Borisz Bécsben

2024. szeptember 11-én az Olasz Meteorológiai szolgálat Borisznak keresztelte el azt a légköri jelenséget, amely extrém mennyiségű, napokon át tartó csapadékkal és orkánerejű széllel járt, rekordközeli áradásokat okozva Közép-Európában, az Adriai-tengertől egészen Lengyelországig, különösen súlyosan érintve Csehországot és Alsó-Ausztriát Bécs középponttal. A bejegyzés gerincét adó szürkén ködös fényképek a dunai árvíz tetőzése előtt, szeptember 14-én és 15-én készültek az osztrák fővárosban. 

Kormoránok figyelik az emelkedő vízszintet Brigittenau csúcsán.

Borisz az úgynevezett V (római ötös) b időjárási mintázatba illeszkedik, mely nem egy új jelenség, egy hasonló vihar okozta az ausztriai rekordárvizet és a katasztrofális szigetközi árvizet 1954-ben, és közvetve a "Fritz Walter időjárást", avagy a magyar vereséget a berni foci VB döntőben. A Borisz meteorológiai háttérről a fenti két linken lehet bővebben olvasni, a csapadékzónák szeptember 12-15. közötti vándorlásáról a Hungaromet tett közzé látványos videót. 

A korneuburg-i vízmérce alapján a Duna szeptember 16-án, hajnali kettőkor tetőzött Bécsben 760 centiméteres vízállással, amely 49 centiméterrel maradt el a 2013-ban mért rekord vízállástól (LNV: 809 cm). Az írás idején elhúzódó, tartós magas vízállással indul meg az apadás. Ebből lehet következtetni, hogy a magyar szakaszon, szeptember 20-21-22-én is várhatóan hasonlóan alakul a helyzet, az előrejelzések szerint a magyar vízmércéken is fél méterrel marad el várhatóan a tetőzés a 2013-as értékektől. A korneuburg-i tetőzés vízhozama körülbelül 10300 köbméter volt másodpercenként. 

Hidrológiai okai vannak annak, hogy Bécsben a korneuburg-i vízmércét  használják, itt ugyanis a Duna még egységes mederben folyik, délebbre Langenzersdorfnál található a Donauinsel csúcsa, ahol a folyó kettéválik, igaz zsilippel, de a vízhozam egy részét a Donauinsel keleti medrébe terelik, aztán Nußdorfnál ismét zsilip osztja meg a főág vízhozamát és ereszti be az áradás egy részét a Donaukanal-ba. Ezt a vízhozamot muszáj kontrollálni, tekintettel kell lenni a sűrű beépítésre és a csatorna mentén található szórakozóhelyek és egyéb létesítmények igényeire, de mivel a Donaukanal-t nem "védi" zsilip az alsó torkolatánál a főág visszaduzzasztó hatása ebben a csatornában is érvényesül. A vízszintet ugyancsak befolyásolja a csatorna belvárosi szakaszán a Wienfluss, azaz a Bécs-folyó, ami normál esetben egy átlagos patak külalakját ölti, időszakos vadságára csak a bécsi mérnökök munkája, a kikövezett, szélesnek meghagyott meder paraméterei utalhatnak. A Wienfluss viszonylag nagy esésű medre a helyi Urániánál torkollik a Duna-csatornába.

Szeptember 14-15-én Bécsben folyamatosan esett az eső, és fújt a viharos szél, bár ez utóbbi nem számít rendkívülinek a meglehetősen szeles városban. Az eső viszonylag kis cseppekben esett, nem úgy, mintha dézsából öntenék, de a szélcsatornaként funkcionáló helyeken, utcák torkolatában és a folyóparton gyakran vízszintesen esett. 

Különböző vízszintek a Donaukanal hajózsilipjében (Nußdorfer Schleuse), kilátással a főágra észak felé. Előtérben a Donaukanal szabályozott vízszintje látható, méterekkel a főág áradó vízszintje alatt. 

Távolban a főágat és a Donauinselt is átívelő Nordbrücke, az áradó vízszint szeptember 14-én délben még nem érte el az evezősklub előterében található kikötőhelyet.

Kilátás a Duna főága és a Donaukanal által körülölet városiasodott sziget északi csúcsára, és a lokális maximumot jelölő beton jégtörőre. Balra a nußdorfi part, jobbra a mesterségesen felépített Donauinsel erdei.

Viharos szél által tépett fák a szigetcsúcson található evezősklub mellett, előtérben a Donaukanal legszakibb része a zsilip fölött, ahol még a Duna-főág vízállása látható.

A Nußdorfi betáplálózsilip a Schermelbrücke büszke oroszlánjaival. Itt zajlik a Donaukanal vízkormányzása, döntik el árvízi helyzetben, hogy a főág vízhozamának mekkora részét eresztik rá a bécsi belvárosra.

Kilátás a dunai árvízre a Leopoldsberg kilátójából. Balra Klosterneuburg, előtérben a Donauinsel csúcsa és Langenzersdorf, háttérben, az esőfüggöny mögött Korneuburg. 

Kilátás a Leopoldsberg kilátójából délkelet felé. A hosszan elnyúló Donauinsel beleveszik az esőfüggönybe, de a Duna egyelőre nem lépett ki az alaposan megregulázott középvízi medréből. A Kahlenbergerdorf fölé magasodó erdős domb takarja ki a nußdorf-i zsilipet. 

