Ilyen magas a Gödi-sziget

Milyen magas a Gödi-sziget? - tettük fel 14 évvel ezelőtt a helyben sem sokakat foglalkoztató kérdést a 2010-es árvíz után. A kérdésre abban az írásban csak egy sejtelmes válasz született, jobbára az elméleti rész dominált, most azonban a Borisz-árvíz levonulása után újra neki lehet futni a hidrológiai probléma megoldásának, és talán a válasz is egyértelműbb és aktuálisabb lesz.

  

2024. október 27-én először csökkent olyan szintre a Duna vízállása, hogy majdhogynem száraz lábbal be lehetett gyalogolni a Gödi-szigetre, váci 145 centiméteres vízállásnál, amikor az áramló víz még átbukott a keresztgát kövein. A keresztgát azért is ideális bejárat, mert a Gödi-sziget legmagasabb részére vezet át, ahová még egy újra üledék alá temetett, ismeretlen mélységű lépcsőn is fel kell gyalogolni. 

Már a túlsó partról is látható volt a parti növényzeten az árvíz lebegtetett hordaléka által felfestett szürke zónát. Ez a szürke "festék" elsősorban iszapból áll, ami az árvíz tetőzési szintjéig festette be a fák leveleit, kérgét, bokrokat, aljnövényzetet, és a mellékág menti kerítéseket is, remek lehetőséget biztosítva az árvíz tetőzési szintjének meghatározásához, például arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy a Borisz-árvíz teljesen elborította-e a Gödi-szigetet? A bejegyzés címe ezt a rejtélyt már "elspoilerezte", hiszen ha nem borította volna el, a sziget magasságát is jóval nehezebb módon lehetett volna csak meghatározni, mindenesetre egy mérőszalag nem lett volna elegendő. 

A lépcső tetején már látszódott, hogy a fákat körös-körül derékmagasságban szürke iszap borítja, ez két szempontból is jó hír volt, hiszen lesz mit lemérni, és az árvíz tetőzését követő esőzések nem mosták le az árvíz nyomait a fák kérgéről és leveleiről. Iszap borította a sziget felszínét keresztül-kasul átszövő borostyánt is, ami alatt szinte eltűnik a sziget egyenetlen felszíne. Ez az egyenetlenség legjobban a nagyobb fák környékén érhető tetten, ahol az iszapos rétegek felszíntől számított (relatív) magassága között 10-20 centiméter eltérés is előfordulhatott. A Gödi-sziget egykori magját képező területen ezek a magasságok 120-150 centiméter körül szóródtak, és bármelyik irányban távolodva csak növekedést lehetett tapasztalni. A legkisebb érték 120 centiméter volt egy öreg nyárfa tövében, tehát az árvíz ezen a helyen volt a legalacsonyabb, amiből az következik, hogy itt található a Gödi-sziget legmagasabb pontja. Megvan a pont, hozzá egy relatív magasság, és megvan az árvíz tetőzési szintje is egy közeli vízmércén, Felsőgödön. Ezekből vissza lehet számolni a Gödi-sziget tengerszint feletti magasságát.

Felsőgödön 2024. szeptember 2-én hajnali két órakor tetőzött a Duna a nyers vízállásadatok alapján 764 centiméterrel a vízmérce 0 pontja felett. A felsőgödi vízmérce 0 pontjának tengerszint feletti magasságát feltünteti a Vízügy honlapja, ez az érték 97,48 m.B.f, tehát az árvíz tetőzésének magassága 105,12 m.B.f volt. Ha ebből kivonjuk a nyárfa törzsén mért 1 méter 20 centimétert kapunk egy 103,92 m.B.f adatot, ami már majdnem a végeredmény. Ezt azonban a pontosság kedvéért korrigálni kell, ugyanis a Dunán a víz hosszmetszetben nem vízszintes, hiszen akkor tó lenne és nem folyó, a Duna az esés irányában lejt. Ezen a szakaszon körülbelül 8-10 centimétert kilométerenként. Felsőgöd és a Gödi-sziget legmagasabb pontja között 1,7 kilométer távolság van, a vízmérce van folyásirányban felfelé. A legkisebb eséssel számolva 14 centiméteres különbséget kell még kivonni, hogy megkapjuk a kissé pontosabb szigetmagasságot. Megválaszolva tehát a 14 éves kérdést: a Gödi-sziget abszolút magassága (a mérés pontatlanságait belekalkulálva) 103,78 m.B.f ± 15 centiméter. A mérés alapján az is kiderül, hogy a Gödi-sziget ~630 centiméteres felsőgödi vízállás esetén kerül teljesen víz alá. 

Ezzel a viszonylag egyszerű módszerrel jó közelítéssel más dunai szigetek magasságát is meg lehet határozni, de érdemes sietni a méréssel, a fákra felfestett iszapréteg ugyanis napról napra halványul. 

Feketevíz Dunakeszin

Rothadó kórók a szürke 'telep árnyékában, mocsári bűzt hoz az őszi szél, sártenger az úton, a magasfeszültségű távvezeték lógó vezetéke tükröződik a kőolajszerű fekete vízben fuldokló falevél-csónakok között. A lehangoló látvány megértése céljából három irányba indulhatunk el Dunakesziről; a 2024. szeptemberi árvíz, egy eltűnt dunai sziget és a vízvisszatartás egy hónapja halkuló polémiája felé. 

2024. október 23-án reggel szerencsére sütött a nap, így valamelyest tompította a Sátántangó-utánérzést, ahogy a dunai árvíz tetőzése után jó egy hónappal még mindig vízben áll a dunakeszi kerékpárút menti ártéri szántó. Alig egy hónapja, 2024. szeptember 21-én hajnali három óra körül tetőzött az árvíz Dunakeszinél, közel hat méterrel magasabban, mint az aktuális budapesti vízállás volt az október végi fényképek elkészítésének időpontjában. Dunakeszin a lakott részt legfeljebb az alsó kerítésig veszélyeztette az árvíz, a magaspart tövében, elsősorban a Duna sor mentén. A horányi révátkelés alatt ez a magaspart elkezd távolodni a folyótól, egy tágas ártéri öblözetet alkotva, melyet nagyjából a Folyam utca, Kolonics György utca és az ármentes térszínről lekanyarodó régi kettes út íve rajzol ki egészen Budapest határáig, a Székesdűlőig. Az alábbi légifelvétel jó közelítéssel adja ki az öblözetben elárasztott terület nagyságát. Nagyobb árvizeknél, pl. 2013-ban a Duna átlépte ezt a vonalat, de az azóta felhúzott ipartelepek érdekében végzett feltöltés nagyrészt megszüntette az árvízveszélyt és ezzel együtt az árvíz szétterülésének a lehetőségét.  

A fenti bekezdésben szereplő elárasztás kifejezésre is érdemes kitérni, ugyanis a Duna ebben az öblözetben nem teljesen magától jelent meg szeptember végén, hanem a vízműteleptől délre az árvízvédelmi töltésen kialakított két bukón át jutott ki a saját árterére, azaz ezen a szakaszon a vízügy a Duna szétterülését, és a víz tájban megtartását kifejezetten ösztönözte és meg is valósította, ezáltal némiképpen csökkentve a fővárost veszélyeztető árhullám tetőzési szintjét és vízhozamát. A kieresztett víz egy része gravitációs úton visszajutott a főmederbe miután levonult az árvíz, azonban a mélyebb területeken pangóvízként megrekedt. A pangó fekete víz pedig kirajzolt egy mintázatot a kerékpárút mentén, egy már lefűződött, de viszonylag fiatal dunai mellékágat, amelyben már jó ideje nem áramlik élővíz.  

Az árvíz kieresztése szabályozott körülmények között a dunakeszi öblözetbe 2024. 09.18-án
(forrás: Dunakeszi Post)

Ha van fiatalabb mellékág, akkor kell lennie egy idősebbnek is, a lefűződött medrek ismertetését érdemesebb ezzel a nagyobb, óholocén mederrel kezdeni. Ennek felső szakasza megegyezik a fiatalabbéval, közös medrük azonban a Felsőtabán alatt elágazik, az öregebb keleten követi a magaspartot, hátulról megkerülve az ipartelepeket, része volt egykor a bevásárlóközponttól megmentett tőzegláp (ami a mai napig őrzi a meder legmélyebb, vizes részeit) elhalad a Dunakeszi-Alsó vasútállomásnál lévő horgásztó mellett (ami nem Duna-meder, hanem épp a magaspart anyagát kitermelő, abba mélyített bányagödör), a káposztásmegyeri panelek mellett, végül a nehezen nyomozható déli része valahol a Népszigetnél tért vissza a mai folyómederbe. Ezt a jókora medret feltehetően a jégkorszak végén megnövekedett vízhozam alakította ki, ezen belül alakult ki néhány ezer évvel később a fiatalabb meder, méretei alapján vélhetően valamivel kisebb vízhozam alakította. A fiatalabb meder ívét száraz időszakban egy fasor és a kerékpárút rajzolja ki, így árvíz után pedig a benne pangó fekete víz. 

Vízzel borított terület kiterjedése 2024. október 23-án.

Ez a pangó víz északon még csak a szántóföld barázdái között bukkan fel, dél felé egyre szélesedik, egyre összefüggőbb és mélyebb vízfelület alakul ki, és van egy olyan rész is, ahol a kerékpárút részben most is, egy hónappal az árvíz levonulása után víz alatt van, mivel a nyomvonal gyakorlatilag a régi Duna-meder legmélyebb szakaszán létesült. Idővel talán elszivárog majd ez az átlátszatlan fekete, büdös víz a talajba, de a jelenlegi állapot nem biztos, hogy tükrözi az egy hónappal ezelőtti vízvisszatartás-párti kommentelők idealista elképzeléseit. 

Hol ér véget a Duna?

Itt a vége, mondhatná az utazó, amikor a sulinai világítótoronynál kitágul számára az égbolt, és a folyóból végtelennek tűnő vízfelszín válik. De valóban itt a vége? Platón szerint "Hérakleitosz azt mondja valahol, hogy minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan, és a folyó áramlásához hasonlítva a létezőket, azt mondja, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba." Ahhoz, hogy megnyugtatóan megválaszoljuk, hol ér véget a Duna, térben száz kilométernyire ki kell kalandozni a Fekete-tengerre, több mint egy kilométer mélységbe, időben pedig évmilliók történéseit kell alaposan átvizsgálni. 

