2022. augusztus 6., szombat

Utazás Weißkirchenbe

1767. április negyedikén Andreas Weiss mindenét elárverezte a breisgau-i Simonswald faluban. A Freiburgtól északnyugatra fekvő Gutach völgyben álló házát Andreas Dorner vette meg 4305 guldenért, ez a ház a mai napig Dorerhof néven ismert. Másnap felkerekedett családjával Ulm felé, hogy ott barátaival együtt az államtól kapott 60 gulden útiköltséggel hajóra szálljanak Magyarország felé. Velük tartott az ugyancsak simonswaldi Martin Gehring is, akinek az unokája később feleségül fogja venni Andreas Weiss egyik dédunokáját. Részben ebből a frigyből is nőtt ki a Dunai Szigetek blog, amelyik ezzel a személyesebb írással ünnepli 13. születésnapját.

Fehértemplomi svábok (forrás: belacrkva.de)

Létezik-e olyan, hogy dunai ember? Lehet-e otthon lenni olyan helyeken, ahol sohasem éltünk? Öröklődhet-e generációkon keresztül a táj szeretete? Köszönhető-e a sváb ősöknek a Dunai Szigetek blog? Kérdések, melyekre talán nincs is (jó) válasz. 

Simonswald Breisgau térképén (forrás)

A Fekete-erdő rajnai, azaz a mi szempontunkból túlsó oldalán fekvő Simonswald mindössze 8 kilométerre található a Breg forrásától. 1767-ben ez a terület még Ausztria része volt Vorderösterreich, azaz Elő-Ausztria néven. A középkorias autonómiákkal rendelkező, területileg széttagolt birtokok közül Simonswald kincstári birtok volt, azaz nem véletlen, hogy az állam elsősorban innen toborzott telepeseket Magyarországra. A Weiss és Gehring és sok más család költözködése csak egy apró részlete volt a második nagy "Schwabenzug"-nak Mária Terézia királynő uralkodása alatt. A telepeseket földdel, adómentességgel, útiköltségmegtérítéssel és házépítési segéllyel csábították elsősorban új hazájukba. A fő útvonal pedig nem más, mint a Duna volt. Ulmtól rendszeres hajójárat indult Magyarországra az egyszer használatos, a végcélon faanyagként hasznosított "ulmi skatulyákon". A második nagy betelepítési hullám kibocsátási területe Baden-Württemberg, Elzász és Lotaringia volt, de érkeztek katolikus családok Csehországból is. Lotaringiából pedig francia anyanyelvű családok is érkeztek a Bánságba, tovább tarkítva a tartomány etnikai térképét. Hasonló származású lehetett a fehértemplomi Philippon család, akik már 1788-ban beházasodtak Gehringékhez.

Elő-Ausztria közigazgatása, pirossal a kincstári birtokok (forrás)

A toborzás és az utazás-szervezés központja ekkoriban Ulm volt, nem véletlenül található itt a Donauschwabische Museum. A hajóra szálló Weiss család élőben láthatta az I. katonai felmérés korabeli Dunát, amely szinte semmiben sem hasonlított a mostanihoz. Valószínűleg jóval nagyobb utat tettek meg a Néra torkolatában fekvő Palánkáig, mint a szabályozás utáni folyamkilométerben mért 1500 kilométeres távolság. A telepesek úti célja ugyanis a Bánság volt, azon belül is Fehértemplom, melyet alig 50 évvel korábban alapítottak újra az első német telepesek. Fehértemplom ugyan nem dunaparti város, de távolságban ugyanannyira van a folyótól, mint Simonswald a Breg forrásától. A városi anyakönyvek egészen 1723-ig mennek vissza, és sokat mesélnek az egyénekből közösséggé szerveződő város műltjáról. Több bejegyzésben azt is feltüntették, hogy az illető telepes honnan származott. 

A "Heimat" emlékezete csak lassan enyészett el az új lakóhelyen. A földrajzi emlékezet sajátos helyi ápolása volt, hogy a szőlőművesek a távolban kanyargó Dunára néző dűlőiket régi szülőföldjük legjobb dűlőiről nevezték el, pl. Kreuzberg", "Heuweg", "Hammelmaus", "Sieglberg" és a "Pfaffenspitz". 

Kilátás Fehértemplomra a szőlőhegyekről (forrás: belacrkva.de)

Dunai svábok persze ma már nincsenek. Fehértemplomban a német világ 1944. október első napjaiban ért véget. A front és a jugoszláv partizánok közeledésének hírére a hajón érkezett svábok közúton kezdtek menekülni. Akik maradtak, jugoszláv koncentrációs táborba kerültek, és ha esetleg túlélték és szabadultak, már nekik sem volt maradásuk. Különösen szomorú a Gehring családba később beházasodott Schubert család története, akik annak idején Csehországból, Grottau-ból (Hradek nad Nisou) érkeztek. A második világháború után, ha maradtak is ott Schubertek, onnan is kitelepítették őket. 

Mindennek nyoma veszett. 

Utódaik szétszóródtak a világban.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes az a dolog, hogy amíg az erdélyi szászok sose rajongtak Magyarországért, addig a dunai svábok valahogy örökre magyarok akartak maradni (a teljes, dunai sváb örökség megtartása mellett).

    CsBS

    VálaszTörlés
  2. Nagyon érdekes az a dolog, hogy amíg az erdélyi szászok sose rajongtak Magyarországért, addig a dunai svábok valahogy örökre magyarok akartak maradni (a teljes, dunai sváb örökség megtartása mellett).

    CsBA

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...