2024. szeptember 15. reggel, a Wienflussportalból kizúdul a megvadult Wienfluss a Stadtparkon keresztül folyó torkolati szakaszának felső szakaszán. A szürkésbarna szennyes áradat minden elképzelhető dolgot szállít magával, amit csak sikerült elragadnia a felső, kevésbé szabályozott szakaszán. A lebegtetett, görgetett hordalék, valamint az uszadék a Donaukanal-on keresztül kijut a főágba, egy jelentős hányaduk vélhetően a bősi tározótérben fog lerakódni. 

Eséstörés a Wienfluss kiépített medrében a Kleiner Marxerbrückéről fotózva. A medret lépcsőzetesen alakították ki, ezeken a helyeken a víz megszalad. Háttérben az U4 metró hídja és a fölötte átívelő Zollantssteg. A metró ilyen vízállási helyzetben még járt, nem sokkal később azonban leállították a forgalmat.

A Wienfluss torkolata a Donaukanal fölé magasodó bécsi Urániánál. A sétány alsó része itt már víz alatt volt. 

Ausztriában a vonatforgalom szeptember 15-én reggelre leállt Bécs és a nyugati országrész között, a Kremsbe tartó vonat nem járt így a wachaui kirándulás is kudarcba (árvízbe) fulladt. Vasárnap délután már Magyarország felé sem jártak a vonatok. Na, talán majd legközelebb... 

Készül egy új sziget Halászteleknél

Ennek illusztrálására talán elég is lenne néhány kép, rövid leírás a sziget-csíra paramétereiről, esetleg némi vízállásadat, hogy mikor érdemes meglátogatni, és már készen is van a készülő szigetről szóló bejegyzés. Azonban a Halásztelek melletti szigetképződés nem csak egy lokális jelenség, ami a helyi folyószabályozás, illetve a Duna Budapest alatti kanyarulatfejlődésére vezethető vissza. A Deák-szigetnél kibukkanó terjedelmes kavicszátony globális folyamatokra is rávilágít, melyek direkt és indirekt módon az emberi tevékenység alakít.

A Halászteleki-zátony víz alatt és felett 

Budafoki vízmércén mért 90 centiméteres vízállás idején a halászteleki "kövön növesztett Deák-sziget" mellett egy jókora kavicszátony látható. Ilyen esetben alig emelkedik ki a vízből, leginkább a rajta álldogáló sirályokról vagy vízitúrázókról lehet észrevenni. 2024. augusztus 31-én, déltájban, amikor a Deák-szigetről szóló írás fényképei készültek nem lehetett a partról látni, hogy be lehet-e gyalogolni a minden oldalról vízzel körülvett zátonyra. A bátorságot a korábban látott légifelvételek és olvasói fényképek adták meg végül, melyeken egyértelműen kirajzolódott egy lehetséges útvonal a Deák-sziget felső csúcsától kiindulva. Bátorságra ilyen esetben azért is szükség van, mert egy bizonyos mélység után már nem látszik a meder alja a zavaros vízben, rejtőzhetnek itt nagyobb kövek, de a kavicszátony sodorvonali oldala is hajlamos meredeken leszakadni, ahová nem szerencsés beleesni. Ilyen tátongó mélység nyílik például a Garam-torkolatnál a hajózási útvonal peremén. 

Zátony Halásztelek mellett, kisvizes időszakban, pilótaszemmel.

Végül is combig érő vízben sikerült átjutni a Halászteleki-zátonyra, melyhez ebben a bejegyzésben szimbolikusan hozzá is vágunk egy üveg pezsgőt, hiszen minden névtelen zátonyt megillet egy földrajzi név. A Halászteleki-zátony egy nyéllel kapcsolódik a parthoz, pontosabban a nagyobbik Csala-szigethez és a kisebbik Deák-szigethez, utóbbitól folyásirányban lefelé egy viszonylag mély csatorna választja el. A lapos kavicszátony anyaga összecementált kavics, csak nagyon kevés helyen süppedős ez a mederanyag, ami azt jelzi, hogy meglehetősen stabil (nem vándorló) mederformáról van szó, amit az árvizek alig-alig tudnak áthalmozni, vagy másképpen átmozgatni. Erre a stabilitásra utalnak a korábbi légifotók is, ahol a zátony már három évtizeddel ezelőtt is hasonló pozícióban állt. Hossza nagyjából megegyezik a Deák-szigetével, de ez a háromszáz méter a vízállás függvényében gyorsan tud változni, mivel meglehetősen lapos és terebélyes mederforma, beleértve természetesen a víz alatti részeit is. Annak ellenére, hogy 2024. tavaszán-kora nyarán egy viszonylag tartós magas vízállás borította el találni rajta lágyszárú növényzetet a legmagasabb pontját kijelölő sóderhalom szűk környezetében. Ez a zátony legszélesebb pontja is egyben, innen folyásirányban egyszerre keskenyedik és laposodik el. Budafok 90 centiméteres vízállásnál egy kisebb elkülönülő zátony kapcsolódik hozzá (lásd első kép), de csak a sekély víz alatt. Itt találni némi laza sóderes mederanyagot. Nem csak sóderből áll a Halászteleki-zátony, a belső partján találni némi iszapot is, ahol az erre mászkáló madarak hagynak nyomot.

Sirályok a zátonyon.

Kisvíz a Deák-sziget északi előterében.

Érkezés a zátonyra.

Kavicssivatag.

Sirályok és kémények.

Madarak az iszapban.

