2022. július 25., hétfő

Helyzetjelentés és képriport a 2022. nyári országos szárazságról


2022. nyarán emberemlékezet óta nem látott szárazság tapasztalható Magyarországon. Sorra száradnak ki a Dunába torkolló patakok, alföldi tavak. Rekordalacsony vízállásokat jelentenek Magyarország nagyobb folyóiról és tavairól, továbbá a mezőgazdaságot országos aszály sújtja. A 2018-as helyzetjelentéshez hasonlóan ezúttal is arra kérjük olvasóinkat, hogy dokumentálják számunkra ezt a jelenséget! 

Ebben a posztban kapna helyet minden dátummal és helyszínnel ellátott fénykép, amelyben bármi rendkívüli dologról (kajaktúra, Dunaágban talált tárgyak, kiszáradt folyószakaszok, patakok, sosem látott zátonyok, stb.) be lehet számolni akár fénykép nélkül is! Továbbá gyűjteni fogjuk az országos médiában megjelent cikkeket, ábrákat, drónfelvételeket, youtube videókat. A bejegyzésben időrendi sorrendben haladunk majd, ahol alul vannak a legkorábbi írások. 

Carte Rouge: Aszályhelyzet Magyarországon 2022. július 24-én (kép forrása: met.hu)


2022. augusztus 18. Göd. 

Ismét teljes pompájukban láthatók az oligocén agyagrétegek Göd és Dunakeszi között. Váci vízállás: -31 cm.



Ráadásképpen egy kép Horányról:



2022. augusztus 17.

Így néz ki a Lukács Illés képén a Háros-sziget alsó "bejárata" alacsony, Budapesten mért 65 centiméter körüli vízállás idején, a Deák Ferenc hídról. 



2022. augusztus 16.

Kiszáradt a Sulák-patak Dél-Budán és a Kis-Háros-sziget is megszűnt szigetnek lenni. Budapesti vízállás: 75 cm.



Ez itt a Sulák-patak "torkolata", Se patak, se Duna.

 
2022. augusztus 14.

Ilyenkor látszik, hogy az Egyfás-sziget valójában egy mélyben megbúvó jókora kavicszátony. A névadó fa ránézésre kiszáradt, de az arra járók rendszeresen locsolják, hátha feléled. Lukács Miklós fényképe.



2022. augusztus 11. délután 5 óra.

Amint várható volt a Duna vízállásának fokozatos csökkenése következtében újra láthatóvá vált az Ínség-szikla Budapesten, a Ferenc József híd tövében. 





A szikla valószínűleg már tegnap, augusztus 10-én kilátszott, ugyanis a vízállás ekkor csökkent Budapestnél 92 centiméter alá. Ez azt is jelenti, hogy még soha ilyen korán (nyárutón) nem bukkant elő az Ínség-szikla. Az eddigi legkorábbi kibukkanás 2003. augusztus 12-én történt. A sziklához már megindultak az első látogatók (nem a sirály), de az előrejelzések szerint nem kell sietni, a csökkenő vízállás következtében egyre nagyobb lesz Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa. 

2022. augusztus 9. 

Zátonyok Esztergomnál 42 centiméteres vízállásnál.


2022. augusztus 8.

Alsógöd, előbukkantak az oligocén szürke kiscelli agyagrétegek a horányi révnél. Vácott mért 5 centiméteres vízállásnál. 60 centiméterre a LKV-tól.

Dunakeszi felé

A Gödi-sziget felé


2022. augusztus 4.

Előbukkantak Szent Mihály zátonyai is Nagymaros és Zebegény között. Könnyű őket megtalálni, oda vezet a kerékpárút és mutatja az utat a folyamkilométer-tábla is. Tarczi Zsófia képei.





Szolnoknál már majdnem 10 centiméterrel van a Tisza vízállása az LKV alatt. Az előrejelzések nem túl biztatóak. Forrás: vizugy.hu


2022. augusztus 1.

Mennyi víz hiányzik a Tiszából? 




2022. július 31.

A mérések kezdete (1939) óta, fokozatos és folyamatos csökkenés mellett a Velencei-tavon is negatív rekordot döntött a vízállás. Pedig tavaly ősszel már a teljes kiszáradás híre járta körbe a teljes magyar médiát ennél magasabb vízállásnál.



2022. július 29.

A kiszáradt Morgó-patak Verőce és Kismaros között (Varga Gergely képei):




2022. július 28.

Az Ipoly a Dobroda-patak torkolata alatti szakaszon Litkénél. Nógrádszakálnál mért rekordalacsony, 20 centiméteres vízállásnál.




A Bajai-csatornát és a Baracskát összekötő kanális, szinte kiszáradva. Kalinka Tamás képei:




2022. július 27.

Zebegényben még csordogál a Malom-völgyi-patak, habár a felső szakaszáról érkezett híradás kiszáradásról. Szávoszt-Vass Réka fotói:






2022. július 26.

Így megy ez. Várhatóan július 30-án újraindul a vasúti közlekedés Nagymaros és Zebegény között, miután sikerült összeszedni a hegyről lejött anyagot és kijavítani a károkat. Valahogy kapcsolni is kellene ezt a hírt a szárazsághoz és a Dunához. Utóbbi nem lesz nehéz, az eset kétségtelenül Magyarország legszebb Duna-szakaszán történt. Errefelé gyakran előfordul, hogy lejön a hegy megnézni a Dunát, mint a szamár, aki innen hordott vizet fel a barlangi remetének. A szamár visszament, ez a részben vulkanikus, részben folyami eredetű anyag (lásd: folyóteraszok) már örökre hiányozni fog a kiszáradó hegyről. Idén tavasszal már porzott a talaj a déli kitettségű lejtőn növő csenevész tölgyfák között. Nem nőtt itt semmiféle aljnövényzet, vagy ha meg is próbált, a lelkes túrázók kitaposták. A talaj nem régi vendég errefelé, az utolsó jégkorszak óta próbál megtelepedni a meredek lejtőn. Először zuzmók, mohák, később csenevész lágyszárúak, bokrok és fák gyökerei alakították át a sziklát humuszos talajjá. Ha ezek a növények nincsenek, talaj sincs. Jön az eső, de már nincs ami felszívja. A csapadék megvonja a vállát, he nem szívja fel semmi, akkor "viszlát!" megy is a Dunához. Nagyokat nevetve idézi fel magában a 16 millió éve átélt hasonlóan vidám mókákat, a laharokat. Régi szép idők, amikor még rendes, hegyek voltak itt! Útközben felszabadító hadseregekhez méltó módon felkap ezt-azt (mindent ami mozdítható). Kiszáradó gyökerek közül port, kitaposott hegyoldalról köveket  és viszi ameddig bírja. Ha elfárad szétszórja és maga indul tovább, a Dunába. Ha újabb eső jön, kezdődik a csúszda-móka elölről. És újra és újra, és megint. So it goes.

Törmelékfolyás Zebegény és Nagymaros között (forrás Mávinform)

Kiszáradt a Dera-patak is. Ez a vízfolyás Pomázt elhagyva, Szentendrétől délre torkollik a Dunába, paramétereit tekintve (vízgyűjtő, vízhozam) hasonló az ugyancsak kiszáradt Aranyhegyi-patakhoz. A Pilis és a Visegrádi-hegység vizeit vezette a Dunába. Kiszáradásának pontos időpontja nem ismert, 2022. július 26-án délelőtt a torkolati szakaszán (kerékpáros híd és Duna között) már nem folyt a medrében víz. Az alábbi négy képet Doroszlai Dénes készítette.





2022. július 25. 

A Duna Felsőgödnél, Vácott mért 0 centiméteres vízállásnál (LKV: -56 cm). 





Még csordogál. A Sződrákosi-patak torkolata.



Kiszáradó patakokat lehet a DryRivers telefonos alkalmazáson keresztül is jelenteni, az applikáció letölthető innen: 
https://play.google.com/store/apps/details?id=com.dryrivers&hl=hu&gl=US

Kiszáradó patakok Magyarországon (https://www.dryver.eu/app)
(a színek nem a helyzet súlyosságát, hanem a jelentett esetek számát jelzik)


Ellentétben az alább bemutatott Aranyhegyi-, és Szilas-patakokkal, a gödi Ilka-patakban a torkolatnál még csordogál a víz. A zsilipnél olybá tűnhet, hogy a Dunán magas a vízállás, és egészen odáig érvényesül a visszaduzzasztás. Azonban ezt a jelenséget egy gát okozza, melyet nem egészen biztos, hogy hódok építettek. 

Gát az Ilka-patakon (2022. 07.25.)

A gát alatti mederszakasz (2022. 07.25.)

Amúgy is alacsony a Duna vízállása az Ilka-patak torkolatánál (2022. 07.25.)


2022. július 24-én 

reggel hat órakor megdőlt az addig mért legkisebb vízállás (LKV) a Hármas-Körösön, a békészentandrási duzzasztó alsó vízmércéjén.
 
A Békésszentandrási duzzasztó 2022.07.24. (forrás)

2022. július 21. Kiszáradt az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza, de a felsőbb szakaszokon (Solymár és környéke) is jelezték, hogy nincs vízmozgás. Az élővilág szempontjából fontos pangó vizek még előfordulhatnak az egyenetlen mederesés következtében. 

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)

Az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza (fotó: Doroszlai Dénes)


Július 21. 

Ipoly torkolat Szobnál, -25 centiméteres szobi vízállásnál (LKV: -86 cm), Juhász Katalin felvételei:



Az Ipoly Letkésnél hat centiméterrel a legkisebb mért vízállás alatt (Juhász Katalin)

Az Ipoly Szobnál, a híd alatt (Juhász Katalin)


2021. július 19-20. 

A hírek szerint kiszáradt az észak-pesti Szilas-patak is. A Budapest Halai csoportban megosztott hír apropóján érdemes megemlíteni, hogy a kiszáradó patakokból a természetvédelem csak az őshonos fajokat menti meg, a törpeharcsát, naphalat és egyéb idegenhonos fajokat nem. Magánszorgalomból ne mentsünk halat, mert a szakszerűtlen beavatkozás nagyobb kárt tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. Például olyan helyekre is eljuttatja ezeket a fajokat, ahol még nem jelentek meg. Ha valaki ilyet lát, értesítse a helyileg illetékes Természetvédelmi Őrszolgálatot, Budapesten is van ilyen: https://fori.hu/budapesti-termeszetvedelmi-orszolgalat-elerhetosegei

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

A kiszáradt Szilas-patak (kép forrása: Budapest Halai)

Az élővilág az utolsó pocsolyákba menekül
a kiszáradt Szilas-patakon (kép forrása: Budapest Halai)

Július 7. óta

LKV alatt a Tisza szolnoki vízállása, és a júliusi előrejelzés szerint a hónap végéigtovábbi negatív rekordok várhatók. 

Szolnok, tiszai vízmérce 07.25. Forrás: vizugy.hu


A rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint most - csütörtökön mínusz 280 centimétert, péntek reggel pedig mínusz 281 cm-t mutatott a vízmérce.

A Tisza vízgyűjtőjén hetek óta tapasztalt csapadékhiány miatt az üzemeltető KÖTIVIZIG a Kiskörei Vízlépcsőnél alvízi -320 cm-es vízszinttartásra tért át. Kisköre-alsónál az eddig mért legkisebb vízállás (LKV: az adott vízmércén előfordult legalacsonyabb vízállás) értéke - 321 cm, ami 2009. szeptember 29-én fordult elő. Szolnoknál az eddigi legkisebb vízállás 2003. augusztus 21-én volt, amikor - 279 cm-t mutatott a vízmérce. A megyeszékhelyen július 7-én - 280 cm-t olvashattunk le, 8-án reggel pedig - 281 cm-t, s nem kizárt, hogy az elkövetkezendő napokban a folyó vízállása pár centiméterrel tovább csökkenhet. (forrás: KÖTIVIZIG)

Cikkgyűjtemény:

2022.08.16.


2022.08.14 

Kiszáradt a Tápió Jászboldogházánál

2022.08.13

Sorra száradnak ki Európa folyói, veszélyben a Duna halai

2022.08.12. 


2022.08.02

Magyar Hang: Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tó vízszintje 

2022.08.01

https://ilovetiszato.hu/2022/08/01/latvanyos-dronfelvetelen-mutatjuk-meg-mennyit-valtozott-a-tisza-vizszintje-kiskorenel

2022. július 11., hétfő

Budapesti jégviszonyok a Dunán (1876-1950)


Elképzelhetetlenül távolinak tűnik az a korszak, amikor Budapesten minden második évben befagyott a Duna, és kevesebb mint 3% volt a valószínűsége a jégmentes teleknek. Pedig 1876-1950 között még ilyen jégviszonyok uralkodtak a Dunán. Lászlóffy Woldemár egyetlen szemléletes ábrába sürítette ezt az időszakot a Pécsi Márton által szerkesztett "Budapest Természeti Földrajza" c. kötetnek vízrajzi fejezetében. 

 Áll a Duna jege 1945-ben, vélhetően februári kép. (Fortepan #155524)

Elöljáróban érdemes áttekinteni a folyami jégképződés folyamatát. Jégképződés jellemzően akkor indul meg, ha a léghőmérséklet tartósan 0 °C alá süllyed. A nyílt vízfelületen a felszínen lehűlő víztömeg az áramlás turbulens mozgása miatt keveredik, sűrűsége miatt lesüllyed, ezért a jegesedés nem itt megy végbe. Hanem olyan helyeken, ahol az áramlás lassabb, a víz sekélyebb, esetleg a vízbe olyan tárgyak, létesítmények nyúlnak, melyek a víznél hidegebbek (hídláb, sarkanytú, vagy akár mellékágba dőlt fák). A parton képződő jég a folyó középvonala felé hízik, ahogy újabb részecskék fagynak hozzá. Ugyanez lejátszódhat a folyó fenekén, ahol a jég az üledékszemcsék felületén keletkezik, majd a kisebb fajsúlya miatt a felszínre emelkedik. A felszínre emelkedő, vagy a parti jégből leszakadó jégdarabokból úszó jégtáblák alakulnak ki, és ez az a pillanat, amikor a folyón megindul a jégzajlás (L. W. ábráján fehérrel ábrázolva).

A zajló jégtáblák formája hasonlatos a nagy vízililiom levelekhez. Kerekek, miközben a peremük valamivel magasabb, mint a középső részük. A magyarországi folyószabályozás egyik fő célja az volt, hogy ezek a fehér jégliliom-levelek gond nélkül levonulhassanak a folyón. Ugyanis a folyó természetes állapotában számos olyan hely volt, ahol fennakadhattak. Szigetcsúcsok, szűkületek, túlfejlett folyókanyarulatok igencsak kedveztek a fennakadásnak, ahol a feltorlódó és igen gyorsan összefagyó, feltorlódó jégtáblák mögött folyásirányban megindul felfelé a jég "beállása", azaz a Duna befagyása (L. W. ábráján feketével). Az összetorlódott jégtáblák miatt ez jellemzően egy durva, jégtörmelékkel borított felszín volt, csendes mellékágakat leszámítva a legkevésbé sem alkalmas mondjuk korcsolyázásra. Fontos elmondani, hogy a jeges árvizek nem akkor következtek be, amikor a zajló jég beállt, hanem, amikor a beállt jégre az olvadás idején "felülről" megérkezett a zajló jég és nem tudott továbbhaladni.

Lászlóffy Woldemár ábrája a Duna jegesedésének tartósságát ábrázolja Budapestnél 1876-1950 között telekre lebontva. Azaz az adott télen melyik nap jelentek meg a jégtáblák a Dunán, mikor állt be a Duna és mikor szűnt meg az adott jelenség. A téli hónapok harmadolva vannak, 10 naponként van az osztás, értelemszerűen novembertől márciusig, ugyanis októberben még nem, áprilisban már nem észleltek jeget a Dunán a vizsgált időszakban. Jobb oldalt láthatók a számszerűsített adatok; jégmentes Dunát mindössze kétszer (!!!) láthattak a fővárosiak, 1901/02, illetve 1947/48 telén. Ez a vizsgált időszak alig 2,7%-a. 

Ugyanezen időszak alatt 33 télen fagyott be a Duna (volt, hogy telente többször is), ami 44,6%-os értéknek felel meg. A leghosszabb befagyásos időszak a II. világháború elejére esett, 1938-1942 között öt egymást követő évben állt be a Duna. A második leghosszabb ilyen periódus négy tél volt 1893-1896 között. 1882-1886 között azonban öt télen keresztül csak zajló jeget jegyeztek fel, de befagyásról nem érkezett jelentés. 

A Duna jégviszonyai Budapestnél az 1876/77-1949/50 közötti teleken (Lászlóffy Woldemár)

Az ábráról gyakorlatilag minden lényeges statisztikai adat leolvasható. 

Legkorábban november 14-én jelent meg a jég a Dunán, az 1888-as évben, és március 25-én tűnt el legkésőbb, 1929-ben. Ugyanebből az évből jegyezték fel a legkésőbbi jégfelszakadást (március 19.), miközben a legkorábbi beállás december 11-én történt, 1879-ben. Ezek a legszélsőségesebb értékek. Az átlagos jégmegjelenés dátuma december 25., az eltűnés pedig február 15. A vizsgált időszakban a beállás jellemzően január 13-ra esett és egy hónap múlva, február 12-én már fel is szakadt. 1879-1880 telén a jeges időszak rekord hosszúságú ideig, 98 napon át tartott. Ugyanebben az évben volt a legtovább befagyva a budapesti Duna, 83 napon keresztül. Az átlagos időtartam ennek töredéke, jegesedés: 38 nap, beállás mindössze 13 nap volt.

Ez az adatsor már a múlté, belőle a Duna jelenlegi jégviszonyaira nem lehet következtetést levonni; a folyószabályozás és a melegedő éghajlat egyaránt felülírta. Éppen ezért szükséges lesz folytatni a táblázatot. Lászlóffy Woldemár ábrája ugyanis 74 évet ölel fel 1876-1950 között. 1950 óta pedig újabb 72 év telt el, azaz lassan itt az idő, hogy az új adatokat megvizsgálva összevessük az azóta eltelt változásokat; hogyan alakultak Budapest jégviszonyai 1950-2024 között? Ugyanis mindannyiunk percepciója az, hogy a jég egyre ritkább látvány a folyón telente, és teljes beállásra már csak a legidősebbek emlékezhetnek. 

Addig is a fenti táblázatnak találhatunk némi gyakorlati hasznot, pl. alaposan le lehet szűkíteni általa a fővárosi jeges dunás fényképek (kiemelten: Fortepan) készítési időpontját. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...