Régészeti-földrajzi tanulmányút a Szentendrei-szigeten

 

Dunakeszi Szürkő sziget.Az egykori zátonyon nemcsak a növényzet telepedett meg. 

Nyaralók állnak rajta, annak ellenére, hogy az árvizek sokszor teljesen elborítják. Hasonló a másik ágban lévő Luppa-szigetre.

  

Horányi római kikötőerőd egykori belső udvara. A központi épület falai még mintegy 1 m magasak napjainkban is. Sokkal jobb állapotban maradt meg, mint a szemközti, dunakeszi párja, amelyet az 1930-as években beépítettek. Még így, 1600 évvel a pusztulása után is lenyűgöző látvány.

  

Az alapozási szint (korabeli talajszint). Ha minden római létesítmény alapozási szintjét meg tudnánk határozni a Duna mentén, talán az 1600 évvel ezelőtti jellegzetes vízállások is kirajzolódnának. Ehhez persze minden római őrtorony régészeti feltárásának dokumentációját át kellene nézni. És többségük a szentendrei ág mellett található. A vízszínesési adatainkhoz így is fontos adalék lehetne.

  

Másodlagosan beépített faragott kőtömb. A rómaiak a lerombolt erődjeiknek, épületeiknek anyagát gyakran újra felhasználták. Több létesítményben lehet találni beépített sírköveket és egyéb maradványokat.

A horányi gátőrház romja, valószínűleg falaiban találnánk egykori római építőanyagot. Zsitnyán János 1826-os leírásában is szerepel, kövekkel és vesszőfonadékkal erősítették meg a jeges árvizek ellen.

 

Soproni Sándor szerint itt állhatott a szigetmonostori római őrtorony. 

"... In der Uferböschung, etwa 600 m nördlich vom Flußkilometer 1668, an der Südseite des Fährhauses stehenden Steinkreuz, läßt sich eine römerzeitliche Kulturschicht und Bauschutt beobachten. Aus Mangel an datierenden Funden kann dieser Wachtturm nur mutmaßlich zu den Bauten valentinianischer Zeit gerechnet werden." 

 

Napjainkra - ha itt is állt - már semmi nyoma nem maradt.

  

A Királyvára benövényesedett homokdűnéi. A jégkorszaki Duna-mederből alacsony vízálláskor kifújt homokból épülnek föl ezek a kis halmok. Mivel minden dűlő neve utal a múltjára érdemes lenne jobban körülnézni itt, a Szentendrei-sziget egyik magjának északi lejtőjén. Ez a terület Suránytól északra található.

 

A Királyvára szántóföldje, háttérben a Naszály hegy. Itt a XIV-XV. században település állt, amelyet az itt talált törmelékek bizonyítanak.

 

Az egykori Fegyveresi sziget (középen) és az árvízvédelmi töltés. Az egykori part látható a kép bal szélén. A Duna jelenleg a keleti (jobb) oldalon folyik. A szigetet szabad szemmel nem lehet már fölfedezni.

Zebegényi-sziget

Zebegényi sziget 2010.02.27. délután 15.30-kor, áradó Dunánál, 161 cm-es váci, 147 cm-es nagymarosi vízállásnál. A két végén található kavicszátonyok víz alatt vannak, csupán a sziget tömbje - melyet a rajta növő fák rajzolnak körül - emelkednek a Duna fölé.

 

  

2005-ben légifotón.

1926-ban még csak zátony.

Magyarázat Zsitnyán János § II_355 számú Duna Mappáció során 1826-ban készített térképszelvényéhez tartozó leíráshoz.

1826. augusztus 11.

Ezen a szelvényen Felsőgöd, Sződliget, Csörög egyes részei lehettek felmérve. Ekkor még a Grassalkovich család birtoka volt, de bérlőként a Mayerfyak gazdálkodtak a környéken. Az ő munkásságuknak köszönhetően történtek a lecsapolások, aminek következtében a mocsaras tájon kaszálók keletkeztek. A Kis Turján, Rokázó, Csikázó egykori lápos területek voltak, melynek utolsó maradványa az ún. Piócás volt. Ez a terület az Ilka-major és a vasút közé eshetett. A turján jelentése: mocsaras, vizenyős, ingoványos. A csikázó szó eredhet a csík szóból, ami egy mocsaras állóvízben élő halfaj.

A Csörgi Malom valószínűleg azonos a Sződligeten a Floch birtokon átfolyó Sződrákosi patakra épített malommal. Ez a malom még állt 1948-ban, amikor a patak még 200 méterrel északabbra folyt. A Vármegye Canalissa nagy valószínűséggel az Ilka patak, bár a méreteihez képest kissé túlzó lenne az elnevezés. Gondolhatunk még a Sződrákosi patakra is, hiszen a Csörgi Malomnak sokkal több vízre volt szüksége, mint amit az Ilka patak tudott biztosítani a lecsapolásból. Halastó létesítésére is alkalmasabb az a vízfolyás. Az Ilka patak mellett viszont az a legfontosabb érv, hogy a torkolata természetes kikötőhely, ami nem lehet más, mint a mai gödi Köztársaság út vége, ahol a szeszgyár is állt.

Puszta Kápolna volt a középkori Göd központja, a falu maga a Rákóczi úti focipályán terült el. Temploma és temetője a vasúton túl délkeletre emelkedő dombon állt. A Várdomb mai napig megőrizte nevét. Az Ökör-járás, Göböl-járás a Kincsem teleptől északra elterülő marhalegelők voltak, a göböl szó hízómarhát jelentett.

A váci út (kettes út) alatt az ingoványos már árteret jelöl, részben a mai vízmű területről lehet szó. A fokok olyan pontok voltak, ahol az árvizek a folyóhátak mögé kerültek, és apadáskor ezen a természetes zsilipen visszatérhettek a mederbe. A Kis-fok valahol a mai Ilka zsilip környékén lehetett, a másik fok helye bizonytalan.

A gödi Duna-szakaszon 1826-ban megfigyelt folyamatok sok érdekességgel szolgálhatnak. Zsitnyán szerint a Gödi sziget a part alámosása következtében keletkező hordalékból épült föl. A gödi medertágulat azért jött létre, mert a gázlóban lelassuló vízsebesség hatására a hordalék kiülepedett. Ezt az anyagtömeget a folyó próbálja oldalirányban megkerülni, tehát alámosódnak a partok, omlás is bekövetkezhet a magasparton. Így további hordalék kerül a folyó- mederbe, és ez a folyamat önmagát erősíti. A szigeteken a leírásban nem jeleznek erdőt, csak bokrokat, sőt a Fegyveresi (Nagy) szigeten még mezőgazdasági művelés is folyik, ez vélhetően a szatmári ártéri szilvásokhoz hasonló gyümölcstermesztés.