Zátonyokra márpedig szükség van a Dunán. Akkor is, ha zavarják a hajózást, akkor is, ha megakad rajta a jégzajlás, vagy ha jobban mutatna az anyaga egy beton-üveg toronyházban. Megtörik a folyó egyhangúságát, megszüntetik a csatornázott folyókra olyannyira jellemző sivár unalmat, "az azonos poklát" (L'Enfer du Même), növelik a biodiverzitást, változatosabb élőhelyet biztosítanak a halaknak, madaraknak és egyéb vízi élőlényeknek. Halászteleknél a zátonyképződés egyik fő oka, hogy a Duna egy kanyarulatot ír le ezen a szakaszon és a sodorvonal a tétényi és érdi parthoz közelít (bár éppen a túlsó part mentén fűződött le három nagyobb sziget), lassabb vízsebességet, ezzel együtt üledékfelhalmozódást okozva a Csepel-sziget mentén. Erre vonatkozó térképes felmérések már 100 évvel ezelőtt is készültek, azaz olybá tűnhet, hogy a Halászteleki-zátony egy természetes mederforma a Dunában. 

Ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy majd a zátonyból nagy valószínűséggel kialakuló (idővel beerdősülő) Halászteleki-sziget is természetes folyamatok következtében alakul ki. A térségben zajló antropogén folyamatok például a folyószabályozási munkálatok, úgymint a duzzasztás, mederkotrás és a párhuzamművek építése nem csak a Szentendrei-Duna és a Dunakanyar meder-paramétereit alakították át drasztikusan, ezek a hatások az egész Duna-szakaszon jelentkeznek. Többek között nagyon úgy néz ki, hogy a legutóbbi ideig természetes (klimatikus és tektonikus) hatások által befolyásolt dunai teraszképződést is már antropogén hatások alakítják. 

Ezek a direkt beavatkozások egyre csökkenő hordalékmennyiséggel és süllyedő vízszintekkel jellemezhetők, ami azt eredményezi végső soron, hogy addig a mélyben lappangó mederformák egyre gyakrabban emelkednek ki a víz alól, és az egyre ritkábban elárasztott zátonyok egyre nagyobb eséllyel erdősülnek be. Ezt tetézhetik az indirekt antropogén hatások, elsősorban az éghajlatváltozás következményei, ami járhat a dunai kisvizek gyakoribbá válásával, és a vízhozam csökkenésével, amit az elmaradó csapadék, illetve az Alpok gleccsereiben tárolt víztömeg fogyása okozhat. A kombinálva érvényesülő direkt és indirekt antropogén hatások nem csak a szigetfejlődést gyorsíthatják fel, hanem a meglévő szigetek eltűnését is. Így egy emberöltő múlva a halászteleki Csala-sziget és Deák-sziget már csak archív felvételeken lesz tanulmányozható, miközben mellettük egy új sziget "készül".

Előkerült Vác ötödik 1838-as árvíztáblája!

Sajnos csak papíron:

Vácott árvíztáblát kutatni olyan mint tű(ke)t keresni a szénakazalban, ugyanis másfél kivétellel ezek nem házak falain, hanem képgyűjtemények, levéltárak mélyén lapulnak, ahol az utcáról beesve szinte reménytelen célirányos kereséssel rájuk bukkanni. Az egyik olyan szénakazal, ahol leginkább számíthatunk váratlan, eddig ismeretlen tűkre, a váci Tragor Ignác Múzeum. Erre az újabb leletre is a múzeumban dolgozó Zomborka Márta hívta fel a figyelmet, aki korábban már több dunai szigetes írás megírásában nyújtott segítséget. 

A rajz Fábry Dezső munkája, felirata szerint 1913-ban készült, és az Alsó-Dunasor/Mária Terézia rakpart/Ady Endre sétány felől ábrázolja a még beépítetlen Rév közt (korábban Kis utca) és a 7. számú ház helyén állt kétszintes épületet. Fábry Dezső fiatalemberként az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hallgatója volt, ötödévesként Körösfői-Kriesch Aladár tanítványaként részt vett a zebegényi katolikus templom festményeinek elkészítésében. Hogy a név-kavalkádot folytassuk, a kép középpontjában a Kiss János-féle egy emeletes ház látható, melynek kapujától balra fent látható az a tábla, melyet Fábry a jobb olvashatóság kedvéért a kép alján kinagyított, ezáltal jó szolgálatot tett a váci helytörténeti és hidrológiai kutatásoknak.

 

A Kiss János-féle ház 1876-ban

Van némi bizonytalanság abban, hogy az árvíztábla valóban a kapu felett volt, vagy a Rév közi falon, esetleg a szemközti ház falán, ugyancsak a Rév közben, elvégre mindkét helyen látható egy négyszög alakú valami, talán ablak, de a három lehetőség közül mégiscsak a kapu melletti pozíció tűnik a legvalószínűbbnek, mivel Fábry Dezső képébe belenagyítva mintha lennének a kapu melletti táblán betűk és vonal is. Annyit mindenesetre el lehet mondani, hogy az 1838-as árvíz embermagasságban árasztotta el Vácott a parti részt, viszont ez a rész egy keskeny területre korlátozódott ezen a szakaszon, csak délebbre, a Gombás-patak mentén tudott az árvíz messzire kiönteni.

A Kiss János-féle ház árvíztáblája 1903-ban (forrás)

Az árvíztábla külalakra az egyszerűbbek közé tartozik. Mindössze az évszám, egy rövid felirat "Víz állás" és a szintvonal látható rajta, miközben a többi váci árvíztáblán hó+nap, mutatóujj, vagy bővebb szöveg található. Az azonban felettébb érdekes, hogy a négy képről is ismert árvíztáblának külalakra semmi köze egymáshoz, mintha elhelyezésükben nem játszott szerepet központi, városi akarat, aki szeretett volna magának egyet, maga intézte saját ízlése szerint a kőfaragó mestereknél. Ugyan az Ady Endre sétány 7- szám alatti tábla viszonylag egyszerű, de még mindig jobban ismert, mint az egykori Lölölde falán álló, amiről csak annyit tudunk, hogy létezett.

