.10.21. Dunaújváros -64 cm
Gróh Péter: Kulcs 2018.10.21. Dunaújváros -64 cm
Kismaros 2018.10.23. Nagymaros -60 cm
Katasztrofaturisták Dunán innen Dunán túl. 2018.10.23. Nagymaros -60 cm
Izsó Zoltán: Süttő és Lábatlan közötti szakasz. Egykor sódert bányásztak itt. Most jól láthatóak a gödrök és zátonyok, mögöttük az eredeti meder.
Izsó Zoltán: Lábatlani cső (2018.10.22)
A vízfelszín alatt nem egy kapitális harcsa teste látható, hanem egy ipari cső, az egykori papírgyár hagyatéka. Nem tudom mi volt a funciója, de van itt egy méretes kőgát, ezek szerint ezt elfedendő. (Itt: 47.759284,18.469740)
Ungvári Gábor: Baja
Zátonyok a Hárosi-sziget két sarkantyúja között (további képek a Budafok-Tétény Kertváros oldalon)
Schell Gergely: Dombori 2018.10.18.
Schell Gergely: Dombori 2018.10.18.
Takács Balázs: Mosoni-Duna 2018.10.17. Győr 52 cm
Az itt található kavicszátony akadályozza a Dunát abban, hogy leszívja a vizet a Mosoni-Duna felsőbb szakaszáról. A zátony alatt kb. fél métert csökkent a víz Augusztus elejéhez képest, míg két kilométerrel feljebb csak 10-15cm körüli a csökkenés.
Kun P. Andrea: Zátony a Szentendrei-sziget északi csúcsán 2018.10.15. 10:55
Kun P. Andrea: Tahitótfalu, Előbukkantak a cölöpök ami állítólag régen malom volt. 2018.10.15. 09:42
Kun P. Andrea: Tahitótfalu, Tildy Zoltán híd 2018.10.12. 09:53
Czakó Lőrinc: Kompkötő-sziget, déli csúcs 2018.10.14. 16:11 -28 cm Vácott
Dávid Balázs: Esztergom -10 cm
Dávid Balázs: Esztergom -10 cm
BUDAPESTEN IS MEGDŐLT A LKV!
VÁCOTT IS MEGDŐLT A LKV!
Mészáros Viktor: Anyázó-kő (Kenualj-karcoló) Göd 2018.10.16. 17:18 -48 cm Vácott
Sződliget 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Sződ sarkantyú 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Sződ Rákos-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Göd Ilka-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Göd Ilka-patak torkolata 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Gödi-sziget északi előtere 2018.10.15 16:00 Vácnál mért -40 cm
Selymes Nóra: A Duna Vácnál
Selymes Nóra: A Torda-sziget alatti sarkantyú
Balázs Árpád Rafael: Pilismarót
Tömör Miklós: Budapest
Schell Gergely: Gerjeni-zátony.
Virág Péter Sárai Anikó: Komárom 2018.10.15 7:30
Péter László: Süttői-sziget, Dunamocs 2018.10.15.
Palotai-sziget, Budapest 2018.10.05.
A pentelei monostor romjai, Dunaújváros 2018.10.13.
Szokolics György: Ma (2018.10.14.) a Helemba-sziget felett 3, majdnem összefüggő zátony volt 0-110 centiméteres vízzel, jellemzően 30 centis. A folyó közepén, mint a Helemba v. a szobi zátony.
Szokolics György: (2018.10.13-14.): 1468,5-nél 200 méter széles zátony, alig marad meder, 1 km -rel lejjebb 5-30 métrrel a parttól bedől, esetenként élő fák. Közvetenül a part mellett 9,4 méter mély víz ennél a vízállásnál (műszerrel mérve). Kicsivel arrébb lekapar az evező. Ugyanaz a Kádár belseje. 6-8 métere mély gödrök.
A Dunai Szigetek blog immár hatodszor hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. Október 13-tól Január 1-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.
A szavazás fő célja, hogy jobban megismerhessük A Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelle-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Ez már az ötödik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy Magyarországon és a környező országokban.
Eddigi nyerteseink:
2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovkiába szakadt Csallóköz
Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a selejtező során. A blog által választott Ada Kaleh sziget révén igazi nemzetközi versenyre lesz kilátás.
ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, kezdve azzal a szigettel, amelyről mi gondoltuk azt, hogy mindenképpen itt a helye a szavazáson:
Ada Kaleh, Al-Duna
Azt hiszem Ada Kaleh szigetét nem kell bemutatni az olvasóknak. Ezt az elsüllyedt török szigetet az emberi munka emelte egyszerre az örökkévalóságba és süllyesztette a feledésbe. Számtalan legenda kapcsolódik hozzá, török és magyar egyaránt. Utóbbiról Jókai pontatlan olvasói is gondoskodtak, akik tévesen helyezték ide az Aranyamber és Noémi Senki-szigetét. A Dunai Szigetek blog sokat tett már eddig és tesz ezután is, hogy az emléke ne merülhessen feledésbe, most itt az alkalom, hogy az olvasóink is így tegyenek!