A szigetek felszínalaktanára utalás, hogy partjuk erősen elmosódik, tehát ebben a korban a Duna pusztította őket, területük csökkent. Ez magyarázható éghajlati okokkal: megnövekedett a Duna vízszállítása csapadékosabb éveknek köszönhetően.

A monostori oldalon lévő mellékág már ebben a korban is erősen föl volt iszapolva, hajóvontatásra ugyan alkalmas lenne a part, de a kellő vízmélység itt nem volt meg. A gödi oldal bokrossága, magassága miatt volt alkalmatlan a hajóvontatásra, egyedül a lehajózás volt akadálytalan a főágban. A térképészek a helyiek elmondása alapján minden szelvényen bejelölték azt a vonalat, ameddig a legnagyobb árvizek elérnek, a szerző erről tesz említést az utolsó sorában.

Magyarázat Zsitnyán János § II_357 számú Duna Mappáció során 1826-ban készített térképszelvényéhez tartozó leíráshoz.

Eredeti szöveget lásd: 2009. november 18.-i bejegyzés.

1826 Július 27.
A leírás szerint ez az elveszett térképlap részben bemutatta a túlsó, jobb partot is. Puszta monostor lehetett a központja a törökdúlás előtti, középkori Sziegtmonostornak, 1826-ban még látszottak a régi házak nyomai.

A monostori oldalon ugyancsak fontos probléma a mozgó homok, melyet elsősorban az állatok taposása következtében felszakadó növényzet okoz. Növényzet híján a szél tudja mozgatni a szabadon álló homokszemcséket, s ez veszélyezteti a közelben lévő jó minőségű szántókat.

A gödi, bal parton a leírás Göd Pusztára szorítkozik, és kibontakozik előttünk a Mayerfy József bérlő áldásos tevékenysége révén felvirágzó gazdaság képe. A nemes úr, nyilván a korszellemmel lépést tartva fejleszti birtokát, szolgálja ezzel a közjót. Egy ilyen fontos cselekedete, hogy erdőt telepítve egyrészt megfogja a homokot mozgató szelet, így Vác és Budapest között járhatóvá teszi a közutat. A homokmozgások a török korban a rideg állattartásnak köszönhetően újultak ki. Gödön e leírás is szól a marhavásárról, ahová az állatokat lábon hajtották. A török korban a hajdúk Debrecen környékéről egészen Dél-Németországig hajtották a marhákat, és ezeken a széles csapásokon nem maradt meg a fű. Így a kitaposott növényzet alól előbukkan a településünkre olyannyira jellemző futóhomok, amit a szél könnyedén elhord.

Mayerfy József rendezett körülményeket teremt Göd Pusztán új épületeket emelve mind embernek, mind állatnak. Elkerített veteményest létesít a Belső Kertben, ami közel volt a birtokközponthoz. Területe a Nemeskéri úttól tartott a vasútig északról és délről pedig a Rómaiak útja és az Alagút út határolta. A Külső kert a mai temető tábla volt. A szérűskert pedig a mai temetőtől mintegy 800 méterre állt, délkeleti irányban. A Mayerfy József 1824-ben bekövetkezett haláláról is tudósít Zsitnyán, és a nemes úr síremlékét az utókorra gondolva megteszi földrajzi alappontnak.

A Duna viszonyairól szólva kitér megint a hajózást nehezítő tényezőkre. A monostori oldalon a „pandal” viszonylag magas partot jelölt, amely alkalmas volt a kikötésre és a vontatásra egyaránt. Azonban a sok zátony miatt a hajózás kisvíz esetén csak lapos fenekű teherszállító bárkákkal, ún. burcsellákkal zajlik. Már 1826 előtt is híresen rossz hajózási viszonyok voltak Gödnél. Az okokat a képlő más térképlapoknál is megemlítette, itt azonban egy új jelzőt is használ, a „bodrogot”, ami örvényes folyót, folyószakaszt jelez.

Külön érdekesség, hogy a gödi viszonyok miatt a hajózás a szentendrei ágban keresett alternatív útvonalat, ahol a Duna vízhozamának csak 1/3-a folyik, mégis jobb útvonal a hajósok számára.

A parti föveny azért volt jó az utakra, mert ez a finom szemcséjű homok nem ragadt mint az agyag, ráadásul elvezette a vizet, és könnyű volt elegyengetni. Meg kell különböztetni a futóhomoktól, annak szemcséi ugyanis sokkal kerekítettebbek, ezért a szél könnyebben mozgatja, mint a durvább, szögletesebb fövenyt.

Az árvizek, ezen belül a jeges árvizek nagyon gyakran pusztították a Szentendrei-szigetet. Ennek okát a kisvízkor a zátonyokon föltorlódott jégtáblákban kell keresni, ezek összefagyva mintegy természetes gátat alkotnak a folyón, és amikor az olvadás miatt emelkedni kezd a vízszint a folyó kilép a medréből, hogy megkerülje ezt a jégdugót. Zsitnyán leírásából kiderül, hogy Szigetmonostor fölött gyakran a váci ág vize jeges árvízkor áttört a szentendrei ágba, és viszont.

Magyarázat Zsitnyán János § II_361 számú Duna Mappáció során 1826-ban készített térképszelvényéhez tartozó leíráshoz.

Zsitnyán János 1826. július 9.-én jegyezte le ezen sorait.

A címben említett Észak-keleti szakasz azt jelentette a térképezésben, hogy a koordináta rendszernek, amelyben a térképezők dolgoztak Budán volt a középpontja, a gellérthegyi Királyi Obszervatóriumban (ma a Citadella áll a helyén). Ebből a középpontból nézve Göd Észak-keleti irányban helyezkedik el.

A térképlap részben a Göd és Dunakeszi között napjainkban még beépítetlen területeket, részben pedig Alsógöd déli részét írja le. A határ akkoriban is ugyanott húzódott; Göd déli házsorai mögött már Dunakeszi kezdődik. A Tetélteni földek a vasúttól keletre eső dombvidék neve, elnevezése a mai napig térképszelvényeken fönnmaradt. 1826-ban is (és ma is) szántó volt, bár nem trágyázták. A Malomárki legelő a vasút és a Duna között terül el, ebben az árokban éri el a Tetétleni dombok között hulló csapadék a Dunát. Göd puszta Gulya-járása, és az Apróhalmok helye bizonytalan, valószínűleg már beépített terület mindkettő. Az apró halmok homokbuckák lehettek, melyek anyagát a Duna mederből fújta ki a szél. Ennek a homoknak a megkötésére telepítették az akác és topolyfa (=nyárfa) ligeteket. Családi legendából tudom, hogy amikor megvettük a Petőfi utcai (XV. utca) telket az 1910-es évek elején még sűrű akácos volt rajta, és néhány nagyobb nyárfa még a II. Világháború után is állt. (Jelenleg az Alsógödi Sportcsarnok mögött áll még néhány nyárfa-matuzsálem).