Vác öt, jelenleg ismert árvíztáblája (A Fűz utcai jelenleg a Remete étteremben található)

A Kiss János-féle ház tehát már állt 1838-ban, de a kép megrajzolása idején egyöntetűen ősréginek és rozogának írják le az állapotát, habár ebben az esetben is fontos a kontextus, hiszen hasonló ürügyre hivatkozva rombolták le nemrég a Horányi csárdát is Szigetmonostoron, és nem járunk messze a valóságtól, ha itt is egy beruházó szándékait véljük felfedezni az írásban. Csuka János építőmérnök-vállalkozó éppen 1913-ban vette meg Kiss János örököseitől az épületet, szándéka szerint itt, a rakpart-Rév köz-Görög (ma Katona Lajos) utca közti telken építette volna fel a Duna-vízre alapozott "Erzsébet gőzfürdőt", amely a tervrajzok alapján beépítette volna a Rév köz feletti légteret is, és homlokzata a velencei Ca d'Oro palotához hasonlított volna. Három emeletén helyet kapott volna több gőzfürdő kád, tusoló, gyermekmedence, szépészeti szolgáltatás, klubhelyiség, rendezvényterem, kávézó és szálloda is. A városi tanács támogatta a télikerttel és szökőkúttal is ékesített rekreációs komplexum terveit, sőt még adókedvezményt is megítélt a vállalkozónak, azonban az építkezést az I. világháború, majd az azt követő bizonytalan politikai-gazdasági helyzet akadályozta. 

1918 nyarán még úgy írtak a Kiss János-féle házról, hogy az új tulaj azt lebontatja, tehát ekkor még állt az épület és talán megvolt a homlokzatán az árvíztábla is. Az 1920-as évek elején még tervben volt egy részvénytársaság megalapítása a gőzfürdő érdekében, azonban Csuka János 1925. márciusi halála végleg levette az "Erzsébet gőzfürdő" terveit a napirendről. Vác azonban nem maradt vizes komplexum nélkül, alig száz méterre a Kiss János-féle háztól épült meg 1951-ben a váci termálvizes strand, de ennek nagy ára volt: cserébe a folyószabályozás felszámolt Vácott 20-25 kilométernyi természetes homokos-sóderes strandot. A Rév köz végül lakóházakkal, de beépült, a régi ház eltűnt az árvíztáblával együtt, nem volt senki, aki leemelte volna a sittkupac tetejéről.

Kövön növesztett Deák-sziget

 

A Deák-sziget pilótaszemmel

Az ember már megörül, hogy egy újabb rendes, szabványos, minden kritériumnak megfelelő dunai szigetet talál Halásztelek mellett, amely ugyan a csepel-szigeti parthoz nagyon közel található, de markáns meder választja el a parttól, amiben még nem nőnek növények, csak amikor kicsit belemélyed a sziget múltjába, döbben rá, hogy ez a szigetet az ember alkotta nem is olyan régen, de valószínűleg akaratán kívül. Neve sem nagyon van, legfeljebb egy olyan virtuális térben, ahol egyéni fantázia alapján bárki bármit el- vagy éppen átnevezhet. 

A sziget hódrágta alsó csúcsa

2024. augusztus 31-én, déltájban, perzselő nyári kánikulában, és enyhén apadó vízállásnál a Halásztelek és Nagytétény között, az 1629 és 1630 folyamkilométer között kanyargó Dunában már egy lefűződött mellékág fogadott. Legalább fél méter hiányzott ahhoz, hogy áramló víz akadályozza a szigetre való bejutást, amit az aktuális budafoki 90 centiméter és a budapesti 158 centiméteres nyers vízálláshoz kellene hozzáadni, ha küszöbértéket szeretnénk számolni a mellékágra. Ez a küszöbszint mintha fehéren materializálódott volna a vaddisznók és hódok által alaposan megtépázott fák által megkötött alsó, délnyugati szigetcsúcsnál. Mintha valaki kitartó munkával összegyűjtötte volna a főág partján fekvő termésköveket és keresztirányban egy átjárót rakosgatott volna vékony vonalban, amely alig húsz centiméterrel emelkedik az algás iszap által jellemezhető mellékági mederanyag szintje fölé.

Kőkupacok a kiszáradt mellékágban

Ez a mellékág viszonylag rendben van, egészségesnek tűnik, ami alatt azt kell érteni, hogy akadálytalan benne a vízáramlás, (még) nem kezdett benövényesedni, annak ellenére, hogy kisvíznél csak néhány mélyebb részen marad meg a víz. Egy hódvárat őrző kidőlt fától eltekintve a meder átjárható, egységes, bár kavics nem nagyon fordul elő a felszínen, sőt remekül el lehet süllyedni az iszapban. Van azonban két érdekes mederforma a szigettel szemközti parton, leginkább egy sekély ároknak tűnnek, amolyan hódszélességűek, ahol ezek a jószágok közlekedni tudnak. Csakhogy ebben az árokban a víz is tud közlekedni, méghozzá a szomszédos Csala-sziget erdővel alaposan benőtt, sekély holtága között, azaz az idősebb és nagyobb Csala-sziget holtága a Deák-sziget mellékágához kapcsolódik. 

Apadó vízállásnál visszamaradó víztestek.