1. ábra A Duna (Viteaz)-kanyon elhelyezkedése A Fekete-tenger mélyén. (forrás)

Szükségszerű lefordítani Herakleitosz filozófiai gondolatait a valamivel egzaktabb földtudományok nyelvére. Amióta a Duna létezik folyamatosan változnak a paraméterei, úgy ahogy a kezdeti évtízmilliók során, a természetes fejlődés időszakában, amikor még kizárólag a természeti körülmények formálták, és később abban a legfeljebb 10 ezer éves időtávlatban, amikor az emberi hatás egyre erősödött. Változott a folyó hossza, eleinte csak az Alpok előterében kanyargó kicsiny vízfolyás tavakat, tengeröblöket töltött fel, változott a vízgyűjtő területének kiterjedése, miközben a felső szakaszát gyakran elhódította egy-egy szomszédos vízfolyás. Ezzel és az éghajlat változásaival összefüggésben változott a vízhozam, például az utolsó eljegesedés után meginduló olvadás jelentősen megnövelte, a száraz meleg időszakok pedig lecsökkentették a vízhozamát. Konkrét példákat tekintve a Duna feltöltötte (más folyókkal együtt) a Pannon-tavat, miközben a Rajna jelentős vízgyűjtőt hódított el tőle nyugaton, és a megnövekvő vízhozam hatalmas mennyiségű és vastagságú kavicsanyagot teregetett szét a magyar szakaszon, és nem csak a Duna forrásának helye változott az évtízmilliók alatt, de vándorolt a torkolat, azaz a delta vidéke is, volt már a mai helyzetnél nyugatabbra is, de ami a mostani bejegyzés szempontjából lényeges: keletebbre is. 

2. ábra a Duna-kanyon helyzete a Google térképén

A jelenlegi Duna-deltától száz kilométernyire délkeletre a mélytengeri kutatások egy markáns, hosszú és mély szurdokvölgyet fedeztek fel a Fekete-tenger mélyén (lásd 2. ábra). Hivatalos neve alapján nem lehet kétségünk, hogy a Dunának valamiféle köze, kell, hogy legyen hozzá. A Fekete-tenger északnyugati medencéjében viszonylag nagy kiterjedésű, 140*170 kilométeres, sekély selfterület található, 20-140 méter között változó mélységgel, amelybe négy nagyobb "D" betűs folyó szállítja hordalékát: a Duna, a Dnyeszter, a Déli-Bug és a Dnyeper. A kanyon völgyfője mélyen a selfterület peremébe vágódik, és a mélytengeri aljzat síkjáigig nyúlik, miközben a jelenlegi Duna-delta és a kanyon völgyfője között nem látható markáns morfológiai kapcsolat. 

3. ábra A Fekete-tenger főbb mellékfolyói (a Dnyeszter rossz helyen) és mélységi szintvonalai (forrás)

A Duna-kanyon selfterületbe bevágódó völgyfője körülbelül 90 méteres mélységben kezdődik, a végpontja ettől 100 kilométernyire egy széles, legyező formájú hordalékkúpon veszik el, több ágra bomolva, a Fekete-tenger legmélyebb zónájában, a mélytengeri fenékszinten, körülbelül 2100 méteres mélységben. Viszonyításképpen, a Fekete-tenger legmélyebb pontja 2210 méteren található. A selfterületbe vágódó szakaszon a kanyon szélessége két kilométer, meredek (akár 30°-os) oldalfalain mindenütt kagyló formájú bevágódásokkal. A völgytalpba 400 méter mélységbe vágódó, V-alakú völgy északnyugat felől kanyarog délkeleti irányba meredek leszakadással a selfperemi lejtőn, ahol a völgye már hat kilométeres szélességűre tágul. A markáns völgy csatorna formájában folytatódik a tengerfenéken, ahol ágakra bomolva egy saját maga alkotta mélytengeri deltán kanyarog tovább. Ez a jelenség nem egyedi, más folyók esetében is hasonló mélytengeri kanyonvölgyet figyeltek meg, legyen szó az Amazonas, a Hudson, vagy a Kongó folyó torkolatvidékéről. Tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy ezt a tenger alatti formakincset folyóvíz alakította ki, így az is kérdéses, hogy itt ér-e véget a Duna. 

4. ábra A Duna-kanyon domborzatmodellje (forrás) 

Az is kérdéses, hogy a Duna hogyan tudta ezt a róla elnevezett mélytengeri szurdokvölgyet kialakítani messze délkeletre a ma ismert tengeri torkolatától. Mivel az édesvíz az erózióbázist elérve semmi esetre sem hömpölyöghet tovább a tenger mélyén, eróziós árkokat kialakítva, valami más hatás állhat a jelenség hátterében. Elöljáróban érdemes megismerkedni a Fekete-tenger sajátos tulajdonságaival, amely sok szempontból egyedülálló a többi tengerhez képest. A Fekete-tenger egy tipikus beltenger, csak egy vékony köldökzsinóron, a Boszporuszon keresztül kapcsolódik egy másik beltengerhez, ugyanis a Földközi-tenger is egy nagyon keskeny szoroson keresztül tartja a kapcsolatot az Atlanti-óceánnal Gibraltárnál. A két víztest között kapcsolatot biztosító Boszporusz-szoros legkisebb mélysége mindössze 36,5 méter, ez a pont az Aranyszarv-öbölnél található, azaz ha a globális tengerszint ennél lejjebb süllyed a Fekete-tengerből sós vizű tó válik. Apropó, a tenger sótartalmát tekintve is különleges víztest, hiszen a felszínen egy mérsékelten sós brakkvíz helyezkedik el 150 méteres mélységig. Ezt a réteget a tengerbe ömlő nagy vízhozamú, oxigénben dús édesvizet szállító folyók okozzák, ez alatt egy sósabb, anoxikus, élettelen víztömeg helyezkedik el, és ez a két réteg nem keveredik. Az édesebb és sós víz keveredésének hiánya kizárja, hogy a Duna vize jelenleg formálhatná ezt a szurdokvölgyet. Ennek ellenére azt sem lehet kijelenteni, hogy ez egy inaktív völgy lenne.

5. ábra A Duna-kanyon tenger alatti hordalékkúpja (forrás) 

Van még egy lehetőség a szurdokvölgy kialakulására, mégpedig a tengerszint drasztikus süllyedése, visszahúzódása, más szóval a regresszió. A tengerszint süllyedése és emelkedése a Fekete-tenger esetében a már említett boszporuszi küszöb miatt eltér a világtengerek hasonló mozgásaitól. Ennek illusztrálására az elmúlt 20 ezer év kellő példát szolgáltat. Az utolsó glaciális maximum (LGM) idején a Fekete-tenger legnagyobb valószínűséggel egy édes, vagy legalábbis csökkentet sósvizű tó volt, amely a vizét a belé ömlő folyókból kapta. Felszíne a jégtakaról legnagyobb előrenyomulása idején körülbelül 110-120 méterrel volt a mai tengerszint alatt (az 5. ábrán fehér vonallal), azaz az északi selfterület és az Azovi-tenger szárazulat volt. Víz csak a selfperemi lejtőt és a mélytengeri síkság szintjeit borította. A Krím félszigettől nyugatra fekvő három nagy folyó, a Dnyeszter, a Déli-Bug és a Dnyeper ekkoriban közös mederben érte el a tavat, miközben a Duna torkolata ettől délnyugatra, elkülönülve, a kanyon völgyfőjénél lehetett. Mivel árapálytól mentes állóvízről volt szó, nem feltételezhető, hogy a jégkorszak végén a Dunának szurdok-szerű tölcsértorkolata lett volna, sőt szinte biztos, hogy már ekkor is deltatorkolata volt, ami további kérdéseket vethet fel a formakinccsel kapcsolatban.

A Fekete-tó vízszintje az LGM vége után emelkedésnek indult. Az északi (Skandináv és ÉNY oroszországi) jégtakaró olvadékvizei jelentősen megemelték a tóba ömlő folyók vízhozamát, munkavégzőképességét és a hordalékszállítást is. Ugyanazon időszakban az emelkedés üteme ebben a medencében nagyobb volt, mint a Földközi-tengeren. 13 ezer évvel ezelőtt a Fekete-tó szintje megközelítette, talán el is érte a Boszporusz-küszöb szintjét, miközben a világtengerek szintje még a 70-80 méterrel volt alatta a mostaninak. Egyes elképzelések szerint ekkoriban előfordulhatott, hogy a Fekete-tó édesvize bukott át a Márvány-tengeren keresztül a Földközi-tengerbe. Azonban a tó emelkedése egy ponton megállt, és a vízszint újra süllyedni kezdett, mivel az olvadékvíz utánpótlása csökkent, a jégtakaróból származó vizek már nem a nagy sztyeppei folyókon találtak lefolyást, hanem a Balti-tenger helyén kialakuló tóba tartottak a jéggát megszűnése után. 8000 évvel ezelőtt majdhogynem helyreállt a korábbi állapot, a selfterület ismét szárazulattá vált, a tó szintje -90, -100 méterrel volt a mai alatt. A száraz hideg éghajlat a partvidéken a szállított hordalékból dűnesorokat épített, és a folyók birtokba vették a transzgresszió előtti medrüket és torkolatvidéküket. 

Körülbelül 8500 évvel ezelőtt a Földközi-tenger emelkedő szintje elérte és meghaladta a Boszporusz-küszöb magasságát, és a sós víz bezúdult a Fekete-tó medencéjébe. Rendkívül rövid idő alatt 70-80 métert emelkedett a vízszint. Sokan ezt a mozzanatot vélik a bibliai özönvíz történeti alapjának, annyi bizonyos, hogy a Fekete-tó korábbi parti morfológiáját, a homokdűnéket, a hullámmarás által kirajzolt tengerpartokat, deltavidéket nem az erózió pusztította el, hanem ezzel szemben a rohamosan emelkedő tengerszint megőrizte ezeket a formákat a mélyben. Kialakult tehát a Fekete-tenger, melynek szintje és ezzel párhuzamosan a Duna-delta helye több ezer évre állandósult. 