Göd és Dunakeszi között a magas part híresen sok forrást rejt, erről Szabó József már 1888-ban írt egy tanulmányt ”Göd környéke forrásainak geológiai s hidrográfiai viszonyai” címmel. A Dunapart egykori meredek szakadását napjainkra a háztulajdonosok az érdekes oligocén (34-23 millió évig terjedő kor) agyag kibukkanásokkal együtt lebetonozták. A part meredeksége miatt itt valóban lehetetlen volt a hajók vontatása. A Csurgólapos nevű szurdokszerű völgy Dunakeszin található a Csurgó étterem és a nagy, Duna fölött átívelő villanypózna között. Benne kis, forrásból táplálkozó patak csordogál. A Dobra völgy helye bizonytalan, valószínűleg a Csurgótól északabbra található völgy neve volt. A Határvölgy, mai nevén a Szakács-kert, jelzi, hogy ez a határ Dunakeszi és Göd között. Ez a völgy ugyancsak szurdokszerű, követi a Duna medre alatt húzódó törésvonalak irányát, csakúgy, mint a fent említett völgyek. Áradások ezen a területen nem jelentkeznek a part magasságának köszönhetően.

Szakmai délután a Gödi-szigetről

 

A tegnapi havazás szerencsére nem tántorított el mindenkit attól, hogy részt vegyen az önkormányzat szervezésében létrejött szakmai délutánon. Aki nem volt ott, megnézheti majd a Gödi tévében. 

Akik hiányoztak: az önkormányzat képviselői, akiknek ez az egész szólt volna. Szűk családias légkörben rajtam kívül a következő előadók szerepeltek: 

Tóth Balázs – halbiológus: A dunai mellékágak halállománya
Bajor Zoltán  – biológus: A Dunai-árterek növény és madárvilága

Figeczky Gábor – természetvédelmi igazgató  WWF: Élőhely rehabilitáció a Dunán

Számomra mindhárom előadás új volt abban a tekintetben, hogy a geográfus szemléletem kissé táguljon, és ne csak az élettelen környezetre koncentráljak a doktori dolgozatomban, vagy akár ebben a blogban. Például Tóth Balázs előadása abban volt új, hogy a mellékág-rehabilitációnak számtalan módja van, amelyek közül csak egy a kotrás, és azt is lehet differenciáltan végezni. A gödi példánál maradva, ki lehetne kotorni a gát környékét 2 m mélységben 100 méteren, ahol a halak számára mindig van megfelelő élőhely telelni, szaporodni, táplálkozni. Az északi és déli küszöb maradna, azt maximum a Duna alakítgatná, szerepe a víz benntartása lenne a mellékágban. Az Ilka patak torkolatának délebbre helyezése is jó megoldás lehet a vízfrissítés szempontjából.

Előremutató volt Figeczky Gábor előadása is, aki egy jó példát hozott el nekünk Mohácsról, ahol a helyiek összefogtak a Szabadság-sziget megmentése érdekében és eldöntötték mit akarnak, megbeszélték, azt hogyan valósítsák meg, pályázaton pénzt szereztek, sőt még a Coca-cola is támogatta őket. A vetített videó alapján van remény, hogy valahová vezet az értelmes párbeszéd.

A legközelebbi előadások szervezésében sokat tanultunk a mostaniból. Akkor már jobb lesz a marketingje.

Előadás vázlat 2010. 01.30.

 
A mellékág vízutánpótlásának lehetőségei

Jelenlegi két módon pótlódik a kisvízi helyzetben (vácnál mért 125 cm) a mellékág vize

1. források.

2. csapadékvíz.

További vízutánpótlás csak emberi beavatkozással valósítható meg:

1. Ilka-patak torkolatának délebbre helyezése

1. ábra Az északi küszöb

1989-ben történtek először előkészületek ennek kapcsán, kiásták a leendő patakmedret, de a patak áthelyezése nem valósult meg. Ennek nyomait látni a fentebbi gégömb felvételen. A patak torkolata a felsőgödi töltés déli elvégződésénél elmosott öblözetben van. Az új torkolat a patak meghosszabbított vonala és a mellékág metszéspontjánál lenne.

Előnye: az Ilka patak személyes (de csak egyszeri) vízhozammérésem alapján 35 l/sec (további szakszerűbb mérések kellenének egy évig havonta legalább 1), ez elegendő lenne a kisvízi helyzetben a mellékág frissítésére. Egy-két nap alatt megvalósítható, akár erőgépek felhasználása nélkül. Megakadályozza a gépjárműbehajtást a szigetre.

Veszélyei: a délről záró homokpad elmosódhat, így a maradék víz is kiáramlik a főágba. A Duna meder süllyedése következtében beállhat az a helyzet, hogy 20-30 év múlva a Gödi-szigetet mindössze a keskeny Ilka-patak fogja elválasztani a parttól.

2. Kotrás ész nélkül

Állandóan napirenden lévő kérdés Gödön: kotorjunk-e? A válasz többnyire igen. De meg kell jegyezni, hogy ez a legdurvább beavatkozás a folyószabályozás után folyamatosan egyensúly felé tartó Kis-Duna számára. Mindenképpen modellezés kellene, hogy előre láthassuk a kotrás következményeit.

Némi számolás sem árt.

Északi küszöb: 125cm h Vác (lásd 1. ábra) 98,86 m.B.f

Déli küszöb:     kb. 80-90 cm h Vác (lásd 2. ábra) kb. 98,56 m.B.f.

Legkisebb h Vác: -51 cm

Tehát ha az északi küszöböt 176 cm mélységben elbontjuk, LKV (legkisebb vízállás) esetén még mindig nincs víz a mederben. Ha fél méterrel lejjebb ásunk az már 226 cm. A sóderes hordalék persze azonnal omlana, szükség lenne a partfal biztosítására. A kotrás egyetlen pozitívuma az állandó vízáramlás lenne, de az ezért fizetett ár hatalmas. Kotorni kell, a kitermelt anyagot el kell szállítani, ki kell szedni a gátat, meg kell építeni a partfal biztosítását, amire valószínűleg a Nemzeti Park sohasem adná áldását. Így hát omlana a part, bedőlnének a fák. Két áradás visszatemetné azt amit rengeteg pénzért kitermeltünk. Mert a Duna főágának hidrológiai viszonyai nem változnak, a két sarkantyú továbbra is a horányi oldalra tereli a sodorvonalat, tehát a lassabb vízsebesség még mindig a gödi oldalnak maradna. A lassú vízsebesség pedig üledékfelhalmozódást eredményez. Tehát hamarosan visszaállna az eredeti állapot. Lehet megint kotorni.