Röviden fontos megemlíteni, hogy a halászteleki Deák-sziget elnevezéséről az égvilágon semmilyen információt nem találni, annyi biztos, hogy valaki nem is olyan régen ezt a nevet adta neki a Google Maps alkalmazásban. Halásztelek dunai szigeteire amúgy egyaránt jellemző, hogy személynevekről, helybéli birtokos családokról nevezték el őket, pl. a szomszédos Csala-sziget, a távolabbi Sík-sziget és a Mezővári-sziget. Elképzelhető, hogy itt is erről lehet szó.

A sziget felső csúcsa

Általában egy sziget paraméterei összefüggésben vannak a meder hidrológiai viszonyaival. Ez a Deák-szigetre is igaz, csak nem éppen úgy, mint mondjuk a közeli Háros-sziget folyószabályozás előtti viszonyaival. A halásztelki Deák-sziget viszonylag kicsi, szivarhoz hasonlítható alakja alig 300 méter hosszú és két sor fa szélességű, ami a metrikus rendszerben legfeljebb 25 méternek felel meg. Fákkal benőtt területe kb. 6,700 négyzetméter, főági partját végig kőszórás borítja, és ezzel el is érkeztünk a legérdekesebb kérdéshez: hogyan és mikor alakult ki ez a különleges sziget?

Fagyaprózódás eszi meg a folyószabályozási műtárgyat.

Terméskövek a Deák-sziget középső részén.

Az 1872. év a Csepel-sziget szempontjából meghatározó dátum, hovatovább olyan mint Krisztus születése az időszámításban. Ekkor zárták le a Soroksári-Dunát, az ott lefolyó jelentős vízhozamot a Budafoki-ágba terelik. Mivel a Budafoki-ágat nem ekkora vízhozamra tervezte a természet, emberi beavatkozásra volt szükség. 1881-1885 között mederkotrást végeztek és folyószabályozási műtárgyak építésével alakították ki a hajózási útvonalat, de ezen a szakaszon a szabályozás legfontosabb célja az 1838-as és 1876-os rémálomszerű hidrológiai szcenáriók megismétlődésének, azaz a jégdugók kialakulásának megakadályozása volt. 

A születő Deák-sziget párhuzamműve 1992-ben

Halásztelek térségében, a domború szigeti oldalon párhuzamművek épültek, ezek funkciója a meder ívének formálása, illetve összeszorítása volt, a mögöttük lelassuló vízmozgás következtében a közöttes területek gyorsan feltöltődtek, hiszen a sodorvonal a túlsó, tétényi parthoz került közelebb. Ezek a lassan másfél évszázados, kőből készült folyószabályozási művek ma is megvannak, sőt az egyik éppen a Deák-sziget magját alkotva. Költői képpel élve a magyar folyószabályozás vetette el a magot, amiből a Deák-sziget szárba szökkent. Folyásirányban a negyedik párhuzammű köveit kezdetben a középvíz már ellepte, de ez a helyzet a Duna medermélyülése következtében nagyon gyorsan megváltozott, ahogy azt szinte mindegyik sziget esetében megfigyelhettük a magyar szakaszon. 

1:10000-es helyszínrajz a Halásztelek-Nagytétény közti szakaszról, valamikor az 1960-as évekből.

Ez a folyamat az ipari mennyiségű kavicskotrással indult az 1960-as években és oda vezetett, hogy a korábban gyakran víz alá kerülő szabályozási műtárgyak egyre gyakrabban álltak ki a vízből, így a növényzet megtelepedhetett rajtuk. Az első fák nagyjából az 1980-as években jelenhettek meg a Deák-szigeten, azaz még egészen biztosan nem ünnepelhette meg az ötvenedik születésnapját. 1979-ben még mindössze egy halvány vonal a víz alatt a fentrol.hu légifotó-gyűjteményében, de ugyanitt 1992-ben egy hamisszínes képen már három fát látni a kőszórás felső részén. Innen terjeszkedett tovább az élővilág egészen a kőszórás másik végéig, miközben a Duna egyik ága folyamatosan megkerülte a part felől. Ez nem mondható el az amőbaként viselkedő szomszédos Csala-szigetről, amely több párhuzamművet is bekebelezett, miközben folyásirányban folyamatosan növekedett. 

A folyamatokat ismerve a fiatal Deák-szigetnek nincs túl sok ideje hátra. A folyószabályozás hatásai és a medermélyülés egyirányú, visszafordíthatatlan folyamatok, ami oda fog vezetni, hogy pár évtized alatt a Csala-sziget erdeje a Deák-sziget mellékágát is be fogja nőni. Azonban Halásztelek nem marad majd dunai sziget nélkül, a Deák-sziget szomszédságában egy hatalmas, egyelőre névtelen kavicszátony épül a főági mederben, mely idővel, ugyanezen folyamatok hatására be fog növényesedni. De ez már egy másik történet.

Az új gödi szigetcsúcs új küszöbszintje

2024. augusztus 25-én egy rövid, alig három napos árhullám után az apadó vízállás Alsógödön lehetővé tette, hogy pontosítsuk a gödi mellékág nemrég kialakult új csúcsánál megfigyelhető küszöbszintjét, azt a vízállást, amikor áradás esetén megindul a vízállás, illetve apadás idején megszűnik a vízutánpótlás. Strandolóknak egyszerűbben, azt a szintet, amikortól száraz lábbal lehet átmenni a Gödi-szigetre. A megfigyelés nem várt eredménnyel zárult, de ez most inkább jó hír!