6. ábra A Fekete-tenger szintjének változása az utolsó glaciális maximum óta (forrás)

Fontos azonban azt is megvizsgálni, hogy más korokban lehetett-e ennél alacsonyabb a Fekete-tenger szintje, amikor a folyóvízi eróziónak lett volna lehetősége egészen a meredek selflejtő aljáig kifejteni az eróziós hatását. A pleisztocén során több eljegesedési fázis játszódott le, de a globális tengerszint mindegyik során a -120 méteres szint környékére süllyedt, és mivel e földtörténeti korban a Fekete-tenger medencéje hasonló helyzetben volt, feltehetően itt sem változott az LGM esetében megfigyeltnél nagyobb mértékben a vízszint. Ha korábbi korokat vizsgálunk az eljegesedés hatásait ki lehet húzni a lehetséges okok közül, azonban a miocén kor végén, a messinai korszakban (5,9-5,3 millió évvel ezelőtt) lejátszódott egy tektonikai esemény, amely a Földközi-tenger medencéjében több, egymást követő drasztikus kiszáradási eseményt okozott. A messinai sókrízis során megszakadt a kapcsolat a Földközi-tengerrel, és a Fekete-tó vízmérlege negatívba fordult, a párolgás kezdett dominálni. A tengerszint csökkenés mértéke azonban még vita tárgya, a szeizmikus mérések több száz méteres süllyedést feltételeznek, míg az őslénytani vizsgálatok csupán néhány tíz métert. Azonban ez a regresszió egészen biztosan nem érintette a Duna-deltát, hiszen az akkor még a Kárpát-medencében töltögette a Pannon-tavat, és a Román-alföld is egy (Paratethys-)tengeröböl lehetett (7. ábra). 

7. ábra A Fekete-tenger a messinai sókrízis idején (forrás)

Ebből következik tehát, hogy a Fekete-tenger mélyén rejtőző Duna-kanyon egészen biztos, hogy csak a pleisztocén vége felé alakulhatott ki, amikor a Duna-delta két—morfológiailag is elkülöníthető—fázisban, a LGM idején, majd 13 ezer évvel ezelőtt, egészen a selfperemig nyúlt, és az is valószínű, hogy a Duna aktív formálója volt a kanyonnak, még a tengerszint alatt is. A kanyonok kialakulásában azonban nem a folyóvíz, hanem a lejtős tömegmozgások játszották a fő szerepet. A self meredek peremére szállított hatalmas mennyiségű laza üledék időnként instabillá válva földcsuszamlásszerűen a mélybe zúdult, az anyaghiány helyén pedig a folytatódó zagyárak miatt egy egyre táguló szakadék kezdett kialakulni. Az üledék folyamatos utánpótlása miatt a csuszamlások ismétlődtek, de már az előre jelzett helyen és csúszópályán. Tengeralatti csuszamlások, szakadékok ugyan kialakulhatnak olyan helyeken is, ahol nincsen folyótorkolat, de ezek esetében nem jelentkezik markáns hátravágódás a selfterületbe. A rendszeresen lezúduló zagyár a selflejtőn csatornát alakít ki magának, majd a gravitációs hatás megszűnésével szétterült a mélytengeri síkságon, kialakítva egy lapos hordalékkúpot. Ezt az üledéket a geológia turbidit néven ismeri, sok helyen hegységbe felgyűrődve kőzetként tanulmányozható. 

8. ábra Zagyárak kialakulása és mozgása a tengerfenéken. (wikipédia)

Habár a tengerszint emelkedése és a szárazföld hátrálása idővel inaktívvá tette a szurdokvölgyet, és az emberi hatás a duzzasztógátakkal radikálisan lecsökkentette a tengerbe jutó hordalékot, a mélyben előfordulhatnak ezentúl is további lejtőcsuszamlások a szurdok meredek oldalában. Itt ér véget tehát a Duna, a Fekete-tenger mélyén, egy geológiai értelemben igen fiatalnak számító, az emberi szem elől rejtett szurdokvölgyben és a hozzá tartozó mélytengeri hordalékkúpban, a mai torkolattól több száz kilométerre. 

A kanyonról szóló nemzetközi szakirodalom szerencsére bőséges, itt lehet tájékozódni:

• https://citeseerx.ist.psu.edu/document?repid=rep1&type=pdf&doi=2afea9bb0a2b98713e7ed97b7ff19ff81cffce1f
• https://www.nature.com/articles/s41467-017-02271-z
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0012825218306998
• https://www.researchgate.net/publication/277775413_Evolution_of_the_Danube_Deep-Sea_Fan_since_the_last_glacial_maximum_New_insights_into_Black_Sea_water-level_fluctuations
• http://www.blacksea-commission.org/_publ-soe2009.asp
• https://www.researchgate.net/publication/298354387_Submarine_canyons_of_the_Black_Sea_basin_with_a_focus_on_the_Danube_Canyon
• https://sci-hub.se/https://doi.org/10.1016/j.margeo.2004.03.003
• https://www.britannica.com/science/submarine-canyon
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0012821X12006565 
• https://sci-hub.se/https://doi.org/10.1016/j.epsl.2012.11.038
• https://sci-hub.se/10.1144/petgeo2015-093
• https://geoecomar.ro/beta/wp-content/uploads/2021/01/02_OLARIU_c1_2020.pdf
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921818108001744
• https://books.google.hu/books?id=0iXMJJQblg0C&pg=PA82&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=1#v=onepage&q=canyon&f=false
• https://ui.adsabs.harvard.edu/abs/2016EGUGA..1811391C/abstract
• https://journals.openedition.org/mediterranee/8186

Nagyra nőtt az elfogyott Bári-sziget

Ha azt mondanánk, hogy alig maradt valami a Bári-szigetből sokan csak a fejüket csóválnák rábökve a közel 80 hektáros erdőre a keresztgáton túl, amibe bele sem tartozik a mellékágban felnőtt további 40 hektár erdő, holott ez az igazság, paradoxon ide vagy oda, az 1930-as Bári-szigetből mindössze egy alámosott fasor maradt a főág mentén, és ez is el fog tűnni pár év múlva, mintha valami vén cirkálót szednének szét elemeire valami délkelet-ázsiai hajóbontóban. 

Az elkopott Bári-sziget

Hacsak az ember nem nyúl bele a folyamatokba, kétszázötven év alatt jellemzően nem sok minden történik szigetvándorlás tekintetében a magyar Duna-szakaszon - jelentené ki valaki, aki Budapest környékén lakik, és régi térképek böngészése a hobbija. Azonban ahogy távolodunk a fővárostól és a Dunakanyartól úgy veszti érvényét a fenti kijelentés. A Szigetköz mellett a Paks alatti Duna-szakasz a legmozgalmasabb folyókanyarulat-fejlődés szempontjából. Míg a Szigetközben a folyó a durva hordalékát pakolgatja ide-oda, zátonyokat építve, áthalmozva, elbontva, addig Paks alatt a laza üledékét mozgatja a folyó, alámosva a folyópartokat, minden évben kicsit másfelé folyva, ennek a legszebb példája a Gemenc, ahol egy komolyabb áradás után máshol volt a Duna, mint előtte. Kisebb léptékben hasonló folyamatok játszódtak le Bár település környezetében, egy 7 kilométeres szakaszon Dunaszekcső és Mohács között. Itt a Duna két kilométer széles keresztmetszetben vándorolt az egyik parttól a másikig, szakadt ágakra, épített és bontott el szigeteket. 

Az 1930-as Bári-sziget (sárgával) helyzete 2024-ben és ami maradt belőle (zöld színnel)

Történetünk két végpontja a Kanda(-fok) és a Bezerédy(-sziget), és mivel a Bári-szigetről nem kívánok monográfiát írni, így az olvasóknak meg kell elégedni a határterületek korábbi bemutatásával. Ezen a szakaszon a jobb parti Baranyai-dombvidéket alámossa a Duna, miközben a bal parton tágas ártér nyúlik a messzeségbe Mohácsi-sziget néven, egészen a Bácska magaspartjáig. Két kicsiny dunai mellékvízről is fontos megemlékezni, a Mórágyi-rögön eredő Véméndi- és Belső-réti-patak egyaránt Bár mellett öntözi az egyre szélesedő árteret. 

Bár (helyi sváb nevén Baar) eredetileg egy Duna-parti település volt, de a folyó kanyarulatfejlődése miatt eltávolodott a településtől, létrehozva egy hosszú, orsó alakú, nagyjából fél kilométer széles árteret Dunaszekcső és Bár déli része között. Ez a térszín két eltérő korú részre osztható, a Szekcső felé eső, Alsó Bödének nevezett ártér az idősebb, ezen keresztül, ásott mederben éri el a Belső-réti-patak a Dunát. Ettől délre, Bár település mellett még 1850-1900 környékén is nyílt medret látunk, ennek nyomai a mai napig megtalálhatók a település melletti mezőn, embermélységű árkok formájában. Itt talán még egy régi, de gyorsan eltűnt sziget körvonalai is felsejlenek, habár erre nincsen térképes bizonyíték. A régi ártéri medreket a Véméndi-patak vette birtokba, mai torkolata nagyjából megegyezik a régi Duna-mellékág visszatorkollási helyével. Ennek a régi ágnak az északi szakasza a keresztgáttól kb. 600 méterre ágazik ki a jelenlegi holtágból. Az ártérről egy keresztgáton keresztül lehet átjutni az erdővel borított Bári-szigetre, amely morfológiai szempontból ugyancsak több részre osztható a rajta keresztül átmenő kisebb folyóágak alapján, de itt is megvan egy magasabb térszín, a már említett fasor a sziget főági oldalán. Ugyancsak erdő borítja már a bári mellékág legnagyobb részét az erőteljes főági medermélyülés miatt, ami kiemelte a víz alatti zátonyokat, elsősorban a keresztgát alatt találjuk ezeket a füzeseket. És meg kell említeni végül a Bári-sziget északi részén a főági oldalon található zátony-bordákat, ezeket azonban csak kisvíznél látni, növényesedés még nem jelentkezik rajta. Rendkívül változatos morfológiáról van tehát szó a Bári-sziget esetében, mindez viszonylag rövid idő alatt, alig 250 év alatt jött létre. De az épüléssel párhuzamosan erőteljes eróziós folyamatok is működésbe léptek. 

