2023. április 2., vasárnap

Még megmenthető lenne a Tündér-völgy Alsógödön


A Tündér-völgy nem tartozik a legismertebb földrajzi nevek közé Gödön. Százból valószínűleg száz ember nem tudná elhelyezni, hiszen soha nem is hallott róla, ráadásul legnagyobb részét már beépítették vagy feltöltötték. Szerencsére a Tündér-völgy egy rövidebb szakasza ma is megvan, és sok olyan régmúlt dologról tud mesélni, ami már majdnem a feledés homályába merült: a földtani értelemben kiemelkedő Gödről, hogy arról, hogyan alakította a geológia a település utcahálózatát. A kutatás közben arra is fény derült, mi volt egykor a Feneketlen-tó téglagyári agyaggödre helyén.   

Tündéri völgy

Teljesen érthető, miért nem ment át a köznyelvbe ez a földrajzi név, még helyben sem. A Gödről készült térképek kevés támpontot nyújtanak a Tündér-völgy megtalálásához, hiszen mindössze két, 19. századi térképsorozaton szerepel feliratként. Ráadásul ezek közül a későbbi térképet valószínűleg a korábbi, 1826-os Duna Mappációs szelvényekről másolták. Tehát már jóval a település kialakulásának tekinthető parcellázás megkezdése előtt feledésbe merülhetett.  

A Tündér-völgy elhelyezkedése Göd puszta területén a 19. században (forrás)

A Duna Mappáció 1826. évi felmérése alapján készült térképen a Gödi Duna-partot látjuk nagyjából a téglagyártás céljából később kiásott Feneketlen-tó környékével a középpontban. Kissé délebbre állunk az ekkor még harmad ekkora Gödi-szigettől. Ez a térkép még azelőtt készült, hogy üzembe helyezték volna a „GÖD” feliratú téglákat készítő üzemet, ugyanis hiányzik róla a téglák anyagát szolgáltató Feneketlen-tó. 
A Feneketlen-tó története ugyancsak megérdemel egy rövid kitérőt, ugyanis az 1826-ban felmért helyzet alapján nagyon úgy tűnik, hogy eredetileg a tó helyén is egy kék vonallal jelzett patakvölgy létezett, az "Itató" feliratnál. Amennyiben a térképet megfeleltetjük a mostani állapotnak, akkor az is szembeötlő, hogy a völgyfő forrásai pontosan ott helyezkednek el, ahol a tó északi partja mentén fakadó forrásai hidegebb teleken elvékonyítják a jégpáncélt. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a völgy közvetlenül a Bartók Béla út mellett futhatott a Duna irányában, miközben az agyagbánya a déli partfalát bányászta el, és haladt fokozatosan az evangélikus templom dombja irányába.
Patakvölgy a Feneketlen-tó helyén, délebbre találjuk a Tündér-völgyet

A Tündér-völgyet a Huzella család vásárolta meg, később az ELTE ("a Biológia") és a Dunakutató Intézet vette birtokba, jelenleg az ELTE Füvészkert kezelésében van. Ahogy korábban írtuk
A Huzella kert korai története ellentmondásokkal teli. Meg nem erősített helytörténeti források szerint a kert első tulajdonosa Arany László volt, aki villát épített itt. Az 1846-os építési dátum kétséges, hiszen Arany János költő fia ekkor még csak két éves volt. Annyi bizonyos, hogy 1892-ben Huzella Elek vásárolta meg a birtokot, melyből fia, dr. Huzella Tivadar orvosprofesszor hozta létre az Alsógödi Biológiai Kutatóállomást. 1939-ben ebben a kertben látta vendégül az Anatómiai Világkongresszusra érkező nemzetközi kutatókat. Villájuk rendszeresen szerepelt az Alsógödről készített képeslapokon. A helyi legendák szerint a II. világháborút követő államosítások közeledtével Huzella Tivadar professzor az ELTÉ-nek adományozta a telket azzal a kikötéssel, hogy kizárólag tudományos kutatómunkát folytathatnak itt. A berendezkedő egyetem a romantikus Huzella villát átalakította, 1972-re befejezték az új épületek berendezését. A professzor sírja a mai napig a kertben található, mely a Nemzeti Sírkert része. A leszármazottak rendszeresen felkeresik egykori kertjüket.
A Tündér-völgy felszínen meglévő, alsó szakasza ebben az arborétumban található mind a mai napig. Nyomvonalát Göd leghatalmasabb (2022 májusában kommentár nékül kivágott) nyárfasora jelezte a Huzella Tivadar Általános Iskola sportpályája mögött, míg az alsó végét a parti sétányon átívelő fahidak alatt elfolyó patakok rajzolják meg.

Ugyan a Huzella-kerti szakaszt is átalakította az ember, a völgyben létrehozva a parti sétányról is látható tórendszert, de ez a szakasz legalább még őrzi a völgy egykori méretét és alakját. A további nyomvonal azonban csak szakavatott szemek számára következtethető ki, de megfelelő támpontok alapján könnyű ezeket a terepen beazonosítani. Mindenesetre a régi térképen a völgyet még teljes életnagyságában láthatjuk, valószínűleg utoljára, hiszen pár éven belül megkezdődött Alsógöd, azaz pontosabban Kisgöd parcellázása, és a beköltöző telepesek hamarosan a saját elképzeléseik szerint alakították át a homokos pusztaság domborzatát.