A Gödi-sziget törülközővel jelölt új csúcsa

Nagyjából 18 évre visszamenőleg vannak adataink a Gödi-sziget küszöbszintjéről. Az elmúlt 16 évben ez meglehetősen állandó szintet mutatott, a váci vízállás szerint 125 centiméteres értéket többször is ellenőriztük az évek során. 2021/2022 táján azonban történt valami, és nemcsak a küszöb szintje, de a helye is megváltozott. A hidrológiai esemény hátteréről már született egy bejegyzés 2022 áprilisában, A Gödi-sziget új csúcsa c. írásban sikerült meghatározni a pontos helyet, de a küszöb szintjének meghatározását mindenképpen érdemes volt pontosítani, ugyanis már 2022-ben négy centiméteres süllyedést volt megfigyelhető, váci vízállás szerint 121 centiméterre süllyedt a korábbi 125 centiméteres érték.

Nos, úgy tűnik a pontosítás mindenképpen hasznos volt, a küszöb szintje az elmúlt közel két és fél évben tovább süllyedt. 2024. augusztus 25-én a pontos szint azonosítása érdekében több időpontban készült felvétel a Gödi-sziget északi csúcsánál található felső torkolatról. 

2024. augusztus 25. 7:00

2024. augusztus 25. 10:00

2024. augusztus 25. 12:00

2024. augusztus 25. 15:00

2024. augusztus 25. 17:00

2024. augusztus 25. 19:00

A fényképes dokumentáció értelmezéséhez figyelembe kell venni a rendelkezésünkre álló (nyers) vízállásadatokat is az adott napra. A legkorábbi mérések idején még a váci vízmérce volt a legközelebbi folyásirány szerint. A felsőgödi mérce is működött, de sokszor adathiány miatt nem mindig lehetett használni az idősorait. Mostanában mintha megbízhatóbban működne, és mivel közelebb van a sziget csúcsához, ráadásul nem mindig mozog együtt a váci adatokkal, érdemes ezeket is vizsgálni. 

Felsőgöd (forrás: vizugy.hu)

Reggel hét és este hét óra között a Duna egyenletesen, átlagosan óránként egy centimétert apadt, de a számunkra fontos délutáni lefűződés idején volt stagnáló periódus is. Ugyanis minél lassabb az apadás, annál pontosabban lehet megállapítani a minket érdeklő adatot. A nap folyamán a "négyes csatornának" nevezett mederben folyamatosan csökkent az átfolyás hozama, a vízsebesség és ezzel összefüggésben a hullámzás által felkavart szállított hordalék mennyisége is. Délután három órára már alig 3-4 centiméteres vízmélységben cikáztak a halak, nem tudván, hogy hamarosan örökre elbúcsúzhatnak egymástól az addig egy rajban úszkáló ivadékok. Délután öt órakor, Vácott mért 108 centiméteres vízállásnál (Felsőgöd 133 cm) még volt némi átfolyás, talán egy centiméteres vízmélységgel, de este hétre (Vác: 105 cm, Felsőgöd 130 cm) már megszűnt a kapcsolat, legfeljebb a víz fölé talán két centiméterrel magasodó kavicságy belsejében mozoghatott a víz a mélyebben fekvő mellékág felé, de ez a halakat már nem vigasztalta. 

Vác (forrás: vizugy.hu)

A 2024. augusztus 25-i helyszíni megfigyelés alapján tehát a gödi mellékág küszöbszintje 107 centiméteres váci vízállással megfeleltethető szintre süllyedt (Felsőgöd: ~132 cm). Ami meglepő, az a süllyedés üteme. Az újonnan kialakult befolyó alig 2,5 év alatt 14 centimétert mélyült, a korábbi évekhez képest pedig 18 centimétert, ami azzal jár, hogy egyre alacsonyabb vízállás esetén is biztosított a mellékág vízutánpótlása. Számszerűsítve; a 2022 előtt mért LKV+181 centiméternhez képest a küszöbszint LKV+163 centiméterre süllyedt, ami a Vácott mért 860 centiméteres vízjátékhoz (LNV-LKV) számítva elenyészőnek tűnhet, de egy gyakorlati példán bemutatva már sokkal jelentősebb a változás.

Egy tetszőleges évben, mondjuk 2014-ben: 

• 125 centiméteres küszöbszintnél 146 napon (40%) keresztül volt vízáramlás a gödi mellékágban és 219 napon keresztül holtágként funkcionált (60%).
• 107 centiméteres küszöbszint esetén viszont 171 napra (46,8%) emelkedett volna a vízmozgásos napok száma, miközben a holtágas napoké 194-re csökkent volna (53,2%). 

A küszöbként szolgáló kavicshátba bevágódó meder ezzel együtt jóval több hordalékot is szállít, ami pedig éppen az eddig leginkább holtágként ismert víztest feltöltődését okozhatja. Mindenképpen fontos tehát a várható változások további dokumentálása, különösen annak fényében, hogy a gödi Duna-szakasz tágabb környezetében készül néhány mederrehabilitációs projekt, amelyek befolyásolhatják a vizsgált térség vízáramlási viszonyait. 

Tájképeslapok az osztrák-magyar Dunáról

6336. Bécs, Ferencz József rakpart, jobb oldalt a Duna-csatorna és a cstornát átívelő Salztorbrücke. 

IN ENGLISH

Fénykép? Képeslap? Festmény? Nehéz eldönteni pontosan melyik kategóriába esnek a zürichi Photoglob AG (eredetileg Photochrom Zürich) sorozatához tartozó képek Európáról és kisebb részben Észak-Amerikáról. A zürichi céget az Orell Füssli Művészeti Intézet alapította és fekete-fehér fényképek eredetijéből készítettek litográfiai nyomdatechnikával színes képeket, Ezt az eljárást Hans Jakob Schmid zürichi litográfus fejlesztette piacképesre. A vállalat 1896 és 1906 között havi folyóiratot adott ki francia és német nyelven, melyben az új képeket mutatták be. A nyomtatási jogokat külföldre is eladták, például a Detroit Publishing Co.-nak. A cég virágzásának az I. világháború során bekövetkező keresletcsökkenés vetett véget. 