A Kanda fok és a bári kanyarulat 1778-ban.

A. pontozott vonal, amely a legnagyobb vízmélységeket köti össze.

B. Örvény, amely egyaránt veszélyes a hajózásra és alámossa a partot.

E. 1,5 kilométeres átmetszés (forrás)

Egy ilyen eróziós folyamatot már bemutattunk a blogon korábban, amikor a Bár alatt kialakuló folyókanyarulat elöntéssel fenyegette a Mohácsi-szigetet, ugyanis az erózió által legerőteljesebben érintett szakaszra esett a Kanda-fok, ahol már amúgy is kilépett a folyó magasabb vízállásnál a medréből. A probléma megoldásának köszönhetjük az első részletes mérnöki térképet a környékről, egy vezérárok mélyítésével kívánták visszakényszeríteni a folyót az elfajulás előtti medrébe. A lefűződés után ez a Kanda-kanyarulat egy Fűzfa nevű tó formájában még sokáig fennmaradt a Mohácsi-szigeten. A későbbi térképek alapján a beavatkozást sikeresnek ítélhetjük, de nagyon úgy tűnik, hosszú távon a Duna nem kívánt megmaradni a település szomszédságában. A második katonai felmérés és a mai állapot összevetésével megállapítható, hogy az erózió elsősorban a  Mohácsi-sziget oldalán történt, miközben a feltöltődés a jobb parton zajlott.

Mederáthelyeződés és szigetvándorlás Bár mellett másfél évszázad alatt (mapire.eu)

1930-ra lefűződtek a Bár közvetlen szomszédságában húzódó Duna-ágak és ez a terület összefüggő erdőként csatlakozott az Alsó Böde területéhez, melynek fái javarészt eltakarták a régi mederformákat. Ezzel a település végleg elvesztette a dunai panorámáját, de a szigetei még megvoltak. A medertágulatban Szekcső felé 1856-ban már létezett az Alsó-sziget, melyet manapság Bezerédy néven ismerünk. Érdekessége ennek a szigetnek, hogy másfél évszázaddal ezelőtt a hajózóforgalom még a balpart felőli ágban zajlott, de az áramlási viszonyok változása miatt ezt az ágat nemrég revitalizálni kellett, ugyanis már alig lehetett megkülönböztetni a Mohácsi-szigettől, egy kenuval alig férni el benne. A Bári-sziget ebben az időben csak egy mederközépi zátony volt és csak az 1900-as évek első évtizedeiben kezdett terebélyesedni és beerdősülni, de alig egy-két évtized múlva rohamos pusztulásnak indult.

A Bári-sziget elmosódásának folyamata 1930-2015 között

Ennek elsősorban folyószabályozási okai voltak, a sziget pusztulása már az 1930-as években megkezdődött, de az 1945 után felépült a Bári-szigetre vezető keresztgát, és a Szekcső alatt megépített sarkantyúk gyorsították fel igazán. A keresztgát lezárta a két, nagyjából egyenlő méretű Duna-ág egyikét, miközben a túlsó parton az árvízvédelmi töltés rögzítette a folyó partját. A rögzítés alaposan behatárolta a folyó megnövekedett vízhozamának levonulását a szűkebb keresztmetszeten. Nem volt más lehetőség, mint a jobb part rovására terjeszkedni, tehát az oldalazó erózió hatásterülete áttevődött a balpartról a jobb partra. Térinformatikai módszerekkel megállapítható, hogy 1968-ra a Bári-sziget több mint felét elhordta a folyó, 1980-ra már alig a tizede volt meg. Jelenleg a magas fákról lehet felismerni ezt a részt, a vízbe dőlő fákról és a kisíznél is járhatatlan, meredek, alámosott partszakaszról. A folyószabályozás során a folyóközépi Bári-sziget gyakorlatilag elpusztult, azonban a maradék részéhez folyásirányban felfelé egy hatalmas területű zátony csatlakozott, végső soron megnövelve a sziget területét.

Mindenképpen meg kell emlékeznünk a Kis-Bári-szigetről, ami a bári mellékág alsó részén, a part mellett létezett, alig pár évtizeden keresztül. Hosszúsága 1 km, szélessége legfeljebb nyolcvan méter volt, és csak egy keskeny folyóág választotta el a bári parttól. Egy 1941-es légifotón még nyoma sincs, 1968-ban pedig már terebélyes erdőt látunk a felszínén, ez a rohamos átalakulás egy már létező zátonyt feltételez a part mentén, ami végül a medersüllyedés miatt rendkívül gyorsan szigetté vált, majd felszívódott az ártéri erdőben 1988-ra. Jelenleg alig lehet megtalálni terepen, ugyanis a mellékágban azóta több szakaszban újabb fiatal erdők nőttek hozzá. 

A Bári-sziget átalakulása (1930-2015)

A nagyobbik Bári-sziget növekedése három fázisban történt, az egyes fázisok között keresztirányú medrek rajzolják ki az elválasztó vonalat:

1. 1930-1940 között a sziget északkeleti előterében fekvő homokzátony beerdősült, 
2. 1941-1968 között a beerdősült zátonyhoz újabb erdő nőtt északkeleten,
3. 1968-1988 között a Szekcső felé eső sarkantyú és a Bári-sziget közé eső zátonyok is beerdősültek.

Negyedik pontban tárgyalhatjuk a mellékág feltöltődését, amely elsősorban a keresztgát alatti mederszakaszt érintette. A feltöltődés révén egy nagyon változatos mellékág-labirintus jött létre, mint a sziget, mind pedig az egykori Duna-ág helyén. Mind a mai napig nyomozható egy árok a keresztgát alatt, ami egy érdekes félszigetet választott le a Bári-szigetről. 1968. szeptember 27-én készült egy légifotó Bár térségéről. Ekkor alacsony vízállás volt a Dunán, fehéren csillognak a napon a homokzátonyok úgy a főágban, mint a mellékágban. Ezek a felszínek jó közelítéssel megjósolták, hogy fél évszázaddal később hol fogunk erdőket találni a mederben. Elsőként a meder alsó szakaszán bukkant fel 1980-ban egy, a sötétebb árnyalatú facsoportjával a környezetétől elkülönülő szigetecske, majd ebből a központból "jegecesedett ki" az a változatos alakú érdő, amit csak néhány mélyebb mederszakasz tagol, de ezek beerdősülése is csak idő kérdése, a folyamat jelenleg is zajlik. A Bári-sziget jelenlegi állapotát egy korábbi bejegyzésben bemutattuk, kifejezetten érdekes terület azok számára, akik egy sziget környezetében lezajló hidrológiai változásokat a saját szemükkel szeretnék látni. 

Az év dunai szigete - 2024

Újra itt az ősz, és a Dunai Szigetek blog immár tizenkettedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást!

2024. október 13-tól december 30-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.

A szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel három ezer kilométeres folyószakasz több ezer szigetére, hiszen gyakran a helyiek sincsenek tisztában milyen szerteágazó története lehet egy dunai szigetnek. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Mivel ez már a tizenkettedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év hala, ásványa, bogara", stb. szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget

2014-ben az esztergomi Helemba-sziget

2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget

2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget

2017-ben a Szlovákiába szakadt Csallóköz

2018-ban a soroksári Molnár-sziget

2019-ben a Rácalmási Nagy-sziget

2020-ban a ráckevei Kerekzátony-sziget

2021-ben a Mohácsi-sziget

2022-ben az esztergomi Prímás-sziget

2023-ban a soroksári Gubacsi-sziget

Tavaly szükségessé vált bizonyos változások bevezetése a szavazással kapcsolatban, ezt megelőzően 10 éven keresztül az olvasók jelölhettek két szigetet a háromból, melyhez csatlakozott a blog jelöltje a végső szavazáson. Mivel a blog olvasóinak döntő hányada az Esztergom-Dunaújváros szakasz mentén él, az itt található szigetek kezdtek felülreprezentálttá válni, sokszor előfordult, hogy ugyanazok a szigetek mérkőztek meg, amelyekre már korábban is szavazhattunk. Így pont a szigetek változatosságának bemutatása szenvedett csorbát. Tavaly óta három szigetet ajánlunk, melyek közül az egyik egy létező, egy eltűnt, valamint egy Magyarország határain túl található sziget versenyez majd. 

ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket Tolna vármegyétől Alsó-Ausztriáig:

Gemenc-sziget, Őcsény

Kevesen tudják, hogy Gemenc eredetileg nem egy tájegység, hanem "csak egy dunai sziget neve volt. Az év dunai szigete szavazás talán a legjobb módszer, hogy ezt szélesebb körben elterjesszük. Ez a Gemenc már régóta nem sziget, korábban északról és keletről a Nagy-Duna, délről és nyugatról pedig a folyamatosan szűkülő Keselyűs-, vagy Ásás-Duna határolta. Manapság ez utóbbi csupán egy árok, egyre gyakrabban ki is szárad, nehéz róla elképzelni, hogy egyszer itt kanyargott a Duna főága, mely elválasztotta egymástól Tolna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Talán a kiszáradó Keselyűs tette lehetővé, hogy a Gemenc elnevezés az érseki birtokon elterjedhessen messze délre. 

A Gemenc-sziget a II. kat. felmérésen 1859 körül.

Az 1928-ban felépült Gemenci vadászház (fortepan.hu)

Hundsheimi-sziget, Mautern an der Donau

Viszonylag fiatal szigetről van szó az "Osztrák Dunakanyar", a Wachau keleti elvégződésénél egy olyan Duna-szakaszon, ahol csak mutatóba maradt egy-kettő példány az osztrák vízerőmű-projektek hidrológiai hatása miatt. Alig száz éve, 1930 körül alakult ki itt egy sóderzátony az akkor még szabályozatlan szakaszon, melyen 1940-re már kisebb erdő nőtt. Jelenleg kőszórással stabilizálták partját, az 1976-ban átadott altenwörthi vízerőmű tározótere öleli körül.