3. Kotrás ésszel

Ez mindössze abból állna, hogy az északi küszöb szintjét a déliére hozzuk, magyarul ellapátolunk nagyjából 30-35 cm sódert. Ennek következtében a jelenlegi 2008. 195 nap meghaladja, 53,42 %, 2007. 160 nap meghaladja (43,84%), 2006. 167 nap meghaladja, 45,75% értékek a következőképpen változnának:

	125	110	100	90
2008	53,42	56,44	59,73	61,64	+8,22
2007	43,72	53,83	62,02	71,86	+28,14
2006	45,75	50,41	52,88	55,62	+9,86

1. táblázat. Az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a mellékágban az északi küszöb magasságának függvényében

Tehát ha 35 cm sódert ellapátolnánk, éves szinten minimum 30 nappal növekedne meg az az időszak, amikor vízáramlás jelentkezik a Kis-Dunában. Az áramlás nagyobb gyakorisága ugyan továbbra is magában hordozza az esetleges partpusztulást, de korántsem akkora mértékben, mint a 2. pontban. A gát elbontásával szabadabb útja lenne a víznek önerőből mélyíteni saját medrét, addig a szintig, amíg újra beáll az egyensúlyi állapot.

2. ábra A Kis-Duna déli elzáródása

Nyers adatok a Duna váci vízállásáról 1901-2008

A három alábbi diagram közül az első mutatja a Vácott mért vízállásadatok évi átlagos értékének a változását. A fekete vonal jelöli a trendet, amely ebben az esetben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt száz évben a vízállás 275 cm körüli értékről 2008-ra 150 cm körüli értékre süllyedt, a csökkenés 125 cm körüli.

Az átlagos vízállások csökkentő értéke és a meder süllyedése között nem egyértelmű az összefüggés. Ezek nyers adatok még, további matematikai-statisztikai módszerek, feldolgozások szükségesek, hogy az összefüggéseket ki lehessen mutatni.

A második diagram ábrázolja az évi minimum és maximum vízállásokat, valamint a változásokat mutató 2. fokú polinomiális trendet. Szembetűnő a két trend ollószerű nyílása, ami abból adódik, hogy míg a legnagyobb vízállások nagyjából szinten maradnak, addig 100 év alatt a legkisebb vízállások több, mint 100 cm-rel süllyedtek. Először 1969. október 31.-én mértek Vácott negatív vízállást, 2003. augusztus 30.-án pedig az addig mért legkisebb vízállás -51 cm volt. Ezzel szemben a maximum 1910-ben volt 782 cm, de a második és a harmadik legnagyobb vízállás az elmúlt 8 évben volt, 2002. 757 cm, 2006. 762 cm. Ez csak a mért adatokra vonatkozik, valószínű, hogy magasabb vízállás volt már a történelmi időkben, de alacsonyabb szinte biztos, hogy nem. A trendvonalakból előrejelezhető, hogy a szélsőségek a közeljövőben növekedni fognak.

A maximum és minimum adatsor különbsége látható a 3. ábrán, közkeletűbb nevén ez a vízjáték. Minél kisebb az értéke, annál kiegyensúlyozottabb a vízjárás, a magas értékek szélsőséges vízjárású folyóra utalhatnak. A legnagyobb érték a 2006. évi 789 cm. Valószínűleg az elkövetkező években lesz ennél nagyobb különbség is. A nagy ingadozás kihatással lehet a part állékonyságára, és az ártér növény-, és állatvilágára.

A medersüllyedések okai: hajózási útvonal-karbantartás (kotrás), kavicsbányászat, alpi eredetű hordalékok fennakadása a vízlépcsőkön a német, osztrák és a szlovák Duna-szakaszon.

1968-1984 között, 26 év alatt csak Budapest és Nagymaros között 18 221 204 tonna kavicsot bányásztak ki. És ebben nincs benne a hajózás miatti kotrás (Csoma J. 1987).

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Csoma János, 1987: A Nagymarosi Vízlépcső alatti Duna-meder vizsgálata, Vízügyi Közlemények, LXIX. évf. 1987. évi 2. füzet 286. oldal.
• Winter János-Kontur István-Koris Kálmán, 1989: Kisvízi és középvízi felszíngörbék a
• Szentendrei-sziget körül. – Hidrológiai Közlöny pp. 33-38.

Gödi-sziget, küszöbszintszámítás

A gödi mellékág küszöbszintjének meghatározásához szükséges a terepi megfigyelés, ill. az éppen aktuális váci vízállásadatok ismerete. Így különösebb műszaki felszerelés nélkül is pontos adatokat lehet nyerni.  2010. első két napján ez a látvány fogadott:

2010. 01.01 12:00

2010 01.01. 15:30

2010. 01.02 12:00

2010. 01.02. 15:30

Váci vízállások:

2009. 12.31. reggel 148 cm

2009.12.31. délután 142 cm

2010. 01.01. reggel 132 cm

2010. 01.01. délután 126 cm

2010. 01.02. reggel 125 cm

Meghívó

 
MEGHÍVÓ

A GÖDI-SZIGET

TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE

ÉS REHABILITÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI

című  diavetítéssel egybekötött szakmai délutánra,

amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Az előadások után lehetőség lesz kérdéseket feltenni az előadóknak.

2010. JANUÁR 30. - 16 ÓRA

JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ, NAGYTEREM

Előadók:

Bevezetőt mond Mödlingerné Kovács Éva, a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke

Vass Dániel – geográfus: A Gödi holtág hidrológiai viszonyai és vízutánpótlás lehetőségei

Tóth Balázs – halbiológus: A dunai mellékágak halállománya

Bajor Zoltán  – biológus: A Dunai-árterek növény és madárvilága

Figeczky Gábor – természetvédelmi igazgató  WWF: Élőhely rehabilitáció a Dunán

A rendezvény háziasszonya: Vasvári Kinga

A rendezvény házigazdája: Göd Város Környezetvédelmi Bizottsága

A rendezvény védnöke: Markó József polgármester

Keresztgát, Göd

 

A Duna tegnap megint átlépte a 125 centiméteres küszöbszintet, így van vízáramlás a Kis-Dunában. Ma reggel Vácon 161 cm-t mértek, emiatt a következő kép fogadott délután 3 óra körül a gödi keresztgátnál. Összehasonlítva a Kompkötő-sziget gátjával ez már a felismerhetetlenségig tönkrement - tegyük hozzá: szerencsére. Itt is az volt a szerepe, hogy kisvíznél több víz maradhasson a főmederben.