Molnár-sziget, Soroksár
Soroksár dunai szigetével elbánt az idő. A lezárt Soroksári-Duna északi részében található, 1950 óta Budapesthez tartozó sziget területe az elmúlt 150 évben 431%-al nőtt. A túlnyújtózó város miatt a híres hajómalmok helyén ma nyaralók és egyre állandóbb lakóépületek nőttek fel a mederben. A feliszapolódó mellékág és a déli csúcsnál a Dunába ömlő Gyáli-patak időnként környezeti problémákat okoz. A szigeten azonban felnőtt egy olyan közösség is, amely hajlandó tenni is a szigetért és többek között a döntőbe juttatta a Molnár-szigetet.
Süttői-sziget, Dunamocs - Szlovákia
Hol is található a Süttői-sziget?A magyar településről elnevezett sziget a folyószabályozás révén került át Szlovákiába, ugyanis a hajózó útvonal tőle délre található. Jelenleg a magyarok által lakott Dunamocs községhez tartozik, azaz szlovák terület. Valódi dunai sziget, azaz az év minden napján víz öleli körül, amióta a hozzá vezető szlovák kőgátat megbontották. Érdekessége továbbá, hogy a szlovákiai Dunamocsról elnevezett Dunamocsi-sziget jelenleg Magyarországhoz tartozik, tehát egy egyedülálló cseréről is nevezetes.
Az év dunai szigete szavazás nem vérre megy, éppen ezért kérem mellőzzük a csalást! Mivel a szavazóprogram jelzi, hogy egy IP címről hányszor szavaztak minden olyan IP címet blokkolni fogok, ahonnan két számjegyű szavazat érkezett!
A szennyvíztelep alá temetett Palotai-szigetről már sokat írtunk. Legutóbb éppen egy 1944-ben készült légifotó kapcsán sikerült rá vetni egy pillantást. Úgy tűnik ez az év meghatározó volt a sziget története szempontjából, hiszen azóta előkerült róla még egy külön (angolszász) légifotó sorozat ugyanebből az évből, ráadásul most egy filmhíradó részletet is kaptunk. Ebben szerepel egy olyan soha-meg-nem-valósult terv, amely összekapcsolja a Palotai-szigetet egy Olimpiai pályázattal és a Hermann Göring művekkel.
A Palota-sziget mellékágában kialakult homokos strand, háttérben Újpest gyárkéményei (Fortepan)
A Palotai-sziget sorsa 1905-ben dőlt el, ekkor a Földművelésügyi Minisztérium terveket készített az észak-budapesti elzátonyosodott, sekély Duna-szakasz szabályozására. A tervezési terület az újpesti part és a Római part között húzódott, az újpesti vasúti híd és a Szentendrei-sziget déli csúcsa között. A tervek szerint a Megyeri csárdától párhuzammű épült volna a Palotai-szigetig, lezárva az egész bal partot. A lezárt területen a parti ipartelepek számára kikötőt hoztak volna létre.
A terv ellen a Fővárosi Vízművek igazgatója, Kajlinger Mihály élesen kikelt, ugyanis a feltöltődő part tönkretette volna a megyeri oldal vízműkútjait, ahonnan akkoriban a főváros az ivóvize jelentős részét nyerte. A 15 éven keresztül húzódó vita kompromisszummal zárult, 1920-ban úgy döntöttek, hogy a párhuzammű és a kikötő nem épül meg, de egy keresztgát igen. A folyószabályozás érdekében végzett és a döntés évéről "trianoninak" becézett beruházás 1922-ben készült el, de mivel nem hagytak rajta átereszt a Palotai-sziget északi részén erőteljes feliszapolódás indult meg. Ennek alig két év alatt városszerte látható eredménye lett, az addig kitűnő vízminőségű kutak zavaros vizet kezdtek adni, amiben háromféle vasbaktériumot mutattak ki.
"A mangán- és vasszennyeződés egyes kutakban olyan nagyfokú, amelyhez hasonló eddig szakirodalomban nem volt fellelhető. Egy liter vízre 8 milligramm vas- és mangánszennyeződés esik." (forrás)
A Lidó a Palotai-sziget mellett, háttérben az újpesti vasúti híd. (Fortepan)
Ekkoriban már száraz lábbal lehetett átkelni a Palotai-szigetre. A sekélyebb mederrészeken 1940-ben már mellig érő fűzerdő nőtt. Az iszapos, szervesanyagban dús hordalék oxigénszegény állapotot idézett elő a part mentén, ami megkönnyítette a víz fémoldó képességét. Így került az ivóvízhálózatba a vas és mangán, amelyet csak higított kénsavas átöblítéssel lehetett akkoriban eltávolítani. A megyeri vízműtelep 124 kútja közül 7 volt szennyezett és további 39-et fenyegetett a feltöltés következtében megjelenő vízminőség-romlás.