Kilátás a Hundsheimi-szigetre Oberloiben felől. (fotó: Stephan Schmatz)

Krems, Mautern és a Hundsheimi-sziget (forrás)

Rafás-sziget, Szigetszentmárton

"Ahogy ültünk a parti sörhivatalban, látszott meg, mennyire szeretik fiatalok-vének Rafás Máté bácsit. Minden arra haladó ismerős köszönt neki — egy korsó sörrel. Félóra alatt úgy körül volt már rakva az öregúr söröskriglikkel, mintha legénybúcsúját tartotta volna: — Egészségére Máté bácsi! Be is nyakalta becsületesen." így szól a helyi legenda a Rafás-sziget névadójáról, aki egykor maga uralkodott az egész sziget és a hozzá tartozó halászterület felett Szigetszentmártonban, azonban manapság a nyaralóházak felülírták a három hektáros sziget történetét a Soroksári-Duna közepén, ahová csak csónakkal lehet bejutni. 

A Rafás-szigeten épült üdülők 1968-ban (fentrol.hu)

Rafás Máté és családja. A fénykép valószínűleg a két világháború közti időből származik

online polls

A szavazás 2024. december 30-án, délben zárul. Eredményhirdetés a 2025. év első bejegyzésében!

Egy mondat az al-dunai sziget-roncsokról

 

Minthogy a Dunán a víz szintje sohasem vízszintes, úgy a szigetek sem azok, ez a jelenség pedig csak olyan esetekben szembeötlő, amikor az ember belepiszkál a folyó természetes folyásába, többnyire a hajózás érdekében, a hajók és hajósaik ugyanis nem kedvelik a hegymenetet, sokkal inkább haladnának olyan vízfelszínen, mint a Balaton, csak hát a Duna igazából nem Balaton, és nem is helyes ha Balatont szeretnének belőle csinálni, mint ahogy az történt az Bőstől nyugatra, ahol már lépcsőkön lépdel a víz, és az Al-Dunán, Szerbia és Románia között, ott, ahol a hegység összeszorítja az árteret, és a szanaszét szórt szikla-darabkáival mindent megtesz azért, hogy a hajósok életét megszomorítsa, hogy aztán mintegy bosszúból, a hajósok szomorítsák meg a dunai szigetek, zátonyok, szirtek életét, sokukat megtörve, elsüllyesztve és néhányukat csak meglékelve, ugyanis létezik egy zóna az Al-Dunán Szendrő és Ómoldova között, ahol a Vaskapu lezárása után kelet felől megáradó tározó már nem tudta teljes egészében elsüllyeszteni a szigeteket, azok megfeneklett flotta lékelt bárkáiként lógnak ki a kibillentett Dunából, orrukkal nyugat felé mutatva, keleti uszályuk pedig sekély hullámsírban hever, ahonnan csak kisvíznél bukkannak elő sziget-mivoltuktól megfosztott roncsaik, amit nem emberkéz belezett ki, nincsenek itt szabályos bányászkodásra jellemző formák, mesterséges medencék, kotrásokra utaló nyomok, mindössze arról van szó, hogy a természet errefelé ilyen karélyos szigeteket alkotott, ahol az érkező árhullámok a nagyobb szigetek partja mentén rakták le először a messzeföldről szállított hordalékot, mint a folyóhátak esetében a partokon, így volt ez a Ponjavica, a Zavojszka, a Cibuklija, a Kalinovac és részben az Ómoldovai-sziget esetében, mind kiharapott kenyérhéjként hevernek az Al-Duna egy bizonyos zónájában, ahol a kenyérbél helyét vízimadarak, halivadékok vették birtokba, és amire az ember jobb híján rábiggyesztette a természetvédelmi terület táblát, remélve, hogy eltakarja kissé a kilátást erre az ipari jellegű, felborult tájra, amit a természet saját eszközeivel úgy-ahogy próbál rendbeszedni.

E-sziget, azaz a Kalinovác. (googleearth)

Helyzetjelentés és képriport a 2024 szeptemberi "Borisz-árvízről"

Egyik kedvenc kép a Borisz-árvízről (forrás). 2024. szeptember 18. 

Helembánál az emelkedő vízállás újra bitrokba veszi a régen lefűződött dunai medreket az Ipoly-torkolat felett, amelyen keresztgátat képez a vasúti töltés. Háttérben a Helemba-sziget.

2024. szeptember 24. kedd

Délelőtt 10 órakor 890 centiméterrel (LNV-94 cm) tetőzött a Duna Mohácson is, a délután folyamán a Borisz-árhullám elhagyta Magyarország területét. Az ellaposodott árhullám Mohácson már csak a II. fokú készültségi szintet érte el, a vízhozam pedig a bécsi érték kétharmadára csökkent.  

2024. szeptember 23. hétfő

Ahogy a Borisz-árvíz lassan kiér Mohácsnál az ország területéről annyi biztosan elmondható, hogy az árvíz több helyen az elsőként előrejelzett szintek alatt tetőzött Nagybajcs és a déli országhatár között. Ennek a szerencsés fejleménynek két fő oka volt, egyrészt a mediterrán ciklont nem követte újabb csapadék, azaz megszűnt az árhullám utánpótlása. Másrészt a Duna árhulláma ellaposodott, ebben pedig szerepet játszott több nagyobb ártéri öblözet, ahová a vízhozam jelentős része kiáradhatott. Ilyen jellegzetes hely a Szigetköz, a táti öblözet, az Ipoly-torok környéke, Dömös-Pilismarót, a kismarosi Duna-rét, Kisoroszi tágabb környezete, Dunabogdány-Cirpi, Dunakeszi-dél, valamint több más része a Szentendrei-szigetnek. Itt az árhullám egy részét az aszály által kiszárított talaj fel tudta szívni, a régi, lefűződött Duna-medrek, alacsony árterek el tudták tározni a vízhozam egy részét miközben a növényzettel borított területek lelassították az árhullámot. Nem teljesen igaz tehát, hogy a Duna teljesen töltések közé van szorítva és az árhullám mindenféle tározás nélkül vonul le, az viszont igaz, hogy az ilyen területeket célszerű lenne bővíteni, elsősorban Budapesttől északra, hogy a jövőbeli árhullámok még laposabb görbével vonulhassnak le a fővárosban, és még nagyobb területen enyhítsenek a szárazságon.

Műholdkép a Dunakanyarról, 2024. szeptember 20.

-------------------------------

Schell Gergely mai képei. A levonuló ár nyomában újra szárazra kerülnek a rakpartok. Rengeteg uszadék van még felakadva a Batthyány térnél álló hajókra. Kisebb-nagyobb vízimadarak és varjak keresgélnek a szemét között. Most a megszokottnál is látványosabbá válik, milyen rosszul bánunk mi, emberek a folyóval, az ártérrel és a vízgyűjtő területekkel. Néhány nap múlva visszakapja a város azokat a területeket, amelyek egy rövid időre visszakerültek a Dunához. 

Este hat órakor tetőzött a Duna Baján is, a 925 centiméteres érték 74 centiméterrel maradt alatta a 2013-as LNV-nek. A vízhozam tovább csökkent: 7325 köbméter másodpercenként.

2024. szeptember 22. vasárnap

Paksnál 10 órán keresztül állt a vízmérce a Borisz-árvíz legmagasabb értékén, déltől este tíz óráig 806 cm volt a vízszint, ami ebben a szelvényben már 85 centiméterrel maradt el az LNV-től. A vízhozam további csökkenést mutat, 7700 köbméter/sec körül. 

Hajnali háromkor tetőzött a folyó Dunaföldváron is (ahol a valaha mért legkisebb vízállás negatív rekord). Vízállás: 637 cm (LNV-84 cm). Lassan vonul dél felé az árhullám, egyre laposabb görbékkel és egyre távolabb az LNV-től.

2024. szeptember 21. szombat

Dunaújvárosnál már látványos az árhullám ellaposodása, délután négykor már elérte a 677 centiméteres maximumot (LNV-78 cm), de ez a szint nagyjából hajnali háromig fennállt. Az árvízi görbe ellaposodása tovább folyik; a vízhozam már a 8000 köbmétert sem éri el másodpercenként.

Hopplá, Adonyban is tetőzött a Duna 699 centiméterrel, LNV-67 centiméterrel, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az 1598. folyamkilométernél már csak II. fokú készültség van, a vízállás itt már nem lépte át a harmadfokhoz szükséges 700 cm-t.

Érd, délután 15 óra körül, kilátás a löszfal tetejéről. Budafoki vízállás: 739 cm, tetőzés alatt 2 centiméterrel, bár ez ilyen távolságból lényegtelen. Kállai Tibor fényképei: 

-------------------------

Ercsi, délután 2 óra, tetőzik a Duna 696 centiméterrel (LNV-69 cm). 

Alsógöd, szombat reggel 9-10 óra, az apadó vízszint első jelei:

2024. szeptember 21. 

Alsógöd, Széchenyi csárda. Apró kitérő, amikor idén nyáron beszámoltunk róla, hogy végül lerombolták a Horányi csárdát is, többen jelezték, hogy hiba még elsiratni az alsógödi, Széchenyi Ödönről elnevezett csárdát, ugyanis azt nem rombolják majd le, hanem felújítják. Nos, 2024. szeptember 21-én a felújítandó csárda egyetlen homokzsákot sem érdemelt. Összehasonlításképpen itt egy lép 11 évvel ezelőttről, amikor homokzsákok ezreivel védték a csárdát, miközben odabenn csapolták a sört az árvízi védekezésben részt vevőknek. Így múlik el ez az épület is. 

2013. június 9.

A lekésett árvíz. Mivel a hajnali két óra nem ideális az árvízi tetőzés dokumentálására, az alábbi fényképek már napvilágban, apadó vízállásnál készültek, kb. 4 centiméterrel a legmagasabb érték alatt. Ez nem tűnik soknak, de lapos, sima térszíneken már látványosan megfigyelhető a jelenség. Ezek a felszínek arra is alkalmasak, hogy megmérjük a felhalmozódott hordalék vastagságát, amely természetesen a hosszabb ideig elöntött hullámtéren nagyobb, mint a csupán a tetőzés idején elborított helyeken. 2013-al összevetve idén jóval kevesebb homokzsákra volt szükség Alsógödön.