Annyi bizonyos, hogy a közel hatezer helyszínt ábrázoló, tintaalapú fotolitográfiákat színviláguk és aranyszínű feliratozásuk alapján nagyon könnyű megkülönböztetni a korabeli fényképektől, képeslapoktól és tájképektől, legyen szó Raguzáról vagy éppen a kelet-poroszországi Königsbergről. Ezeket a képeket sokszorosították, és szuvenírként árusították világszerte, minden képet egyedi sorszámmal láttak el. 

Tájképi részletességgel ábrázolják egy-egy település, vagy táj (hegy, völgy folyó, szurdok tengerpart, stb.) jellegzetes részeit, sokszor megörökítve az utcaképeket és a mindennapi életet. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményében szép számmal szerepelnek képek az Osztrák–Magyar Monarchiáról, habár éppen a magyarországi területekről készült a kevesebb felvétel. Szép számmal képviseltetik magukat az örökös tartományok és Dalmácia, de a Duna-völgyről is össze lehet állítani egy remek sorozatot, amit tudtommal más még nem gyűjtögetett ki. 

Engelhatszelltől Ada Kaleh szigetéig, 1250 folyamkilométerről összesen 24 kép található a gyűjteményben, ebből az osztrák szakaszra 15, a magyar szakaszra 9 kép jut. Többségük városi látkép, de hangsúlyos szerep jut a várromoknak is, sőt, elvétve még dunai szigeteket is megörökítettek, a képek értékét pont az adja, hogy ezek többségét a folyószabályozás már többségében felszámolta. Kétségkívül kordokumentumokat látunk, melyek folyásirányba rendezve így következnek:

9214. Engelhartszell, 2201 fkm. Kilátás északról az egykori balparti révátkelés mellől, ami meglehetősen közel esett a német–osztrák határt jelölő Dandlbach-hoz. Innentől kezdve Dévényig kizárólag osztrák területen folyik a Duna.

9218. Ottensheim, 2145,5 fkm. Kilátás a várra a jobb parti Wilheringből. Az egykori Habsburg vár ma magántulajdonban van, a kép készítése óta a vár egy toronnyal is bővült.

1731. Linz, 2136 fkm. Kilátás a városra nyugat felől, feltehetően a Duna-jobbparti Franz-Josefs-Wartéról. A kép közepén álló hatalmas épület a linzi vár, mellette a Nibelungenbrücke ível át a folyón Urfahr városrészbe. A híd mögött Linz egykori szigete az erdős Strasser Insel látható.

9212. Grein, 2079 fkm. Kilátás a Duna bal partja fölé magasodó gránitsziklára épült várra, keleti irányból, a Kálvária-hegyről. Greinburg jelenleg a Szász-Coburg-Gotha hercegi család tulajdonában van, falai között a Dunától kissé idegen Tengerészeti Múzeum kapott helyet.

9207. Wörth és Werfenstein vára, 2077 fkm. A Strudel-szoros al-dunai vadságát ugyancsak duzzasztással zabolázták meg, ezért a két várrom relatív magassága sem tűnik már ennyire fenyegetőnek. A két várról már írtunk korábban a Dunai Szigetek blogon. 

9219. Persenbeug, 2060 fkm. "Patrick Leigh Fermor 1934 január végén érkezett meg az osztrák Persenbeug városkába. A fogadóban, ahol megszállt megvacsorázott, megírta az aznapi kalandjait. Lerajzolta a fogadós lányát és késő estig beszélgetett egy angolul kitűnően beszélő öreg polihisztor arisztokratával. Halakról, a Duna krakenjéről a lesőharcsáról, vízerőművekről, rómaiakról, markomannokról, régészetről, flóráról-faunáról, Hansról az ybbsi lovagról, a tatárokról, Schubertről, Wagnerről és még a mauritiusi dodó madárról is." A kép készítésének helyén pedig a "haladás" 1954-1959 között egy hajózsilipet épített.

9211. Marbach és Maria Taferl, 2050 fkm. A 291 lakosú Maria Taferl nevezetes hely Ausztriában, temploma egy útmenti Szűz Mária kegyhely mellett épült fel 1660-1710 között és azóta uralkodik a Duna felett. Mariazell után Ausztria második legnagyobb és legjelentősebb zarándokhelye. A kép a jobbparti Wallenbach környékén készült.

9224. Weitenegg, 2039 fkm. Szomorú története van ennek a várromnak, már az 1700-as évektől pusztulásnak indult, de a keleti részét a helyi ultramarin kék festéket előállító gyár bővítéséhez bontották el. A túlsó, jobb parton a Melki apátság látható, előterében számos dunai szigettel, közülük a legnagyobb Weitenecker Au a vár tornyától jobbra végződik.   

9223. Schönbühel, 2032,5 fkm. Kolostor és kastély uralja a Duna két sziklaszirtjét Melktől északra a Wachau-ban. A folyószabályozás ellenére, ha sziget nem is, de valami csoda folytán a mai napig egy jókora sziklaszirt mered ki a folyó közepén a jellegzetes tornyú vár alatt, amelyet ma is Széchenyi oldalági rokonok birtokolnak. 