A megoldásra három változatot dolgoztak ki 1930-ra (a legolcsóbbtól a legdrágább megoldásig):
Az érintett 12 ivóvízkút felszámolása.
A keresztgát megnyitása, a párhuzammű és a kikötő megépítése, melyet szűrőkkel kellett volna ellátni a hajókról származó szennyezések kiszűrése miatt
A Szentendrei-sziget déli csúcsán 5 kilométer hosszan feltárt szakaszon vízművek ivóvízkutak létesítése, Duna alatti alagúttal új főgyűjtőcsatornával 36 millió pengő értékben.
A kérdés tehát leegyszerűsítve az volt, hogy Újpest nyerjen-e egy kikötőt, vagy a főváros veszítse el az ivóvízbázisának egy jelentős részét. A történelem során érdekes módon mindegyik terv megvalósult, a kikötőt leszámítva, pedig annak a tervei még 1944 szeptemberében is felbukkantak egy filmhíradóban:
"Újpest város 30 év előtti hajóállomásának helyén a folyómeder természetes fejlődése következtében homokpadok és zátonyok keletkeztek és így a partszegély hajózhatatlanná vált. Ugyanekkor a sport és fürdőélet éppen a sekély víz miatt élénken fellendült. A fontos gazdasági, sport és egészségügyi követelményeket a kormányzat oly módon hangolja össze, hogy kereskedelmi kikötővel összefüggő evezős versenypályát létesít. A parttal párhuzamosan a megyeri csárda vonalától mintegy 2 km hosszúságban széles kiterjedésű gát épül. A versenypálya a kikötő meghosszabbításában húzódik. Az északi részen épülő versenypályát tribünök fogják szegélyezni, délen pedig rakodópartot létesítenek. A munka befejezése után Újpestnek első osztályú kikötője és hajóállomása lesz. A feltöltött területen csónakházakat, fürdőmedencéket és versenypályákat helyeznek el. A nagyszabású feltöltési munkát jelképesen Wünscher Frigyes dr. felsőházi tag, az Evezősszövetség elnöke indította meg."
Manno Leonidas 1921-ben megjelent "A Nemzeti Stadion ügye" könyvében egy stadion építését javasolta az újpesti Szúnyogszigetre, amely otthont adhatott volna az 1928-as Budapesti olimpiának. A mellékágban kapott volna helyet az evezős pálya, amely egészen a Rákos-patak torkolatáig nyúlt volna. Az evezőspályát a Dunai oldalon tribünökkel szegélyezték volna. Ugyancsak ide szánták az öböl vizén ringó úszó uszodát is. A tervekből mint tudjuk nem lett semmi.
Budapesten az evezőspálya tervei folyamatosan napirenden voltak a két világháború között. Szóba került Lágymányos és a Soroksári-Duna is. A Magyar Építőművészet c. újságban 1941-ben felmerült az Óbudai-sziget is. A Közmunkák Tanácsa egy 2,5 kilométer hosszú pályát kotort volna a sziget hossztengelyébe megszüntetve a Dunagőzhajózási Társaság, akkori nevén Göring-művek gyárépületeit a Hajógyári-szigeten. A német hadiüzem megszüntetésének a II. világháború háború harmadik évében semmiféle realitása nem volt, ezért további helyszín után kellett nézni.
A Palotai-sziget dél felől, a hordalékon felnövő erdővel
1944. szeptemberében, amikor a szovjet csapatok már a Kárpátokon belül voltak egy filmhíradóban újra előbukkant a Palotai-sziget melletti kikötő terve megspékelve egy vízisport teleppel. A kikotort part menti területek északi végén épült volna az evezpőspálya, délen pedig a gyárak igényeihez alakított kikötő. A Palotai-szigethez felépült volna a párhuzammű, a kikotort üledékből pedig a mögötte lévő területeket töltötték volna fel a sporttelep és tribünök számára. A főváros felett gyülekező fellegek alatt ez is egy irracionális terv volt, talán még békeidőben sem valósulhatott volna meg, legalábbis az előzmények alapján ez a legvalószínűbb.
A budapesti evezőspálya volt a talán legtöbbet tervezett és soha meg nem valósult sportlétesítménye. Mintha a két világháború között vagy mindig túl korai, vagy mindig kései lett volna létrehozni. 1945 után is többször leporolták az ötletet, de a megvalósítás valószínűleg kitolódott a végtelenbe.
Patrick Leigh Fermor varázslatos könyvében panaszkodik eképpen a persenbeugi polihisztor a vízierőművek építése kapcsán valamikor a '30-as évek elején. Félelme beigazolódott, az osztrák erőművek, majd a Vaskapu I. és II. felépítése úgy tűnt örökre eltüntette a tokhalakat a folyó felső és középső szakaszáról. De talán most mégis helyre lehet hozni valahogy ezt az ökológiai katasztrófát a MEASURES Interreg pályázatnak köszönhetően!