2013-ban hatvan centiméterrel volt itt magasabb a vízoszlop,
a szabadstrand WC épületét most nem kellett homokzsákokkal védeni.

Nem, most nem lehet átkelni a Homokszigetre! Hamarosan kiderül, teljesen víz alatt volt-e...

Az Ilka-patak torkolati műtárgya, remek hely egy (vagy több) gödi árvíztáblának.

A Duna beáradt a Feneketlen-tóba

Lassú apadás jelei a tóparti aszfaltcsíkon

Verőce, indul az apadás, reggel fél tízkor. Zirig Árpád képei. Nagymarosi vízállás 676 cm, tetőzés alatt 6 centiméterrel:

Reggel 9 óra, Budafokon is tetőzik a Duna. Vízállás: 741 cm (LNV-62 cm).

 

Budapest alatti várható tetőzések, az előrejelzések szerint az ellaposodás dél felé egyre nagyobb arányú lesz, egyre alacsonyabb tetőzésekkel, pl. Mohácson az árhullám már nem éri majd el a III. fokú készültségi szintet:

Adony 2024.09.22 7:00 — 707 cm — LNV-59 cm

Dunaújváros 2024.09.22 7:00 — 684 cm — LNV-71 cm

Dunaföldvár 2024.09.22 13:00 — 647 cm — LNV-74 cm

Paks 2024.09.23 1:00 — 812 cm — LNV-79 cm

Baja 2024.09.24 1:00 — 914 cm — LNV-75 cm

Mohács 2024.09.24 7:00 — 890 cm — LNV-94 cm

--------------------

Takács Péter pinnyédi beszámolója ma reggel: 

Szerencsére a Duna Nagybajcsnál viszonylag gyorsan tetőzött és meredeken elindult lefelé. Ma délután, ha az apadó Duna és a telítődő Mosoni-Duna szintje eléri egymást, megnyitják a véneki zsilipet. Mi akkor tetőzünk, addig már csak kb. 10 cm jön Győrre (~1cm/h). Nálam pont ez a 10 cm nem hiányzott, ugyanis a ház emeletén 10-20 cm víz lesz. A meder az meder : )
Ha a torkolati mű Véneknél nem lett volna lezárva, akkor a győri tetőzés 130 cm-el magasabb lett volna (660cm vs. 790cm). + szerencsére a Rábai ár is elmaradt.

Érdekesség, hogy a szúnyog-szigeti nyaralók kb. 60%-ának a felső szintjét Rába Győr 650-re (másodfok) építették, vagyis, ha a vízügy nagy esők hírére a 200cm-re duzzasztott Mosoni-Dunából, a Duna felé 10-20 cm-t, vagy akár többet leereszt, akkor kb. 40 nyaraló megmenekült volna az elöntéstől. Persze nem lehet mindent ilyenkor 10 cm-re, 1 hétre előre kiszámolni, mivel soktényezős az egyenlet. + Még tapasztalat sem volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy a véneki műtárgy árvízvédelmi funkcióját komolyan tesztelték. Mondhatni egészen jól sikerült!
Vámosszabadinál volt néhány buzgár, de talán itt, Győr térségében már nem lesz gond.

--------------------

Nagyon úgy néz ki, szombat hajnali öt órakor tetőzött a Duna Budapesten is, 830 centiméterrel (LNV-61 cm). Ez még a tegnapi előrejelzésnél is alacsonyabb érték, a grafikonban még van némi bizonytalanság, de a reggeli értékeken már egyértelmű apadás látszódik. Vízhozam 8200 köbméter másodpercenként, ami egyértelműen az árhullám ellaposodását jelzi, ez az érték Bécs-Korneuburgban még bőven 10000 köbméter/sec felett volt. Ha az árvíz abszolút tengerszintfeletti magasságra vagyunk kíváncsiak, csak adjuk hozzá a tetőzés szintjét a vízmérce 0 pontjának magasságához: eszerint a Vigadó térnél 103,27 m.B.f szinten tetőzött a Duna. 

Tetőzött a Duna Gödnél hajnali két órakor 764 centiméterrel (LNV-70cm):

Tetőzött a Duna Szentendrénél éjfélkor, 730 centiméterrel (LNV-66 cm)

Bár az előrejelzésben van némi bizonytalanság a vízügy grafikonján, szeptember 20. 22h és szeptember 21. hajnali négy órakor tetőzött a Duna Vácott 743 centiméterrel (LNV-61 cm). Megfigyelhető, hogy a Váci-ág a vízhozam kb. kétharmadát vezeti le. A Szentendrei-sziget, a környező szigetek és árterek valószínűleg tovább laposítják az árvízi görbét Budapestnél.

---------------------------

2024. szeptember 20. péntek

Szob-Sződliget tetőzés túra. 

Balra fenn a Lutzenbacher-féle 1838-as árvíztábla és a tetőzés-közeli vízállás Szobon.

A település utolsó házát fenyegeti az árvíz, mellette vegyes patak-Duna vízben ázik a vasúti híd.

Árvíz a Zebegényi-szigeten.

Uszadékfogó műtárgy Zebegényben.

Nagymaroson nem volt szükség a mibil elemekre a Dámtól északra.

Nepomuki Szent János, közbenjárásodat kérjük mindazokért,
akik facebookra posztolt szelfi nélkül tolták végig az árvízi védekezést!

Ahol a medréből kilépő Dunát szeretettel fogadják, Duna-rét, Kismaros.

Kilátás Kismarosra a menekült fácánok fészigetéről.

Burgundiai ellenyomómedencék Vácott.

Apostolok és homokzsákok.

Sződliget, ártéri park.

Mobilgáton pihenő homokzsákok és a békénhagyott ártér.

Nagymaros, 22 óra, tetőzik a Duna 684 centiméterrel (LNV-67 cm). Vízhozam már "csak" 8604 köbméter/sec.

Szob, délután 4 óra, tetőzik a Duna a 1707. folyókilométernél. Vízállás: 673 cm (LNV-60 cm), vízhozamértéket nem közöltek. 

Budapest 13-14 óra, 819 centiméteres vízállás (LNV-72 cm) Schell Gergely képei és beszámolója: Talán most tetőzik, talán már apad is. Újlipótvárosban zajlik az élet, csak talán valamivel többen választják útvonalukként a vízpartot. Nehéz megmondani, hogy közelebb vagy távolabb került-e a Duna. Karnyújtásnyi távolság, de távolság. Több beszélgetésfoszlányt elkaptam, ahol a nézelődők igazolva érzik magukat az ártéri uszadékot nézvén: most látszik igazán, milyen koszos a Duna, és hogy fürdésre nem alkalmas, mondogatják. Valóban faleveleket, kisebb-nagyobb ágakat visz az ár. Visszagondolva a nyári dunai élményekre, strandolásokra, örülnék egy koraőszi alacsony vízállásnak, mert jó volna még fürdeni idén a Dunában!

Esztergom, délelőtt 10 óra, tetőzik a Duna a 1719. folyókilométernél. Vízállás: 752 cm (LNV-61 cm), vízhozamértéket nem közöltek. 

Esztergom, Schlosser Annamária péntek reggel fél nyolcas képei a tetőzés előtt közvetlenül a Dzsámi udvaráról és a Kis-Dunáról.:

Verőce, reggel 8:30, nagymarosi vízállás 676 cm (LNV-75 cm). 

Zirig Árpád képei, avagy Űrhajók Verőcén:

Komárom, hajnali 1 óra, tetőzik a Duna a 1768 folyókilométernél is. Vízállás: 790 cm (LNV-55 cm), vízhozam 9191,5 köbméter/sec. 

2024. szeptember 19. csütörtök

Margit híd, délután 6 óra, 786 cm budapesti vízállás (LNV-105 cm). A délutáni napsütésben a Margit-hídnál szemmel láthatóan nem az jár az emberek fejében, hogy az évszázad egyik legmagasabb vízállása mutatja meg magát és a természet erejét nekünk. Sokkal inkább fesztiválhangulat van. Schell Gergely kép:

Dunakeszi vízműterület, délután 6 óra. Vácott mért 710 centiméteres vízállás (LNV-94 cm). Gyenes Márton képe:

Nagymaros, délután 6 óra 655 centiméteres vízállás (LNV-96 cm). Dr. Bodor Mihály képei:

A Dámtól Zebegény felé eső gátszakaszon már nem szerelték fel a mobilgát elemeit,
a víz jelenleg a kőfal alját nyaldossa.

Nagymaros, Dám és a kerékpárút

A mobilgát tartja a vizet. A kép a Molnár utca végénél található régi mozi épülete mellett készült. 

Árpád híd, Margit-sziget, Hajógyári-sziget, Óbudai-sziget délután 5 óra 786 cm budapesti vízállás (LNV-105 cm). Csendben, békésen hömpölyög a Duna a délutáni verőfényben, a vénasszonyok nyarát élvezik a sirályok, miközben csapatosan beszélgetnek a nagyobb, stabilabb uszadékokon, mielőtt felrebbennének a közeledő hídpillér elől, nézzük, mondja a Duna, hol gyártják azokat a hajókat, amiket a hátamra tesznek, itt a ritkán kínálkozó alkalom egy gyárlátogatásra, kiömlik a lapos aszfaltra, bekúszik a szerszámoskamrákba, mohón nyaldossa az aszályban kiszáradt meleg téglákat, nem messze kíváncsi gyerekek lábalnak a vízben, de nem merészkednek messzire, a vízben gyökerező táblákig, a szüleik hangjára mindig visszatérnek, miközben felettük a magasban felnőttek fényképezik a lassan áradó folyót.

---------------------

1790,5 fkm Gönyű, delután 1 óra, tetőzik a Duna LNV-42 centiméter szinten (825 cm). A vízhozam nagyobb, mint Nagybajcsnál, ugyanis Gönyű fölött torkollik a Dunába a Rába, Lajta és Rábca vizét is levezető Mosoni-Duna, kérdés csupán az, hogy a véneki torkolati műtárgynál ebből mennyit engednek át. 