9226. Spitz a. d. Donau, 2019 fkm. Wachau talán leghíresebb szőlőhegye a Tausendeimerberg magasodik teraszosan a városka fölé, ahol a fő szőlőfajták a rizling és a neuburger, utóbbi helyi specialitás, a piros veltelini és a zöldszilváni fajták kereszteződéséből jött létre. Emellett az Osztrák Dunakanyar híres a sárgabarackjáról, amit szinte minden formában árulnak gombóctól a pálinkáig. Az Ezervödör-hegy mögött kilátszik Hinterhaus várának romjai, melynek tövében a Duna kelet felé kanyarodik. 

9217. Dürnstein, 2009 fkm. A "Száraz-szikla" Wachau egyik ikonikus pontja Alsó-Ausztriában. Itt raboskodott Oroszlánszívű Richárd angol király, és négy téli hónapon keresztül nézhette az alatta elfolyó Dunát, mielőtt a kifizetett váltságdíjából Ostmark legnagyobb infrastruktúra-fejlesztése indulhatott meg. 

9222. Greifenstein, 1949 fkm. Az a helyzet, hogy Greifenstein alatt ma már nem így néz ki a Duna, és itt is a folyószabályozás csinált egy csatornát a folyóból, eltüntetve a Tullni-medence dunai szigeteinek 99%-át. A vár még megvan, magántulajdonban, szépen újítják fel. 

6441. Bécs, Kahlenberg (hátul) és a Leopoldsberg (elöl), 1936 fkm. A két hegy között Kahlenbergerdorf falu látható, a szemközti (napjainkra felszámolt) Schwarze Lacken Au-ról. A település ma Bécs XIX. kerületéhez tartozik, de ennek ellenére nagyrészt a domborzatnak köszönhetően elkerülte a városiasodás. Ha ma néznénk át a túlpartra, a mesterségesen kialakított, hosszúkás Donauinsel nagyrészt mindent kitakarna. 

9210. Hainburg, 1884 fkm. Kilátás a városkára a túlparti Weisser Thurn Haufen-ről. A Fülöp és Jakab plébániatemplom, valamint az 1964-ben bezárt dohánygyár hatalmas épülete között magasodik a Hainburgi-várhegy, melyet már a Nibelung-énekben is említenek.

9216. Dévény, 1880 fkm. Kilátás Dévényre északkeleti irányba, egy olyan dunai szigetről, melynek az egyik fele Ausztriához, a másik fele Magyarországhoz tartozott. Még nem látni a Millenniumi emlékművet, azaz a kép 1896 előtt kellett, hogy készüljön.

9205. Pozsony, 1869 fkm. Kilátás Engerau-ból, azaz Pozsonyligetfaluból. A koronázóváros felett magasodik az 1811. május 28-án leégett vár, amit vélhetően az itt állomásozó katonaság gyújtott fel. Azt nem tudni, hogy ekkor állt-e már az 1890-ben átadott Ferenc József híd, ugyanis a kép a hídtól nyugatra készült. 

9215. Esztergom, 1718 fkm. Az esztergomi Várhegy a Bazilikával, alatta a hajóhíddal és a Prímás (Vízivárosi)-sziget északi, urbanizált csúcsával. A Mária Valéria híd építésére még nem utal semmi, azaz a kép biztosan 1894 előtt készült. 

9203. Visegrád, 1694 fkm. Egy jól ismert látkép a Salamon-toronyról és a visegrádi fellegvárról a Nagymarosi átkelés közeléből. Balra a Sibrik-domb, de a Szentedrei-sziget csúcsa sajnos éppen lemaradt. 

9213. Vác, 1678 fkm. A kép a Bolhavár térségében készülhetett, a Szentendrei-szigeten, a Hétkápolnával szemközt kilátással Vác öt belvárosi templomára, a Nagyszál fő tömegével, mint háttér-sziluett. Üröm az örömben, hogy a Pokolcsárda vagy a váci rév nem került rá, de ne legyünk telhetetlenek.  

9613. Budapest, 1646 fkm. Kilátás a Budai Várnegyedből, a Mátyás templom térségéből dél felé Legvalószínűbb, hogy a kép 1895-ben vagy 1896-ban készült, ugyanis a képen még nem látható Halászbástyát akkor kezdték építeni, amikor a Ferencz József híd már állt. 

16531. Orsova, 955 fkm. Érdekes mód, sok nagyobb magyarországi várossal ellentétben Orsováról két kép is szerepel a gyűjteményben. Ezek két különböző helyszínről készültek, a szerb oldalról, a Tekija feletti domboldalból. Ezen a képen a városka hajókikötőjét, és a Cserna-völgy részletét láthatjuk (jobb oldalt)

16530. Orosva, 955 fkm. Visszapillantás Jeselnica és Ogradena felé, azaz keleti irányban, Orsova filmdíszletnek felhasználva lerombolt és vízzel elárasztott központi és nyugati városrészeivel. 

16532. Ada Kaleh, 950 fkm. Ugyan a nevezetes török dunai sziget, Ada Kaleh ekkor hivatalosan még nem tartozott az Osztrák–Magyar Monarchiához, megszokásból mégis ezzel a képpel zárjuk a sorozatot. A távolban már a szerb és román part között kanyarog a Duna, lassan kiérve a hegykoszorúból, ahol már sokkal inkább Ister, mint Danubius. 

A gyűjtemény ezen a linken érhető el: https://www.loc.gov/search/?q=views+of+the+austro-hungarian+empire&sp=1