Tudta? A vándorló halaknak is van világnapjuk, minden év április 21-én emlékezünk meg róluk. Ünnepelni nincs sok okunk őket, hiszen az emberiség mindent megtett azért az elmúlt száz évben, hogy megkeserítse ezeknek a fajoknak az életét nem csak a Dunán, hanem Európa-szerte. Nekünk elsőként a viza juthat eszünkbe, ez a hatalmas hal 1972 óta képtelen átmászni azt a 11 emeletnyi akadályt, amit a szerb és román hatóságok gördítettek eléjük. Rajtuk kívül ott van még az angolna, márna, paduc és a lazac is a nevezetesebbek közül.
A WWF már évek óta szorgalmazza a felesleges gátak és duzzasztók lebontását a halak és egyéb élőlények útjából. Ezek az emberi létesítmények nem csak a faljgazdagságot vetették vissza, de a halak egyedszámára is negatív hatással volt. Olyan ez, mintha valaki elfalazná az emberek elől a hálószobájukba vezető ajtót, azaz a szaporodásuk egyik fő színterét. A duzzasztáson kívül más egyéb emberi tevékenység is fenyegeti ezeet a halfajokat, úgymint a szennyezés, a túlhalászat és a parti élőhelyek elpusztítása.
A viza újratelepítését már korábban is megpróbálták a Duna felsőbb szakaszain, de ez a Vaskapu erőművek létezése mellett csupán meddő próbálkozás lehetett. Talán éppen ezért készült el egy újabb Interreg pályázat, a MEASURES (Managing and restoring aquatic ecological corridors for migratory fish species in the danube river basin),amely a vándorló halak életét hivatott megkönnyíteni.
Tíz ország, köztuk Magyarország vesz részt a 2,5 millió eurós, azaz 800 millió forintos pályázatban, ami nyilvánvalóan egyetlen dunai vízierőmű felszámolására sem elég. De nem is ez a cél. A három évesre tervezett projekt elsősorban tudományos kutatómunkát jelent, amelyben
Meghatározzák és feltérképezik a vándorló halfajok kulcsfontosságú élőhelyeit és az azok közti kapcsolatokat.
Megoldják két kihalással fenyegetett tokhal faj (Acipenser ruthenus, Acipenser gueldenstaedtii) mesterséges szaporítását, és kézikönyv készül a tenyésztésükről.
Stratégiát dolgoznak ki a folyami zöldfolyosók helyreállítására és figyelemmel lesznek ezekre a jövőbeli beruházásoknál.
Információs rendszer készül a szakértők, döntéshozók és a nagyközönség számára.
A projekt idén nyáron indult és várhatóan 2021-ben zárul. A program hivatalos megnyitója október 1-én, Bécsben volt a szervezésért felelős Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemén (Universität für Bodenkultur Wien).
Persenbeug. Droppa Kálmán. Fortepan 75230
Várhatóan bármilyen konkrét döntés (bontás, hallépcső építés) csak ez után kerülhet szóba. Talán, ha minden jól megy még a mi életünkben láthatunk újra hatalmas vizákat Magyarországon!
Ismét beköszöntött az ősz és elérkezett ezzel együtt a Dunai Szigetek blog talán legjobban várt eseménye; a hatodik év dunai szigete szavazás. Immár hagyomány, hogy két döntőst az olvasóink egy selejtezőn választanak ki a bárki által nevezhető dunai szigetek közül. Első alkalommal, 2013-ban még nem tartottunk selejtezőt, az új rendszer 2014-ben indult. 2014-ben 10 szigetet neveztek olvasóink, 2015-ben 14-et, 2016-ban 17-et, tavaly, 2017-ben pedig 18-at. Idén 13, meglehetősen mesebeli nevű sziget közül lehet választani.
Legelőször még nem volt selejtező, egyből a három szigetre lehetett szavazni. 2014-ben, amikor az első olvasói nevezés és selejtező zajlott összesen még csak 436 szavazat érkezett, ezzel szemben 2015-ben már rekordmennyiségű szavazat érkezett 1716, 2016-ban ez lecsökkent 328-ra, majd 2017-ben 682-ra emelkedett a szavazatszám. Remélem sikerül idén ezt meghaladni és így nagyobb hátszéllel juthat be a döntőbe a 2 legjobb, amely szigetek mellé a döntőben majd jön egy harmadik; a Dunai Szigetek blog jelöltje. A szavazás 2018. október 12-én éjfélkor zárul és másnap estétől következik a döntő, mely 2018. december 31-én fejeződik be.
A választék a Győrtől a Rácalmásig terjed. Részletes beszámolókért érdemes felkeresni a jobb oldalon található címkefelhőt, három híján az összes szigetről írtunk már valamit. Nem is szaporítanám a szót, íme a választék ABC sorrendben:
A Dunai Szigetek blog jellemzően írott formában létezik, úgy is lehet mondani, hogy se kép (videó) se hang. Most ez egy terjedelmes podcast jóvoltából kissé módosult; hangja lett a blognak. Egy júliusi felkérés után Tóth Szabolcs Töhötömmel beszélgettünk majdnem másfél órát a Dunáról, a szigetekről és más érdekes dolgokról.
Előkerülnek a beszélgetésben a dunai szigetek, kisvizek, nyaralók, természetvédelmi területek, hajósok, rengeteg régi cikk, amelyeknek már szinte a létezéséről is megfeledkeztem, aktuális és a műfaj jellegéből adódóan személyes témák is. Utóbbiak a blogról teljesen száműzve vannak, így talán ez lesz az olvasók számára a legérdekesebb rész. Itt talán még azoknak is lehet újat mondani, akik az összes bejegyzést olvasták már.
Ugyancsak a műfaj jellegéből adódik, hogy itt bizony nincsen puska, mint a cikkek írása közben, ezért egy-két tárgybeli tévedés is becsúszhat. Remélem ezzel együtt is egy érdekes interjú készülhetett el, amelyet szeretnék még egyszer megköszönni Tóth Szabolcs Töhötömnek, akit az olvasók a beszántott Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként ismerhettek.
Érdemes meghallgatni az előző hat adást és majd az utánam következőket is!
A Dunai Szigetek blog 2018-ban is megrendezi az év dunai szigete szavazást főként az ismeretterjesztés céljából. Ez lesz a hatodik szavazás a sorban, szóval már hagyományról is beszélhetünk!
A tavalyi győztes: a Csallóköz
A selejtezőre lehet nevezni az előző évek nyerteseit is, de nem érdemes, ugyanis a végső szavazáson próbálunk olyan szigete választani, amely még nem szerepelt. Több száz létező és már eltűnt érdekes sziget található a Dunán, amelyek érdemesek arra, hogy az ország-világ megismerje őket. De melyik szigetet lehet nevezni? Bármelyiket, ami a Dunán van/volt. Lehet nevezni valódi dunai szigeteket, amelyeket minden oldalról víz veszi körül (pl. Margitsziget), lehet nevezni parthoz csatolt szigeteket (Pl. Kádár-sziget), és olyanokat is, amelyek már csak a nevükben szigetek vagy csak nagyon rövid ideig voltak azok (Pl. Imsós) és lehet olyat is nevezni, amely már réges-régen eltűnt (Pl. Ada Kaleh). Ihletért bátran lehet fordulni a blog jobb oldalon található címkéihez!
A nevezett szigetek közül olvasóink választhatják ki egy selejtezőn, melyik kettő legyen ott a döntőben a blog nevezettjével kiegészülve (ez utóbbi csak a végső szavazás napján derül ki, de aki figyelemmel kísérte a idén blogot nem fog meglepődni). Általában a Dunai Szigetek blog jelöltjei (a Nagy-Sziga-sziget, alias Liberland, a Fürdő-sziget és legutóbb a Babakáj-szikla) csúfosan leszerepeltek, idén mindenképpen jobb eredményben reménykedünk!
A nevezett szigetek közti selejtező 2018. október 1-től október 12-ig tart majd. Október 13-tól pedig december 31-ig tart majd a "nagy" szavazás a három továbbjutóra. Eredményhirdetés hagyományosan az évzáró/évnyitó bejegyzésben várható 2019. január 1-én.
Szigetet nevezni a bejegyzéshez fűzött kommentben, vagy a facebook oldalunkon lehet, 2018. szeptember 30. (vasárnap) délig.
Eddig már ötször osztottuk ki az "Év Dunai Szigete" megtisztelő címet, a kezdeti Dunakanyar dominancia után a világ legnagyobb dunai szigete, a Csallóköz nyerte. Vajon idén ki lesz a befutó?
Mivel az utóbbi néhány szavazás polgárháborúhoz közeli helyzetben zajlott, kérjük kedves olvasóinkat vegyék figyelembe, hogy ez a szavazás nem országos politikai népszavazás, hanem egy természettudományos blog díja, amelyet nem is emberek, közösségek, települések, hanem dunai szigetek kapnak. Egészen biztos, hogy ki lehet játszani a szavazóprogramokat, de ne ez legyen a cél!
Fortepan 91065. Az egyetlen kép Baracsról, az egyetlen kép a Duna fölé magasodó baracsi Szitányi kastélyról, amely nyomtalanul eltűnt valamikor a múlt század '70-es-'80-as éveiben. Eltűnése sajnos tipikus magyar kastély-sors.
Szitányipuszta, a Szitányi-kastély a Dunáról nézve 1955-ben. (Fortepan 91065)
Baracs Duna partján, éppen a Szitányi-szigettel átellenben állt a Szitányi-kastély a környék fölé magasodó dombon. Homlokzata a Dunára nyílt és az ártéri erdő nélkül pompás kilátás tárult a Dunára, miközben a hajókról is lehetett gyönyörködni az épületben. 1955-ben járunk a kép felirata szerint. Az előtérben látható bokorfüzes az egykori Baracsi Felső-szigeten nőtt fel, közte és a kastély között lennie kellett még egy vékony Duna-ágnak. A kastély kívülről remek állapotban van, nem potyog róla a vakolat, nem lukas a teteje, nem lopták ki az ablakkereteit, holott legkésőbb 1948 óta nem az eredeti tulajdonosok lakják, hanem Szitányipuszta egykori cselédei.