Koronamagassága határozta meg a mellékág áramlási viszonyait, egészen addig a pontig, amikor az északi betorkollás sóderzátonya a gát romlása folytán magasabbá nem vált. Ettől kezdve annak a szintje határozza meg van-e vízáramlás. A gát tehát már nem tölti be a funkcióját, így maradványa nyugodtan elbontható lenne. A part felőli oldalon meg lehet hagyni belőle egy 5-7 méteres szakaszt, hogy az ne mosódjon alá, de a sziget felőli részt el kellene bontani sürgősen, így a Duna az öklömnyinél kisebb köveket magától is el tudná hordani. Ha a mellékág eredeti állapot nem is állítható vissza, de mindenesetre természetesebb állapot jönne létre, mint amit most láthatunk a képen. Az áramlásmentes időszakokra jelenthetne gyógyírt az Ilka patak torkolatának a zátony mögé helyezése, így mindig lenne friss víz a mellékágban.

Buki-sziget és Kompkötő-sziget Kisvác, 2009.12.06.

 

G-gömb kép a két ma meglátogatott szigetről. Az északabbra lévő a Kompkötő, délebbi a Buki. Ott van még a Váci Cementgyár is.

A Kompkötő-sziget keresztgátja ívelt, hogy jobban bírja a víz nyomását. Majdnem a korabeli fél Dunát lezárták, hogy több víz kerülhessen a hajóknak a főágba.

Az elzárt ág medrében középen képződött zátony, már elkezdődött a benövényesedése. Most hattyúk mászkáltak rajta. A kifolyást elzáró homokpadom is erdő növekedett, emiatt várható a hordalék fokozottabb kiülepedése.

A mellékágat elzáró gát megbontott szakasza. Jó hír a mellékágnak, rossz hír a vízügynek. Az egykori gát koronájából itt kb. 10-15 cm hiányzik, tehát ennyivel alacsonyabb vízállás esetén is át tud folyni rajta a Duna. Ha a víz tovább pusztítja van remény a mellékág kitisztulására, mint ahogy azt a gödi példa mutatja.

Meredek löszfal emelkedik a mellékág fölé, tetejükön házak épültek. A szintkülönbség mintegy 50 m a Duna szintje fölött.

Észak felől még nem zárult a növénytakaró, itt létezik még kapcsolat a fő-, és mellékág között. Háttérben a Verőcei Fehér-hegy, és a Börzsöny.

Ez már a Büki sziget (balra). Mellékágában horgásztó üzemel, ami mutatja egyben az egykori meder teljes szélességét.

A szigeten található a váci vízmű, építésekor keletkezett a mellékágat elzáró rész, mely a sziget sorsát megpecsételte. Kilátás Kisvácról nyugat felé.

Ez a gátról készült kép a déli részt mutatja. Háttérben a legalsó képen részletesen is látható ártéri erdő.

A Büki-sziget morfológiája: központi része keskeny, magas kiemelkedés, a Duna felé eső oldal sík terület, a mellékág felé meredek partfal látható. A váci oldal szinte függőleges, 30-40 m magas löszfal.

A Büki-sziget napjainkban már a part részévé vált. A mellékág déli része beerdősült, habár a fák még vízben állnak.

ARCGIS Layers, folyamatosan bővítendő!

Térképek

• HIÁNY! Marsigli-féle duna felmérés XVII. Sz. vége
• HIÁNY! Duna-Mappáció 1826
• I. kat. felmérés 1780 körül
• II. kat. Felmérés 1860 körül
• III. kat. Felmérés 1900 körül
• 1929 Duna Víziport térképek (medermélység adatokkal)
• 1930 Pilis turistatérkép
• 1980 EOV 10.000

Légifelvételek

• VITUKI
• 1984
• 1989

• Hadtörténeti Múzeum
• 1951
• 1956
• 1962
• 1980

• FÖMI
• 1990-es évekből
• 2008/2009

Mederfelvételek

• 1970
• 1990 (medermélység, adatokkal)

DDM

• SRTM10

Gyűlnek a légifotók, és velük a munkám is...

 
Ma voltam a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában, hogy kikeressem, mely évekre van meg teljes fotósorozat a Váci-ágról. Az áttekintő térképről kikerestem az idevonatkozó szelvényeket, ezek a következők:

• L-34-2-D-d A Szentendrei-sziget északi csücske Kisoroszival
• L-34-3-C-a Dunakanyar Vácig
• L-34-3-C-b Váctól keletre eső terület
• L-34-3-C-c Szentendre és Szigetmonostor
• L-34-3-C-d Dunakeszi és Fót
• L-34-15-A-a Észak-Budapest és a Szentendrei-sziget déli csücske

Kihoztak nekem 12 dobozt, alig fért el az asztalon. Végigböngésztem őket, 3 doboz végül feleslegesnek bizonyult. Találtam fotókat 1951, 1953, 1955, 1956, 1957, 1962, 1979, 1980, 1986, 1987-ből. Ezek közül a nyolcvanas évek nem kellenek, az megvan szépen beszkennelve a VITUKIBÓL. Az 1951-es megvan végig, az 1953-as csak Bp. Vác, de nagyon szép, látványos. 1955 kiesik, majd mondom miért. 1956 megvan végig, 1957 csak Vácig. 1962-es szintén szép, és hasznos, 1979 hiányos, áradásos, felhős. 1980, túl magasról fényképeztek.

Vicc az egészben, hogy beszkennelhetem magamnak tökéletesen ingyen.

De.

Kell nekik a másolat a digitális verzió.

Nem vacakolnak a katalógussal. És náluk nem lehet szkennelni. Vigyem át az egyetemre. Mind a 9 dobozt.

Be kell szkennelnem nekik mind a 9 doboz légifotót, aminek a kb. csak a 10-15%-a kéne. Mondtam sebaj, majd benn alszom a tanszéken, volt már rá mástól példa. Az 1955-ös szelvényt meg azért nem szkennelem be, mert az 1 légifotó miatt újabb +1 doboz lenne. (Majd valahogy kicsempészem azért.)

Gondoltam nézek valahol a3-as szkennert, de azt sem túl jó cipelni.

Úgyhogy marad a tanszék. Jó kaland lesz!

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva 1826. július 9.

§361

Költ Dunakeszén Jakab havának 9dik Napján 1826 Esztendőben.
Duna Vizképe rend irásnak Eszak-keletti I Szakaszok sorában levő 38ik Részföldképnek magyarázattya, és általa képzelt részföldnek természeti le irása. I.N.O

Ezen részföldkép elö adja Duna-Keszi térnek felső tájat, és ezzel szomszéd Göd Pusztának darabját; mind a kettö Krassalkovics Antal Ö Herczegségének birtoka Nemes Pest Vármegyében. Dunakeszi halkal emelkedö Tetétleni földek közép jóságúak tavolság, és trágyatlanság miatt. Malomárki legellö vonó marhák számára tartatik jobb volta miatt Göd Pusztának Gulya-járása, és Apróhalmok homokos ugyan de hasznos legellö. Akátz és Topolyfa ültetések jelessen nevelkednek.
Ezen helybéli Duna tökélletessen hajókázható le felé, de a’ felhajózásra éppen alkalmatlan ezen okokbol 1szor A karajja iszapos, vizenyős, és forrásos. 2szor a’ Partja dombra emelkedik és vadon nyőlt bokrokkal telyes 3szor Az ugy nevezett Dobra, Tsurgólapos, és Határvölgy által ezen Út hasittatik és járatlanná tétetik. Áradások itt el nem terjedhetnek, és így ártatlanok.

Dunai szigetek 1930 körül, és állapotuk a 80-as években

1930 körül a következő szigeteket ölelte körül a Duna Nagymarostól Budapestig a váci ágban északról déli irányban:

1. Sólyom-sziget (Bergman-sziget) Nagymarostól délre, bal part.
2. Kis-sziget (Senki-sziget), Szentendrei-sziget északi csücske
3. Kőfali-sziget (Kismarosi-sziget) Kismarostól északra, bal part
4. Szunyog-sziget, Kisoroszitól északra, jobb part
5. Kőhidi-sziget (Kőgeszteri-sziget), jobb part
6. Martuska-sziget (Tanya-sziget), jobb part
7. Határ-sziget, bal part, Váctól északra



8. Kompkötő-sziget, bal part, Váctól északra
9. Büki-sziget, bal part, Vác
10. Füzes-sziget (Czigány-zátony), bal part, Vác
11. Tordák (Kecske-, Tordai-szigetek), jobb part, Vác
12. Révész-sziget (Rabok-sziget), jobb part, Vác


 
13. Égető-sziget, bal part, Vác-Sződliget között.
14. Fegyveresi-sziget, jobb part, Surány.
15. Gödi-sziget, bal part, Göd.


 
16. Szürkő-sziget (Horányi-sziget), jobb part, Dunakeszi


Közülük, 2009-ben egyedül a 16. sziget maradt meg,  amely legkisebb vízálláskor sem kapcsolódik a parthoz.

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva. 1826. augusztus 11.

§ II. 355 MOL, S 81, Vízrajzi Intézet, iratok, 1/B

Kőlt. Gődön Kisasszony hava 11dik napján 1826.
Zsitnyán János mp. Duna Táj Képlője.
I. N. O. Duna Felmérés, Észak-keleti Szakaszok rendjében lévő 46dik Táblának természeti és vízi fekvésének leírása.

Ezen táblában vagyon Gödi Pusztának Északi része lerajzolva; ezis Grassalkovits Ő Hertzegségének Birtokaihoz tartozik. Kis Turján, Rokázó, Csikázó és ezekkel öszveköttetésben lévő Nádasok többnyire vizenyős, zsombékos, náddal, és csádéval bé-nyőlt rétek minekutána ezekből sok csatornyák által a’ víz letsapoltatott, középszerű Kaszálókra változtattak Malom Tábla, Szállás-Tető jó tavaszi vetésekkel, valamint Vármegye Canalissa mellett fekvő Réték, úgy nem különben Puszta Kápolna, és Várdombjai jó szénával látszanak meghálálni Bóldogúlt Majerffy Jósef Urnak főldmivelésre forditott fáradhatatlan igyekezetét, melly leg inkább a’ Csörgi Malomnál kitűndöklik, holottis egy a’ természeti fekvésre nézve nem a’ legalkalmatosabb helyen kettős hasznot tudott ö szerezni; tudniilik a’ már fenttérdeklett víz-letsapolások által bő termésű Réteket és Malmanak vizet – a’ mellett egy halas tavat a’ természetből mintegy erőszakosan kitsafart. –

Puszta Kápolna, és Vár-Domb Török pusztitásnak szomorú emlékezetét, és hajdani Göd népes Helységnek egyedől Puszta nevét fentartotta. Ökör Járás, és Göböl járás hasznos Legelők Vátzi jövedelmes Marha vásároknak helye. Duna melléki Bárány járás Juh tartásnak tágos legeltetési és itt helyenen készült Levegő ártalmás változási ellen alkalmatos tanya.

A vátzi úton alól Ingoványos, és kek Fok kőzőtt fekvő lapos térség vizenyős, és bokros kaszáló Főld. Csősz Házok alól levő kis Fok, mellybe mint a’ Vármegye Fő Canalissa, mint a’ többi Csapolasok vizei, leszivárkoznak, az Uraság Dereglyéjének, és Ladikjainak természeti kikötő helyet ád. Egyéb eránt

Gődi Pusztát mosó nagy Duna bal partja fekete agyagos, szakadozott, némelly helyeken kettős partotis tsinál; hellyel bokros ugyan, de mégis olly porhanyós, hogy a’ Duna vizének ellene nem álhatván naponként belyebb ereszti; és innét eredttek a’ Kis – és Nagy Szigetek, mellyek Gődi Pusztához tartoznak. – Ezek kőzűl a’ kisebb Sziget vad bokrokkal benyőlt sűrűség; - a’ nagyobb sziget sok bokrok közőtt is szénát, és gyumőltsöt terem; mindkettőnek partjai azomban víz mosás által láthatóképpen fogynak. Jobb partja a’ Dunának Póts-Megyeri Téren felől sárga – agyagos, apró viz szakadásokkal által lyuggatott; alább pedig a vizre rohanó homokos dombokkal halmozott, azutan hol iszapos hol kemény agyaggal vegyes; de a vízbe sodrótt homok, porond, és föveny miatt a’ felhajózásra nem alkalmatós; azomban a’ két Sziget Köze lehajózásra alkalmas útattal szolgál. A viz-áradás nyomai Rajzolatban ki vannak téve.

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva 1826. július 27.

§357 Jakab hava 27^ik napján 1826.

Rendes Vizi le irása a’ Duna térbeli Eszak keletti I. Szakaszok sorában számított 42^ik Földképnek I. N. O.

Ezen Helykép előadja Sziget Monostori Földnek egy részetskéjét, és a’ Gödi Pusztának Részét. Az első Szent Korona Birtoka, a’ masik pedig Krassalkovits ö Herczegségének Joszaga, mint a’ kettő Nemes Pest Vármegyében helyheztetik.

A) Puszta Monostori Dülö Jó Föld, mellette lévő Legellő gödrös, kövekkel, és épületek romladékaival tellyes, elódi háborús viszontagságoknak leg nagyobb tanuja. Kőházi Legellő fával ültetett homokfogás, sürübb falültetés, és marha járástól valo nyugodalom hasznosabba tehetne ezen darabos mostani állapotnál.

B) Göd Pusztának minden Részei szépségjöket és javittásokat köszönhetik Nemes Mayerfy Josef úr szorgalmának, a’ ki minden iparkodását java ideit és költségét arra forditotta, hogy mostoha helyeit ezen Pusztának használhatóvá tegye. Ollyan a’ Homokot gátló Erdö melly altal benne levő Vátzi Ut uj homoktól ment lévén publicum nagy hasznával járhatóvá lett, mert a’ hol ez előtt szegény utas marhái Homok miatt el dültek , söt még uraságok marhai is sokszor ki fáradtak, ott most akadály nélkül forognak a’ kerekek és az utasok baj nélkül ejjel nappal bátran járhatnak. Ezen Erdö az a’ melly erannyaba lévő Lyukashalmi Szántóföldeket további homok özönétől meg mentette. Nem kisebb figyelmet erdemel az Pusztának belsö állapotja: A’ hol ez elött egynéhány Esztendőkkel tsak szegény egy pár épület állott, ott most egy szép uradalmi Lakás, Tselédek házai, jó Marha Istállók, és helyes Juh aklok állanak – Mesterséges Mívelést, és haszonra tzélzó Intézeteket ki mutatja szép ézléssel készült Belső Kert Sok hasznos veteményekkel bővelkedik Külső Kert Reti Tabla jo termö szántóföld , az Kaszállok pedig lehetséges vizek le tsapolyása utánn hasznossak lettek. –Mint ezen szép Intézetek leg jobb Divattyába az Haláltól ezen Nevezetes Férfiu el ragadtattván Tetemei Szüröskerti Temetőbe le tétettek, és érdemlett emlék oszloppal Uri Familiája által megtiszteltettek, a’ melly Rajzolatomban különös Földmeröi szélességi, és hosszuság altal meg különböztetett, hogy még a’ Jövendöség-is rola emlékezvén Hamvait tisztellye – Különösen nevezetesek ezen Pusztában tartani szokott Marha vásárok is.

Ezen helybeli Duna tsendes menetelö, és a’ le hajózásra különössen szolgál az fel hajózásra Sziget Monostori Pandal alkalmas lenne, ha a’ szigetnél Zátonyok az utazást engednének de ippen ezen ok miatt felhajózás tsak Burcsellákkal történik. Az Gödi Part pedig országos hajó Járásra talán századoktol fogva már alkalmatlan volt Rongyos, iszapos, forrasos, és Bodrog volta miatt, és még sok ideig alkalmasint olly módba maradandó lészen mivel a’ Szent Endrei, vagy is Kis Duna hajókázásra naponként alkalmatosabbá lészen. Mindazonaltal hasznalhatna ezen Part jó fövennyel az utakra, és más intézetekre, mert evel tele vagyon.

Áradásoktól minthogy Gödi Puszta mentt, annal többet szenved Sziegt Monostor föld, ugy hogy sokszor Kis Dunaban meg szorúlván a’ Jég Monostor mellett vízzel egyött tsuszván a’ Nagy Dunába és viszont tolakodik külömben Monostori Részen az áradástól ment hely, és aradas határja a’ rajzolatban ki vagyon téve.

Küszöbszint meghatározása a Gödi-sziget északi betorkollásánál (2006-2008).

2006
 

2007
 

2008

Küszöbszint meghatározása a Gödi sziget északi betorkollásánál (2006-2008).

A 125 cm-es empirikus módon meghatározott küszöbszint a Vácott reggel hét órakor mért napi vízállásokra vetítve (diagramok). A 2007 őszén meghatározott küszöbszintet nem alkalmaztam 2006-nál régebbi adatokra.

A diagramokról leolvasható az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a gödi mellékágban. 2008-ban a kiegyenlített vízjárásnak köszönhetően ez meghaladta az 50 %-ot. A 2009-es adatok 2010 áprilisára lesznek majd meg. Előzetes várakozásaimmal ellentétben a küszöbszint az elmúlt két évben nem változott, az elzárás magassága 98,86 méter (a vízállásadatokból visszaszámolva). A Gödi-szigetnél alkalmazott módszer nem biztos, hogy alkalmazható a Dunakanyar többi szigeténél, ugyanis azoknál vagy állandó a vízáramlás, vagy a mederfeltöltődés miatt nem beszélhetünk egységes mellékágról.

A táblázat adatai:

• Év napjainak száma
• maximális vízállás
• legalacsonyabb vízállás
• kettő különbsége
• 125 cm-t meghaladó vízállású napok száma
• 125 cm-nél alacsonyabb vízállású napok száma
• Ezen értékek százalékban kifejezve
  

	napok	max	min	Ʃ	>125	<125	>125 %	<125 %
2006	365	764	0	764	167	198	45,75	54,25
2007	365	593	-19	612	160	205	43,84	56,16
2008	366	394	-9	403	195	171	53,42	46,58

Gödi-sziget 2009.11.14. 118 cm-es reggeli váci vízállásnál.

 

Vácon a vízállás reggel 118 cm volt, előző naphoz képest 13 cm-t emelkedett. Így hát ideje volt megnézni a mi a helyzet a Gödi-sziget északi csúcsán. A Nagy-Duna vízszintje magasabban állt, mint a mellékágé, de felszíni átfolyás még nem következett be. Az alábbi képen látható tócsát a főágból a kavicságyon át szivárgó víz táplálja. A homokszemcséket mozgatásához még nem volt elegendő energiája. A reggeli állapothoz képest délután négyig nem történt számottevő változás, így holnap reggel újra felkerekedem, hátha meg tudom határozni újra a küszöbszintet, ami eddig 125 cm-es vízállásnál volt. Ezáltal a váci vízmérce adatai alapján meg lehet határozni az év hány napján van vízmozgás a mellékágban.

Hajóvonták találkozása a Gödi-sziget északi küszöbénél. 2009. 11.14. délután egy óra.

A sziget látképe északi irányból. A kép bal oldalán látható fák közötti rés a mellékág betorkollása. Jól megfigyelhető a Gödi sziget aszimmetrikus keresztmetszete; míg a főági oldal szinte vízszintes, addig a mellékági oldal közelít a függőleges, meredek parthoz.

 

A szivárgásból táplálkozó tócsa, az innenső oldala jelenleg a sziget legészakibb pontja.

 

A Duna szabályozása következtében felhalmozódott kavicsos hordalék zárja el a főágtól a gödi Kis-Dunát.

Duna Mappáció

 

A Magyar Országos Levéltár épületében utánanéztem mi a helyzet a Szentendrei sziget térképeivel kapcsolatban. Nos a keresés eredménye egyenlő a semmivel, de hát ha nincs eredmény az is eredmény. Egész szelvény Kisoroszitól Káposztásmegyerig egy lett volna, a Duna Mappáció. Zsitnyán János mérnök 1826 tavaszán végzett felméréseket ezen a tájon. Térképlapokat és régies magyar nyelven írt szöveges leírásokat egyaránt készített, utóbbiak megmaradtak és értékes, kevésbé ismert, de annál érdekesebb adatokkal szolgálhat a helytörténészeknek. Ezeknek kimásolása időt vesz majd igénybe, mert hát pdf-et nem lehet elvinni digitálisan a levéltárból. Lehet, hogy lesz majd cikk belőle a Gödi Almanachban... jövőre.

A meglévő szelvények Dunakeszitől délre találhatók, valamint Kisoroszi környékét mutatják be. Számuk NW I V 6, NE I IV 14, NE I III 3, NE I II12, NE I II 8. A térképszevények középponti koordinátája a gellérthegyi obszervatórium. (Helyén ma a citadella áll).

Az elveszett szelvényeket a "lappangó szelvény" jelzővel illették a digitalizálók, reménykedve benne, hogy egyszer majd előkerülnek, nekem is nagyon megkönnyítenék a dolgomat.

Ripa Pannonica

 
Valentinianus császár a 360-as évek végén hatalmas építkezésbe kezdett a pannoniai ripa (megerődített folyószakasz; nem limes!!) mentén. A rómaiak három és fél évszázados ittlétük alatt hadmérnökeik megismerhették a Duna hidrológiai viszonyait; és ezen ismeretek tudatában építhették fel látótávolságon belül őrtornyaikat, kikötőerődjeiket, melyek a barbár partot tartották szemmel. A legsűrűbb erődláncolat éppen a Dunakanyarban, Esztergom és Szentendre között épült ki. Pontosan követik a Duna folyását, közvetlenül a parton épültek fel. Valószínűleg a Duna, az ember megtelepedése után az első, legteljesebb földrajzi hidrológiai rekonstrukcióját tenné lehetővé, ha megvizsgálnánk az erődromok mai helyzetét a Dunához viszonyítva. Ez elsősorban a régészeti feltárás helyzetén múlik, hiszen napjainkban nem rendelkezünk minden egyes őrtoronyról pontos adatokkal. A Duna vízszintje feletti magasság, folyótól mért távolság, elmosott szakaszok vizsgálata alapján meg lehetne határozni a medermélyülést, partvonalváltozást az elmúlt 1600 évben.

Égető-sziget Vác 2009.10.07.

 

Az Égető-sziget mellékágában a váci vízmérce szerint -2 cm-es vízállásnál alig néhány tócsa található. A meder legnagyobb része benövényesedett, néhol már a fás szárúak is megtelepedtek (fűzfélék). A sziget északi csücske felismerhetetlen, a sziget a dunai oldalról nem különül el a parttól. A mellékág déli kifolyása még felismerhető, de alig 3 m széles kitorkollása nem hasonlít már mederhez. A mellékág felső negyedéhez illesztett gát stabil, nincs megbontva. Alatta az esés miatt a meder kimosódott, némi nyílt víztükör még látható (3. kép). A mellékág legmélyebb pontjainál található két ösvény, amit a horgászok alakítottak ki. Az 1984-es légifotón (5. kép) még szántó látható a napjainkban telepített nyárfaerdő helyett. Valószínűleg a gödi mellékág is hasonló képet mutatna, ha a gátat nem bontották volna meg a helyiek. Eróziós jelek csak a sziget dunai oldalán láthatók, van, hogy a füzes gyökérzete alól 30 cm üledék hiányzik. Az Égető-sziget feltöltődése előrehaladott állapotban van, az eredeti állapotokat már képtelenség visszaállítani. A sziget morfológiája sokkal inkább mutat egyensúlyi (feltöltődött) állapotot, mint pl. a Gödi-szigetnél.

 

Doktori tervezet

 
1.félév, 2009 ősz

Hazai és külföldi szakirodalom gyűjtése a szigetfejlődés és folyószabályozás általános kérdéseiről a Duna és a hozzá hasonló nagyságú, vízhozamú folyók esetében. Adatok beszerzése a Duna kutatni kívánt szakaszáról. Térképek, légifotók, szabályozási tervek összegyűjtése és leválogatása egyenlő időintervallumokra. Terepi kutatási módszerek megismerése. Terepi bejárások, megfigyelések különböző vízállások esetén.

2. félév, 2010 tavasz

Az összegyűjtött térképek, légifelvételek térinformatikai feldolgozása. Szigetfejlődés és partvonalváltozások térképi megjelenítése. Az elkészült térképek alapján a mintaterületek kijelölése, ahol a továbbiakban a konkrét terepi munka folyhat. Az éves kutatások összefoglalása kisebb publikációban, ismertetése phd. Konferencián, és-vagy Földrajzi Társaság előadása keretében.

3. félév, 2010 ősz

A folyószabályozások elméletének és gyakorlatának megismerése. A vizsgált Duna-szakaszon milyen célok vezérelték a döntéshozókat, milyen konkrét munkákat végeztek, milyen eredménnyel. A folyószabályozási munkák következményeinek térképi megjelenítése; a Duna partvonalának és medrének morfológiája a jelenben. Terepi felmérések, mérőeszközök elhelyezése. Morfológiai, biogeográfiai kutatási módszerek véglegesítése. 

4. félév, 2011 tavasz

További terepi kutatások, a jelenben a vizsgált területen zajló folyamatok megismerése, az eddig megszerzett adatok feldolgozásának megkezdése. Kapcsolatfelvétel a mintaterülethez tartozó önkormányzatokkal, a kutatási eredmények ismertetése. Mellékág, élőhely revitalizációs pályázati lehetőségek keresése. Bekapcsolódás a pályázatírási folyamatba. Pályázatok kapcsán felmerülő újabb kutatások beillesztése doktori dolgozatomba.

5. félév, 2011 ősz

Kutatási eredmények összegző munkája. A múltbeli beavatkozások és a jelen felszínalakulása révén a jövőbeli folyamatok előrejelzése, esetleges beavatkozások kapcsán szcenáriók megalkotása.

6. félév, 2012 tavasz

Doktori dolgozat megírása, esetleges hiányok pótlása. Kutatási eredményeim ismertetése más fórumokon (konferenciák, folyóiratok, szakhatóságok, önkormányzatok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb.)

A 6 félév alatt a tárgyaim felvételét e terv szerint igazítanám, az első évben elsősorban a térinformatika tárgykörében mélyednék el, utána a hangsúlyt a terepi kutatáshoz kapcsolódó órák vennék át fokozatosan. Valószínűleg elengedhetetlen lesz, hogy néhány órán áthallgassak a Műszaki Egyetemre, áramlástan és a matematikai statisztika tárgykörében. 

A Doktori Iskola 3 éve alatt terveim között szerepel egy további nyelv elsajátítása, pályáznék külföldi ösztöndíjra, ahol az ottani kutatási eredményeket, módszereket megismerve tovább bővíthetném ismereteimet. A megszerzett tudás és a majdani munkahelyem függvényében vállalnék gyakorlati órák tartását az egyetemen a 4. félévtől. Szándékomban áll a folyamatos publikálási lehetőségek kutatása és az eredmények közzététele konferenciákon és minden lehetséges módon. Elkészült dolgozatommal és megszerzett fokozatommal szeretnék továbbra is a kutatási területemmel foglalkozni.