1801 fkm Nagybajcs, délelőtt 10 óra, tetőzik a Duna LNV-51 centiméter szinten (857 cm). Innentől lassú apadás várható, a III. fokú készültésg várhatóan szerdáig marad. Érdekes adat a 9330 köbméter/sec vízhozam is, ez Bécsben (Korneuburg) a tetőzéskor még HQ100, azaz 10400 köbméter volt, azaz ennyit számít a Szigetközi ágrendszer a Mosoni-Duna és a bősi tározó felvevőképessége, amely ellaposítja a vízállás és a vízhozamgörbéket is. 

-----------------------------

Nógrádverőce délelőtt fél 9, Nagymarosnál mért 636 centiméteres vízállás (LNV-115 cm). 

Zirig Árpád képei ismét az Ybl-féle kőfaltól folyásirányban lefelé, a Móló étterem környékén. Érdemes összevetni a képeket a tegnapiakkal, a különbség +70 centiméter. 

Dunakeszi, reggel 7 óra körül, Vácott mért 688 centiméteres (LNV-116 cm) vízállásnál a Duna kilépett a vízmű területére. 2013-ból talán még emlékezhetünk Gyenes Márton ikonikus képeire a sárga ívóvízkútról, amit az erkélyről fényképezett, de az elmúlt 11 évben a vegetáció "tönkretette " a panorámát.

--------------------------------

2024. szeptember 18. szerda

Budapest, 21-22 óra között, 736 cm (LNV-155 cm) vízállásnál. Schell Gergely képei és beszámolója: az elárasztott rakpartoknál igazi folyóparti hangulat alakult ki: az emberek kiültek fröccsözni, beszélgetni a víz mellé. Rengetegen fotózzák az áradást. A hajókat már csak csónakkal lehet megközelíteni. 

------------------------------------

Az OVF ismét frissítette az előrejelzéseket, tovább csökkentve a budapesti tetőzés értékét, most éppen 5 centiméterrel, ez mindenképpen jó hír az árvízi védekezés szempontjából, és várhatóan a tényleges tetőzés ennél is alacsonyabb szinten lesz. Ez azt jelentené, hogy az "évtized árvize" egyre nagyobb valószínűséggel az elmúlt 25 évben csak a negyedik legnagyobb árvíz lesz a 2002-es, 2006-os és a 2013-as után. Nagybajcson csütörtönön reggel kezdődik a tetőzés, az ausztriai vízállásadatok szerint néhány napon keresztül viszonylag magas marad a vízállás.

Nagybajcs — 2024.09.19 7 óra — 852 cm LNV-56 cm

Gönyű — 2024.09.19 13 óra — 819 cm LNV-48 cm

Komárom — 2024.09.20 1 óra — 790 cm LNV-55 cm

Esztergom — 2024.09.20 13 óra — 759 cm LNV-54 cm

Nagymaros — 2024.09.20 19 óra — 696 cm LNV-55 cm

Vác — 2024.09.21 7 óra — 752 cm LNV-52 cm

Budapest — 2024.09.21. 7 óra — 841 cm LNV-50 cm

Adony — 2024.09.22. 13 óra — 721 cm LNV-45 cm

Dunaújváros — 2024.09.22 13 óra — 691 cm LNV-64 cm

Dunaföldvár — 2024.09.23 1 óra — 661 cm LNV-60 cm

Paks — 2024.09.23 7 óra — 826 cm LNV-65 cm

Dombori — 2024.09.23 13 óra — 854 cm LNV-62 cm

Dombori alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

-------------------------

Böngésszük a 2024. őszi árvizet a Copernicus Data Space Ecosystem böngészőjében!

----------------------------

Takács Péter beszámolója a pinnyédi Szúnyog-szigetről, ahol visszaköszönnek a Dezső András által bemutatott luppa-szigeti állapotok. 

"Győrben egyelőre nem vészes a helyzet, de Dévénynél a tetőzés 2 teljes napig tartott. Ez a tetőzés Bácsáig sajnos még tovább nyúlhat, ami nem sok jóval kecsegtet. Most nagyjából a Győrnél a Rábán mért 560 centiméteren vagyunk, és ez naponta kb 40-45 cm-rel nő. Gyorsan kijön a matek, hogy 700 alatt nem nagyon ússzuk meg a Szúnyog-szigetnél.
Bácsa kb. fél méterrel marad majd el a 2013-as szinttől, ami nem kis víz, főleg nem 2-3 napon keresztül! Komoly terhelés lesz ez a töltéseknek, 3 nap alatt sok minden átázhat, jönnek a buzgárok is, meg a belvíz... Jelenleg a sziget és a környéke végtelenül békés, áll a tiszta víz a két töltés között, süt a nap, mintha egy kis somogyi tavon lennénk."

A pinnyédi Szúnyog-sziget, normális esetben a háttérben a Mosoni-Duna látható, de mostanában az előtérben is. 

860 centiméterig biztonságban van a matrac is.

Behajózás most az ártéri erdőn innenről.

Esztergom, délután 5 óra, a Vízgép az esztergomi dzsámi udvarán, vízállás az esztergomi vízmércén: 681 cm (LNV-132 cm). Schlosser Annamária fényképe a falak közé jutott ellenségről.

Dunakeszi, délután 2 óra, Vácott mért 634 cm vízállás (LNV-170 cm). Gyenes Márton képei a Dunakeszi Barátság úti lakótelep alatti volt vízmű védterületről és a gát mögötti mezőről.

III. Rómaipart, és a Rozgonyi Piroska utca, délután 1 óra, Dedics Orsolya képein, vízállás: Budapesten mért 707 cm (LNV-184 cm).

Schell Gergely szerdai képei és beszámolója a Parlament környékéről délelőtt 11-12 óra között, vízállás: 703 cm (LNV-188 cm) Budapest.

A Parlament környékén turistacsoportok jönnek-mennek a szeptemberi napsütésben, és közben fotózzák az áradást. A Cipők a Duna-parton szoborcsoport víz alá került, csak egy-két csokor virág jelzi az emlékezés helyét. Jó a hangulat, miközben a víz szemmel is láthatóan emelkedik, és egyre nagyobb foltokat borít be az úton. Budapest és a Duna gyönyörűek együtt, és az embereknek minden oka megvan arra, hogy gyönyörködjenek is bennük.

Nógrádverőce délelőtt fél 10, Nagymarosnál mért 566 centiméteres vízállás (LNV-185 cm). 

Zirig Árpád képei az Ybl-féle kőfaltól folyásirányban lefelé, Móló étterem környéke.

10 saját kép a Népszigetről, reggel 7 óra, Budapesten mért 683 centiméteres vízállás (LNV-208 cm). A Duna középvizének szokásos hajnali tükörsimasága mostanában a múlté, a víz felszínét mindenfelé kikandikáló uszadék teszi érdessé. A folyó ilyenkor megközelíthetetlen, a párhuzamosok derékszöggé válnak, már a megközelíthetőség szempontjából, a lejutás pontszerűvé válik, a merőleges utcák torkolatán kívül az ártéri galériaerdők húznak zöld füstködöt az áradó Dunát fényképezni kívánók elé. Az ösvények megkétszereződnek, ugyanott kell jönni, ahol mentünk. Ilyenkor egyre kevésbé működik a fényképezőgép, ide már drónok kellenek, hogy átlássuk a helyzetet, az áradó dunáról ezek a robotrepülők készítik a legszemléletesebb felvételeket. Szegényember drónja árvíz idején a híd, a Népsziget ilyen szempontból szerencsés, viszonylag jól belátható az Újpesti vasúti hídról, ez az a rés most, ahol kilátás nyílik az áradó Dunára.

A kereszt még éppen kijön, a szöveg már nem.

Mint hangyák a fatuskókon, sörösrekeszek a konténeren.

A partra vezető utak lezáródnak.

Népsziget closed.

A Gázgyár tornya nézi a mércét, talán nem lesz vizes a lába.

Hajlani sugárkoszorú az Aranyhegyi-torkolatnál.

Hol kezdődik a patak, hol végződik a folyó?

Reggeli ingázók, útban Budapestre.

Itt már ne keressék a Palotai-szigetet.

------------------------------------------

Az alábbi mórickarajzot a nyáreleji dunai árvízről még júniusban osztottam meg a blog facebook csoportjában. Az újraközlés aktuális, ugyanis remekül szemlélteti a levonuló árvízszintek egymásnak megfeleltethetetlenségét, főleg ilyen időjárási helyzetben és ilyen nagy távolságból. 
2024. június elején Németországból meglehetősen durva árvizes képek érkeztek. Azonban ha a Passau-ban, 2024. június 4-én mért 10 méteres dunai tetőzést felrajzoljuk a régi városházán található történelmi árvizek közé, csak a legutolsó (legalsó) helyre kerülne. 
A 2024. évi júniusi vízállás Passauban 81 centiméterrel maradt el a 2002-es árvíztól, ami nagyjából 2,4 1,5 literes pillepalack magasságának felel meg. Az 1920-as szeptemberi árvíztől (10,47 m) pedig kevesebb mint fél méterrel maradt el. Ez a vízállás Budapesten éppen meghaladta az első fokot és 650 centiméterrel tetőzött négy nappal később. 

2024. szeptemberében a Boris-árvíz passau-i 816 centiméteres tetőzése járószint alatt történt, rá se lehetne rajzolni erre az ábrára, miközben Budapesten az árvízi csúcs a harmadfokot is bőven meg fogja haladni, és kb. 2 méterrel tetőzik magasabban, mint a júniusi árvíz. Ennek prózai oka van; a Boris a Duna-vízgyűjtőn Passau és Budapest között tombolta ki magát, főleg Bécs környékén és Alsó-Ausztriában, ahonnan nem Passau, hanem Magyarország felé vonul az árvíz. De Ausztriában, Korneuburgban még így is csak harmadik helyre volt elegendő a 772 centiméteres tetőzés, a 2013-as és a 2002-es árvízi csúcs is magasabban volt, és ez várható Magyarországon is.
Korábban már írtunk arról az érdekességről, hogyan és miért kellett ezt a híres árvízi jelet korrigálni a passau-i városházán: Korrigált rekordárvíz Passauban

Árhullán tetőzése Passauban

A Boris ciklon négy napos csapadékösszege szeptember 12-16 között.