A kastély a Dunáról. 1955.
A kastély építésének időpontjáról nem találtam adatot; a Szitányi-kastély meglehetősen forrásszegény épület. A II. katonai felmérés térképein, 1858-ban már állnak itt épületek, 1882-ben megjelenik a településrész neve is Dereskei puszta néven. 1905-ben már áll a kastély a Duna fölé magasodó dombon, a kataszteri térképek szerint.
De kik voltak a Szitányiak, akik ezt a hajlékot emelték maguknak, akikről a településrészen kívül még egy sziget is megörökítette emléküket az utókornak? Nagy Iván szerint a család Ullmann Móric (1782-1847) gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedőtől származik, aki (miután katolizált) 1828-ban nemességet kapott I. Ferenc királytól. A Magyar Életrajzi Lexikon ezt az aktust 3 évvel korábbra teszi, de mindkét forrás megegyezik abban, hogy nemesi előnévét a Bihar vármegye magyarcsékei járásában birtokul elnyert román faluról, Szitányról kapta. Szitányi Ullmann Móric sokat tett az ország iparosodásáért, 1842-ben megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amely többek között a Pest-Vác vasútvonalat is finanszírozta, majd az alapító halála után alig egy évvel már a Kossuth bankókat nyomtatta — a szabadságharc leverése után jelentős veszteséget okozva. Később Kossuth neve vissza fog térni a kastély történetében, de abban sem lesz köszönet.
A Szitányi kastély történetében Ullman Móric Vilmos nevű fia bukkan fel később, aki pechaui Montbach Matildot vette feleségül. Mária nevű lányukat pedig zenetanára, a hírneves zeneszerző és karmester (Hans) Richter János (1843-1916), aki maga is többször megfordult a baracsi birtokon, utoljára halála előtt egy évvel.
A kastély hiányos történetében a következő évszám 1948, amikor a II. világháborút átvészelt kastélyt elveszik a tulajdonostól és a lakosztályait helyi cselédek között osztják fel. Tulajdonosa a Kossuth TSZ lesz, egy "Sztálinváros" névanyaggal ellátott, dátum nélküli dunai térkép alapján (tehát 1961 előtti). 1971. május 18-án a Dunaújvárosi Hírlap szerint hat család lakja, akik nem fizetnek lakbért a TSZ-nek, ellenben a nádfedéllel ellátott tyúk és disznóólakat tapasztanak a szebb napokat látott úri lakhoz. A riporter kesereg egy sort azon, hogy a külterületi népességnek még mindig nem sikerült megfelelő lakókörülményeket biztosítani, holott a kastély nem ázott be mindig, nem dőlt ki a fala, nem vált életveszélyessé, különösen nem az eredeti tulajdonosai kezében, akik állagmegóvással is foglalkoztak.
"Közben végigvezetnek a beszakadt mennyezetű folyosón, bepillanthatok a kastély tizenkétszer tizenkétméteres nagytermébe, ahol délolaszországi állapotokra emlékeztető összevisszaságban kukoricacsuta-halom, zsinegen száradó ruhák, porlepte lim-lomok, hordó és egyéb ingóságok hevernek szanaszét."
1971-ben kb. 2 millió forintra taksálta az új tulajdonos, a Béke TSZ elnöke a teljes felújítást, amire természetesen nem volt félretett pénzük.
Szitányipuszta, 1980 (fentrol.hu)
Tervben volt, hogy a hatszáz holdas telekkel együtt a Vasműnek adják üdülőnek, de valószínűleg ők sem kaptak az alkalmon, hogy ennyi pénzt elköltsenek egy kúria felújítására. Az épület további sorsáról nem találtam információt; esélyes, hogy még ebben az évtizedben életveszélyessé vált és lebontották, a helyét pedig szépen elgereblyézték. 1980-ban a fentrol.hu légifotóján (a kép közepén található ligettől délre) már csak a hűlt helyét találjuk.
2018-ban már a hűlt helyét sem látni a Dunáról, az 1955-ös kép előterében látható kőszórás mögött sűrű erdő nőtt fel. Ha ezen átverekedjük magunkat egy kerítésen túl mező terül el előttük. Felette a dombon fekete fenyves hajlong a szélben a láthatatlan kastély körül.
A Szitányi kastély hűlt helye, 2018 augusztusában.
Kár érte, amíg fennállt megszépítette a baracsi-Dunát.
A kastély telke jelenleg lovarda.
Kérjük mindazokat, akik további információval rendelkeznek a kastély történetét, sorsát illetőleg, segítsenek nekünk teljesebbé tenni a baracsi Szitányi kastélyról alkotott képet!
Dunai felhőt már mindenki fotózott életében, hol a budapesti panorámában gyönyörködve, hol a visegrádi fellegvárból letekintve, de többnyire két lábon a földön állva. Az immár 6. alkalommal megrendezett felhős tematikájú Dunai Szigetek fotópályázaton 128 képből 127-nek hasonló földi vagy legalábbis csónakbeli perspektívája volt. Sajó Tamás művészettörténész-műfordító, a Wang Folyó Versei blog szerzőjének képe volt az egyetlen kivétel. Ő egy Budapest-Tirana repülőút során fotózott zivatarfelhővel pályázott. A rejtvénynek is beillő kép nyomán bizonytalanul kérdezzük, vajon hol készülhetett ez a felvétel? Duna ez a mélyben kanyargó ezüst csík egyáltalán? Természetesen az, hiszen másképpen nem is indulhatott volna a pályázaton. A kérdés megválaszolásában segít egy érdekes földrajzi tény, ugyanis meglehetősen kevés helyen folyik a Duna nyugat felé. Budapesttől délre két helyen fordul elő hasonló kuriózum, Paks felett Dunakömlődnél és már az országhatáron túl, a Dráva-torok alatt. Ott, ahol a folyó egy 180 fokos fordulatot ír le a Horvát-Dunakanyarban, az almási löszdombok tövében.
Horvátország északkeleti részén, az egykori Verőce vármegye területe felett képződött a díjnyertes zivatarfelhő, más néven cumulonimbus. Egy zivatarfelhő létrejöttéhez jelentős mennyiségű légnedvesség, meleg, instabil levegő, valamint a feláramláshoz szükséges energiaforrás kell. Jellemzően nyáron képződnek és könnyen felismerhetők a jellegzetes üllő formájukról, amelynek felső rétegei akár a sztratoszféráig, 18 kilométer magasságba is felnyúlhat. Ezt a horvát zivatarfelhőt aprónak tűnő cumulusok kísérik, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem bárányfelhők (cirrocumulus), hanem gomolyfelhők. Amennyiben a gomolyfelhőkben erős feláramlás alakul ki átalakulhatnak zivatarfelhővé. A belőlük kihulló jelentős mennyiségű csapadék pedig tovább táplálja az alattuk kígyózó ezüst szalagokat, a Drávát, valamint rajta keresztül a Dunát.
A cikk eredetileg az Élet és Tudományban jelent meg, LXXIII. évf. 29. szám, 2018. július 20.
Cumulonimbus a Wang Folyón: http://wangfolyo.blogspot.com/2018/06/dunai-felhok.html
2018. június 15. délután egy ötletszerű kerékpárút során sikerült egy kotrógépbe botlani, amely éppen a Kompkötő-sziget zárógátját bontotta. Már akkor felmerült, hogy jó lenne egy kisvizes időszakban megfigyelni mire volt elég ez a kotrás. Az augusztusi rendkívül alacsony vízállás éppen kapóra jött.
A mellékág alsó része a sziget fölötti löszfal tetejéről. Augusztus 11.
Júniusban még reménykedve vártuk a kisvizet:
A váratlan kotrást továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni, és alacsonyabb vízállás esetén megnézzük, hogy milyen hatással lesz a megnövekvő vízáramlás a sziget alsó részén felnőtt fűzerdőre. Elegendő lesz-e vajon ahhoz, hogy az ott felgyülemlett hordalék saját erőből visszamosódjon a főágba...
A kisvíz pedig szinte rendelésre megérkezett. Vácott augusztus 22-én délelőtt 10-kor -33 cm-t mértek (forrás: vizugy.hu), ami alig 12 centivel haladta meg az addig mért legkisebb vízállást. Ezt az időpontot sajnos nem sikerült megcsípni a Kompkötőnél. A két bejárás során ennél valamivel magasabb volt a vízállás, de az egyik esetben jobb is lett volna, ha ennél még magasabb a vízszint. A két bejárás időpontjai és vízállásadatai:
2018. augusztus 11. 16-17 óra -3, -4 cm váci vízállás
2018. augusztus 25. 10-11 óra -17 cm váci vízállás
A Kompkötő-szigetet a váci löszfal tetejéről érdemes fényképezni, onnan feltárul az egész Dunakanyar Sződligettől Verőcéig tartó szakasza. Lábaink alatt az egykor a Duna kellős közepén fekvő sziget, a Kompkötő látható. Valamint annak alaposan feltöltődött holtága. A 2018. júniusi kotrás következtében a mellékágat elzáró falazott kőgátat középen mintegy 15 méter szélességben megbontották. Előzetes reményeim szerint az augusztusi kisvíz idejére már úgy kimélyült a meder nyitás alatti szakasza, hogy némi víz még ilyenkor is fog csordogálni benne. Főként úgy, hogy a felső torkolatot is kikotorták. Ugyan az augusztus 11-i kirándulás alkalmával szebb, napfényesebb képek készültek, de mivel az augusztus 25-i bejáráson alacsonyabb volt a víz, ezért a képek többsége aznapi lesz és a leírás is ezt az időpontot tükrözi.
2018. augusztus 25-én délelőtt, Vácnál mért -17 centiméteres vízállásnál csak kevés hiányzott ahhoz, hogy három különálló víztest keletkezzen a Kompkötő-sziget megkotort medrében. Az alsó szakaszon a kifolyásnál volt egy kb. 100 méteres sekély vízzel borított szakasz, amely kapcsolatban állt a főággal. A betorkollásnál a kotrásnak is köszönhetően a főág egészen a megbontott gát északi tövéig tartott. Itt egy néhány centiméter sekély, lépőkövekkel kirakott szakasz következett. Feltehetően augusztus 22-én, -33 centiméternél ez a rész szárazra került. Itt gond nélkül, száraz lábbal át lehetett kelni, de még két héttel korábban is csak vádliig érő vízen kellett átlábalni. Ez a szakasz körülbelül nyolcszáz méter hosszú, a part felőli oldalán az erdőből megszökött lágyszárú-telepesek vették birtokba. Várhatóan itt is erdőt fogunk találni 10-20 év múlva. A középső, U alakú víztest a gáttól keletre található és egy meder középi beerdősült zátony osztja ketté. Szélesebb, mint a felvízi rész, ugyanis a gátnak köszönhetően a meder a szigeti oldalon beszűkült, körülbelül nyolcvan métert lehet a gáton úgy gyalogolni, hogy balkéz felől alvízen nyílt vízfelszínt látunk, míg a felvíz helyén jobb kéz felé sűrű fűzfaerdőt látni.
A három víztestet két magasabb pont osztja el. Az egyik a lépőköveknél van, közvetlenül az elkotort gát tól keletre. Relatív magasságát a vízállásból lehet meghatározni, körülbelül -22 centiméteres váci vízállásnál válik szárazulattá. A másik pont jóval szélesebb és nehezebben meghatározható. A gáttól keletre található 300 méteres szárazulaton található az U alakú középső víztest és az alsó torkolat között. Ez a pont átvette a gát küszöb-szerepét, ennek a magasságától függ, hogy mikor válik a Kompkötő szigetté, ill. a part részévé. Várhatóan e pont magassága a jövőben csökkenni fog, mert ezen a szakaszon érezhetően megindult a kimosódás. A gát elbontása miatt megnövekedett sodrás meredek falú áramlási csatornát mélyített a kiülepedett hordalékba.
A megbontott gát. Augusztus 25.
Átkelés száraz lábbala lépőköveken. Augusztus 25.
Az erdőből kiszokött lágyszárú telepesek a gát fölött. Augusztus 25.
Az U alakú mederrész parti nyúlványa és a növényzet térhódítása. Augusztus 25.
A kikotort felső szakasz. Augusztus 11.
A kikotort felső szakasz, kotróhajóval. Augusztus 25.
Feltöltődött földnyelv a mederben. A magányos fűzfa felett található a küszöb-pont. Augusztus 25.
A kimosott meder a gát alatt. Augusztus 25.
De mit hozhat a jövő a Kompkötő-sziget számára a gát megbontása után? Erről már volt szó a bontás utáni első bejárásról (beevezésről) szóló cikkben, de búcsúzóul itt is összefoglalnám:
A küszöbszint feltehetően csökkenni fog, mélyül a feliszapolódott meder és a Kompkötő-sziget az év egyre nagyobb hányadában lesz valódi sziget.
A gátat csak egy szűk szakaszon (kb. 15 m) bontották el. Várhatóan a feliszapolódás egy 10 méteres csatornát leszámítva tovább folytatódik a gát alatt és felett is. Ez tágulhat ugyan oldalazó erózióval (főként a gát alatt), de nem túl nagy mértékben.
Így a Kompkötő-sziget megmenekül mint sziget, de a régi fényét (280 méter széles medrét) már nem fogja visszanyerni.
A jövőben várhatóan aszályos időszakok miatt több kisvizes időszak lesz a Dunán. Ez a folyó medrének beerdősülését eredményezheti. A hosszan tartó alacsony vízállás lehetővé teszik, hogy a növényzet a feltöltődött részeket bitrokba vehesse, így a közeljövőben a mellékágban a nyílt vízfelület drasztikusan csökkenhet az ártéri erdő rovására.
A kotrás következményeit a Dunai Szigetek blog a továbbiakban is monitorozza majd, ugyanis az itt nyert talasztalat felhasználható más keresztgátak elbontásánál is!
A Dunai Szigetek egy ismeretterjesztő honlap, ezért minden itt megjelent szöveges tartalom hivatkozással szabadon felhasználható. Minden egyes átvett szöveg esetében kérném, hogy a bejegyzés internetes címét tüntessék föl a hivatkozásokban. A bejegyzésekben található szöveg, ábrák, fényképek túlnyomó többsége saját munkám eredménye. (Amennyiben nem, ott ez forrásmegjelöléssel fel van tüntetve.) Ezeket is szívesen felajánlom további ismeretterjesztésre előzetes (és nem utólagos) jóváhagyásommal.
Levelesláda, kapcsolat, kérés, kérdés: dunaiszigetek a gmail-en
.jpg)