A Tündér-völgy jelenlegi felszíni vízgyűjtő területe 

Felhőszakadások idején a Petőfi Sándor utca északi szakaszán a Huzella iskolánál gyakran alakul ki egy hatalmas tó, ami gyakran ellepi a teljes utat. A szomszédos utcákból lefolyó csapadékvíz egy rácsos akna felé igyekszik. Ez a rácsos akna ideális esetben elnyeli a csapadékvizet, de kellő mennyiségű toboz, avar és utcai szemét felhalmozódása esetén teljesen eltömődik, és a csapadék nem talál felszín alatti lefolyást. Ilyen esetben a tóvá alakult utca víztömege a felszínen indul meg a lejtés irányában. Ez azt jelenti, hogy elárasztja a környezetében található házak kertjét, majd a hátsó kerítésen keresztül átzúdul a Huzella-kertbe. Hidrológiai szempontból nem történik más, minthogy a víz újra birtokba veszi a régi eltemetett völgyét és azon keresztül talál lefolyást a Duna felé. 

Ugyancsak felhőszakadások esetén került víz alá az innen nem messze található Szent István katolikus templom mellett fekvő terület, ahol ma a parkoló található. Ez sem véletlen, a térszín innen nézve mind északi mind déli irányban emelkedik, azaz eleink a korban szokásos gyakorlattal ellentétben nem dombra emeltek templomot, hanem egy nem teljes egészében betemetett vízmosásra. A mélyedés különösen látványosan mutatja meg magát, ha a kettes út felszínéhez viszonyítjuk a járda szintjét. A kettes úton túl, kelet felé nehezebben nyomozható az egykori völgy, bár a vasúti töltés Alsógöd és Göd megállóhelyek közötti szakaszon is szemmel láthatóan magasabbnak tűnik.

Mekkora lehetett ez a Tündér-völgy? A völgyet név szerint említő két térkép mindegyike csak a váci országútig, azaz a mai „régi kettes” útig tünteti fel a vízmosást. Ez alapján úgy tűnik, hogy a hossza nem érte el a fél kilométert. Azonban létezik egy olyan térkép 1841-ből, amely jóval hosszabb völgyet jelöl, benne. A II. katonai felmérés készítői valamilyen okból kifolyólag szinte az M2-es útig kihúzzák a völgyet, amely nagyjából a mostani homokbányától északra végződött el. Ez megerősítheti azt az elképzelést, hogy a vízmosás a beépítés előtt a Gödtől keletre magasodó Csomádi-dombok egy részének időszakosan lehulló, jelentősebb mennyiségű csapadékvizeit vezette le a Dunába. A váci országúttól keletre lévő völgyszakasz időszakosságát elsősorban a periodikusan hulló csapadék okozta, amely kisebb mennyiségben elnyelődött vízáteresztő, laza szerkezetű futóhomokban. Azonban a ritkábban előforduló felhőszakadások után lezúduló víz miatt mély és meredek falú vízmosássá alakult a völgy, A váci országúttól nyugatra más a helyzet, itt a homok alatt lévő feküben oligocén agyagrétegek húzódnak, amelyek vízzáró rétegként vezetik a talajvizet a Duna irányába, és ezen a részen már források is táplálták a völgyet.

A Tündér-völgy nyomvonala 1841-ben (mapire.eu)

Ezzel összefüggésben a mély és meredek vízmosás kialakulásának volt még egy oka, amely visszavisz bennünket a pleisztocénbe, a jégkorszakok korába. Ez a tényező pedig tovagyűrűző hatásai miatt tudtunkon kívül meghatározza a gödiek mindennapjait is.

Göd egy laikus szemlélő számára egy lapos, tipikusan "alföldi" domborzatú, településnek tűnhet, ahol nincsenek igazán jelentős magaslatok. Azonban vannak „meredek” kivételek. Két eltérő típusú példájuk a településtől keletre elterülő, jégkorszak-végi eredetű homokbuckás domb-vonulatok, jellemzően fenyvessel beültetve, valamint egy viszonylag nagy szintkülönbségű meredély Alsógödön, közvetlenül a Duna partján. Ez a magaspart a dunakeszi révtől egészen a gödi Köztársaság út végéig a Duna mellett húzódik. A Gödi-szigettől északra az ártér kitárul és a tereplépcső kelet felé eltávolodik a Dunától, sőt Felsőgödön átkerül az országút túlsó, keleti oldalára. Ennek köszönhető, hogy Alsógödöt — Felsőgöd dunai oldalával ellentétben — nem fenyegetik a dunai árvizek. Ez a magaspart egyrészt a Duna fokozatos és folyamatos bevágódása miatt jöhetett létre, másrészt pedig a terület tektonikai kiemelkedése révén. Ez a kiemelkedés legkorábban a jégkorszak óta zajlik, dombsági tájból hegyvidékké alakítva a Budai-hegységet, a Pilist és a Visegrádi-hegységet is. 

Gödön ez a kiemelkedés kisebb mértékű volt de hasonló irányú szerkezeti vonalak, más néven törésvonalak mentén zajlott. Ezek a nyugat-északnyugat—kelet-délkelet irányú szerkezeti vonalak határozzák meg a fent említett hegységek közötti jobb parti völgy- és vízhálózatot is. Ezt az irányt követi a budapesti Aranyhegyi-patak, az Ördögárok vagy éppen a Bükkös-patak völgye Szentendrén. A kiemelkedéssel a patakok bevágódása lépést tartott, így alakultak ki az északi iránnyal hasonló szöget bezáró balparti, jellemzően rövid és meredek falú völgyek is; Dunakeszin a Csurgó, a Malom-árok, a gödi Szakáts-kert, valamint a Tündér-völgy is. A völgyek pedig később meghatározták a birtokhatárokat. Ez öröklődött át a parcellázások során az utcahálózatba is. Magyarán Göd kelet-nyugati utcahálózat irányát részben a Dunához lefutó völgyek csapásiránya, azaz a geológia határozza meg.

E völgyekben száraz időszakban is találni vízfolyást. Ez azért alakult így, mert a Csomádi-dombok területén lehulló kisebb mennyiségű csapadék nem a felszínen talál lefolyást, hanem elnyeli a laza homok és a leszivárgás során eléri a talajvizet. A talajvíz áramlása pedig követi a homokfelszín alatti domborzatot kialakító oligocén korú (~33 millió éves) agyagrétegek dőlését, és a Duna felé áramlik. Ahol ez az agyagréteg a Duna-parton felszínre bukkan és elvégződik, a talajvíz források formájában felszínre bukkan. Ezek a források Dunakeszi és Göd között egészen rendkívüli számban, száznál is több ponton bukkannak felszínre. Jellemzően a Duna fölé magasodó partfal tövében találjuk ezeket a különböző vízhozamú forrásokat, de néhány helyen, ahol meredek völgyek tagolják a magaspartot ott a völgyfőben, a Dunától távolabb jelentkeznek ezek a források. Azt nem lehet már bizonyítani, hogy a Tündér-völgy betemetése előtt hol fakadtak egészen pontosan ezek a természetes források, de azt tudjuk, hogy jelenleg is működnek a Huzella-kertben, közvetlenül a tórendszer feletti völgyszakaszban. 

Ahol már betemették: a Huzella sportcsarnok mögötti terület. A fákat is kivágták.

Ezek a természetes források a jelenkorban sajnos kiegészülnek mesterséges vízutánpótlással, amely a Petőfi Sándor utca északi részének és a szomszédos utcák erősen szennyezett vizét szállítja tisztítás nélkül egy felszín alatti csővezetéken keresztül a Huzella-kertbe. Ebben a szennyes áradatban benne van az utcán szétdobált szemét, az autókból kifolyó olajszármazékok, valamint a fákról lehulló gallyak, termések és levelek is. Ez a szennyvíz nem jut közvetlenül a Tündér-völgy forrásaiba, ugyanis a Huzella-kert a völgy felső szakaszát jelenleg zöldhulladék-lerakóként hasznosítja, és ez a száz köbméterekben mérhető feltöltés megakadályozza, hogy az utcai szennyvíz a tórendszerbe jusson a felszínen. A talajvíz-áramlás miatt a felszín alatt ez a kapcsolat létrejön, de legalább a talaj részben kiszűri a szennyeződést.

És ahol még megvan a völgy és az új völgyfőben a forrás.

Ez az írás eredetileg az Alsógöd 100. centenáriumi helytörténeti kiadványban jelent volna meg. Ennek kiadása a bizonytalan jövőbe csúszott. Mivel ebben a pillanatban is zajlik a Dunakutató Intézetnek évtizedekig otthont adó Huzella kertnek a felújítása, fontosnak tartottam megjelentetni, ugyanis a Tündér-völgy kérdése napjainkban sem jutott nyugvópontra. Maradékának feltöltése napjainkban is zajlik a Huzella-kert zöldhulladékával, de forrásai szóba jöttek mint lehetséges gyógyír a Feneketlen-tó vízutánpótlására. E terv szerint a völgy vizeit egy ásott csatornán keresztül a tóba vezetnék, miközben a Tündér-völgyben egy szennyvíz-szikkasztó épülne a már említett nyárfasor kivágása árán, hogy az utcai kommunális hulladékot ki lehessen szűrni. Ez utóbbi (egy erre alkalmasabb helyen) szükséges beruházás lenne akkor is, ha a cél a természetes állapot helyreállítása és megőrzése (például a zöldhulladék lerakó megszüntetése). Utóbbi már csak azért is kívánatos lenne, mert a Tündér-völgy a Huzella-kert részeként helyi oltalom alatt áll.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...