---------------------------------------

Nagybajcs — 2024.09.19 13 óra — 838 cm LNV-70

Gönyű — 2024.09.19 19 óra — 806 cm LNV-61 cm

Komárom — 2024.09.20 1 óra — 797 cm LNV-48 cm

Esztergom — 2024.09.20 13 óra — 761 cm LNV-52 cm

Nagymaros — 2024.09.21 1 óra — 698 cm LNV-53 cm

Vác — 2024.09.21 13 óra — 760 cm LNV-44 cm

Budapest — 2024.09.21. 19 óra — 846 cm LNV-41 cm

Adony — 2024.09.23. 1 óra — 726 cm LNV-40 cm

Adony alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

2024. szeptember 17. kedd

Este 7 óra, Alsógöd. Vácott mért 555 cm, Felsőgödön mért 572 cm vízállás. Budapesten lassan meghaladja a vízszint a 2024. július 8-i tetőzést (650 cm), utána holnap reggel valamikor hét óra után a 2023. december 28-i tetőzést is (693 cm), és onnantól már valóban beszélhetünk "az évtized árvizéről".

Esztergom, Szent Miklós híd, kilátással a Prímás-szigetre 12:00, 570 cm esztergomi vízállás, Schlosser Annamária fényképei.

Schell Gergely szépen megkomponált képei a Margit híd környékéről, kedd délelőtt 10-12 óra között (600-608 cm vízállás Budapesten). "A rakpartok üresek, csendesek és békések. A híd bejáratát két rendőr zárja le, akik az alapos okkal érkezőket még átengedik a kordonon. Csendben zajlik a homokzsákolás, a fotókon látható fehér sávok már a védekezés jelei. Lassú, őszi nyugalomban várja a város a levonuló vizet."

--------------------------

Előreláthatólag a magyar szakaszon az árhullám tetőzése csütörtökön indul meg. 

Nagybajcs — 2024.09.19 13 óra — LNV-71 cm

Gönyű — 2024.09.19 19 óra — LNV-62 cm

Komárom — 2024.09.20 7 óra — LNV-44 cm

Esztergom — 2024.09.21 1 óra — LNV-48 cm

Nagymaros — 2024.09.21 7 óra — LNV-47 cm

Vác — 2024.09.21 19 óra — LNV-39 cm

Budapest — 2024.09.22. 19 óra — LNV-41 cm

Budapest alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

--------------------------

Helyzetjelentés a pinnyédi Szúnyog-szigetről, a Mosoni-Dunán, ahol ez a harmadik nagyobb árhullám az elmúlt évben. A decemberi árhullám Győrnél 569 centiméterrel tetőzött, ez a mostani nagyobb lesz, és ismét elárasztja ezt a beépített üdülőszigetet. 

"A Duna most tetőzik Dévénynél. A szlovákok mindkét irányba engedik a vizet (régi Duna-ág + üzemvíz-csatorna). Így elnyújtják és egy kicsit csökkentik a csúcsot, mivel a szigetközi ágon lassabban jön a hullám és Nagybajcsnál már elcsúszva találkoznak újra. Sajnos úgy néz ki, hogy ezért is hosszú tetőzés lesz.

A véneki (gönyűi) duzzasztó zárva van, most már 1,5 métert fognak a mosoni duna felé (a Duna főága 1,5 méterrel magasabban van mint a Mosoni-Duna). Ez a különbség még növekszik, vagyis a Mosoni-Duna kevésbé emelkedik, mint a Duna (~2 illetve 4 cm/h).

Jelenleg a Mosoni-Dunát fentről a rajkai zsilip, középen a Lajta, lentről pedig a Rába tölti lassan de biztosan. Szerencsére a rábai árhullám elmarad, ha az is jött volna akkor végünk. Amennyiben túl hosszú lesz a tetőzés, akkor sajnos hiába van zárva a véneki zsilip, a Mosoni-Duna medre úgyanúgy megtelik, mint a Duna. A vízügyesek Rába Győr-nél 780 - néhány dm-t mondanak hét végére.

Ez a legtöbb nyaraló esetében a Szigeten a felső szinten ~1 méter vizet jelent (a felső küszöböm Rába Győr 650 szintnél van). A rutinosak már mindkét szintet kiürítették. Most, a pakolás után már csak várunk és a szép napsütésben sörözgetve nézzük ahogy minden elmerül : / . + konstatáljuk, hogy itt még mindig a víz az úr. A zárás miatt most még nincs nagy víz (~Rába Győr 500)."

--------------------------- 

Margit-sziget a Margit hídról reggel 8 óra körül, Budapesten mért 590 centiméteres vizállásnál, vízhozam 5300 köbméter másodpercenként (természetesen az egyesített főágban, a sziget alatt). A víz fokozatosan emelkedik a kövezett rézsű mentén, de a sziget még nincs víz alatt.  

2024. szeptember 16. hétfő

Két esti kép Zebegényből 19:30, szobi vízállás: 417 cm. Zebegényben várhatóan ma befejezik a védekezési munkálatokat, aztán várhatóan már Kismarosra irányítják az önkénteseket. A sziget gerince ekkora vízállásnál mintha még kilátszana. 

A Zebegényi-sziget a "Pásztor-háztól" (Bereczki Bence)

A Zebegényi-sziget déli része a hajóállomásnál (Bereczki Bence)

17:45. Népsziget 529 centiméteres budapesti vízállás, Varjas Gabriella fényképei. "24 éve vagyunk a Népszigeten, ez az 5. árvizünk lesz, sztoikus nyugalommal pakol mindenki."

-----------------------------

Az elmúlt negyed évszázadban öt nagyobb árvíz vonult le a Dunán. 2013. kissé óta elszoktunk ettől, 10 éven keresztül az első fokot elérő árvíz nem volt Budapesten, azaz a Duna legfeljebb a kisvizeivel vonta magára az országos figyelmet. 2023. decemberében és 2024. júniusában azonban két elsőfokú árvíz is jelezte az idők változását, A Boris tehát a harmadik árvíz egy éven belül. Az alábbi összeállításban a 2002-2024 között harmadfokot meghaladó árvizek tetőző vízállásértékei szerepelnek a Hydroinfo archívumából összeállítva. A tetőzések időpontja némiképp változik, értelemszerűen Nagymarosnál korábbi dátumok szerepelnek mint Mohácsnál. 

Összevetve a történelmi adatokkal, az előrejelzések alapján szerencsésebb, ha a Dunán most levonuló, ún. Boris-árvizet a 2006. tavaszi árvízhez viszonyítjuk, és nem a 2013-as rekordárvízhez. Amennyiben beigazolódnak az előrejelzések (2024.09.16 du. 4 óra), a 2024. szeptemberi árvíz nem éri el a 2006. évi értékeket, (lehet, hogy a 2002-est sem) és legfeljebb "csak" bronzérmes lesz ebben a periódusban, ugyanis este a vízügy lefelé módosította az előrejelzéseket Nagymarosnál és Budapesten is. Természetesen a hírverseny, a social media és a politikai haszon azt diktálja, hogy ezek a szereplők minél apokaliptikusabb állapotokat fessenek a(z üzenő)falra, de próbáljuk helyén kezelni ezt a valóban nagynak ígérkező, szokatlan időpontban, ősz elején érkező, de korántsem rekordközeli árvizet.

NAGYMAROS

2002.08.18. 701 cm

2006.04.04. 712 cm

2010.06.08. 680 cm

2013.06.09. 751 cm (LNV)

2024.09.20. előrejelzett 701 cm

BUDAPEST

2002.08.19. 848 cm

2006.04.05. 860 cm

2010.06.08. 827 cm

2013.06.09. 891 cm (LNV)

2024.09.21. előrejelzett 847 cm

MOHÁCS (LNV 1965. 984 cm)

2002.08.22. 924 cm

2006.04.08. 931 cm

2010.06.11. 924 cm

2013.06.13. 964 cm

2024.09.22. előrejelzett 879+? cm

Érdemes figyelni az ausztriai előrejelzéseket, Felső-Ausztriában, Passau és Linz között várhatóan egy második árhullám tetőzik 2024. szeptember 17-én kora délutántól estig, amely szinte biztosan meghaladja a korábbi árvízi csúcsot. Ez a második hullám Alsó-Ausztriába érve ellaposodik, és a szintje alatta marad az első csúcsnak. 

Tájékozódáshoz célszerű használni az alsó-ausztriai dunai állomások vízállásadatait és előrejelzéseit, ezek közelebb esnek Magyarországhoz:

Kienstock: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207357/WasserstandPrognose/48Stunden

Korneuburg: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207241/WasserstandPrognose/48Stunden

Wildungsmauer: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207373/WasserstandPrognose/48Stunden 

Thebnerstraßl: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207407/WasserstandPrognose/48Stunden

Magyarországi adatokat nem érdemes böngészni a vizugy.hu-n, borzalmasan lassú, talán azért, mert még nem sikerült átállniuk a http protokollról https-re. Érdemesebb a Hydroinfót használni, itt vannak külföldi, sőt archív vízállásadatok is, bár az adatok lassabban frissülnek, mint a vizugy.hu-n.  

--------------------------------

2024. szeptember 16. 19:00 Alsógöd, horányi révátkelő. Vácott mért 451 cm, Felsőgödön mért 469 cm nyers vízállásnál. Vízhozam 3427 köbméter másodpercenként. A parti alsó kövezett sétányt kezdi ellepni a víz. Érdekes, hogy 11 évvel ezelőtt, június 2-án fél méterrel alacsonyabb vízállásnál, (402 centiméter) kb. hasonló volt a helyzet. Ennek a miértjére nem jöttem rá egyelőre.

Szemközt, Horányban markoló dolgozik, a révháztól északra kiirtották a nyárfákat. Miközben a felhők oszlásnak indultak, és a csapadék is egyre kevesebb várható, a katasztrófaturisták száma a folyó szintjével együtt emelkedik.

---------------------------------------------

A Boris mediterrán ciklonhoz kapcsolódó csapadékzónák mozgása a HungaroMet videóján: 

Tanulmány az árvíz meteorológiai hátteréről: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3476

-----------------------------

Honnan tudjuk, hogy árvíz van? 

Pl. így néz ki a Dunai Szigetek blog 11 legolvasottabb bejegyzése: