Helyzetjelentés és képriport a 2024 szeptemberi "Borisz-árvízről"

Egyik kedvenc kép a Borisz-árvízről (forrás). 2024. szeptember 18. 

Helembánál az emelkedő vízállás újra bitrokba veszi a régen lefűződött dunai medreket az Ipoly-torkolat felett, amelyen keresztgátat képez a vasúti töltés. Háttérben a Helemba-sziget.

2024. szeptember 24. kedd

Délelőtt 10 órakor 890 centiméterrel (LNV-94 cm) tetőzött a Duna Mohácson is, a délután folyamán a Borisz-árhullám elhagyta Magyarország területét. Az ellaposodott árhullám Mohácson már csak a II. fokú készültségi szintet érte el, a vízhozam pedig a bécsi érték kétharmadára csökkent.  

2024. szeptember 23. hétfő

Ahogy a Borisz-árvíz lassan kiér Mohácsnál az ország területéről annyi biztosan elmondható, hogy az árvíz több helyen az elsőként előrejelzett szintek alatt tetőzött Nagybajcs és a déli országhatár között. Ennek a szerencsés fejleménynek két fő oka volt, egyrészt a mediterrán ciklont nem követte újabb csapadék, azaz megszűnt az árhullám utánpótlása. Másrészt a Duna árhulláma ellaposodott, ebben pedig szerepet játszott több nagyobb ártéri öblözet, ahová a vízhozam jelentős része kiáradhatott. Ilyen jellegzetes hely a Szigetköz, a táti öblözet, az Ipoly-torok környéke, Dömös-Pilismarót, a kismarosi Duna-rét, Kisoroszi tágabb környezete, Dunabogdány-Cirpi, Dunakeszi-dél, valamint több más része a Szentendrei-szigetnek. Itt az árhullám egy részét az aszály által kiszárított talaj fel tudta szívni, a régi, lefűződött Duna-medrek, alacsony árterek el tudták tározni a vízhozam egy részét miközben a növényzettel borított területek lelassították az árhullámot. Nem teljesen igaz tehát, hogy a Duna teljesen töltések közé van szorítva és az árhullám mindenféle tározás nélkül vonul le, az viszont igaz, hogy az ilyen területeket célszerű lenne bővíteni, elsősorban Budapesttől északra, hogy a jövőbeli árhullámok még laposabb görbével vonulhassnak le a fővárosban, és még nagyobb területen enyhítsenek a szárazságon.

Műholdkép a Dunakanyarról, 2024. szeptember 20.

-------------------------------

Schell Gergely mai képei. A levonuló ár nyomában újra szárazra kerülnek a rakpartok. Rengeteg uszadék van még felakadva a Batthyány térnél álló hajókra. Kisebb-nagyobb vízimadarak és varjak keresgélnek a szemét között. Most a megszokottnál is látványosabbá válik, milyen rosszul bánunk mi, emberek a folyóval, az ártérrel és a vízgyűjtő területekkel. Néhány nap múlva visszakapja a város azokat a területeket, amelyek egy rövid időre visszakerültek a Dunához. 

Este hat órakor tetőzött a Duna Baján is, a 925 centiméteres érték 74 centiméterrel maradt alatta a 2013-as LNV-nek. A vízhozam tovább csökkent: 7325 köbméter másodpercenként.

2024. szeptember 22. vasárnap

Paksnál 10 órán keresztül állt a vízmérce a Borisz-árvíz legmagasabb értékén, déltől este tíz óráig 806 cm volt a vízszint, ami ebben a szelvényben már 85 centiméterrel maradt el az LNV-től. A vízhozam további csökkenést mutat, 7700 köbméter/sec körül. 

Hajnali háromkor tetőzött a folyó Dunaföldváron is (ahol a valaha mért legkisebb vízállás negatív rekord). Vízállás: 637 cm (LNV-84 cm). Lassan vonul dél felé az árhullám, egyre laposabb görbékkel és egyre távolabb az LNV-től.

2024. szeptember 21. szombat

Dunaújvárosnál már látványos az árhullám ellaposodása, délután négykor már elérte a 677 centiméteres maximumot (LNV-78 cm), de ez a szint nagyjából hajnali háromig fennállt. Az árvízi görbe ellaposodása tovább folyik; a vízhozam már a 8000 köbmétert sem éri el másodpercenként.

Hopplá, Adonyban is tetőzött a Duna 699 centiméterrel, LNV-67 centiméterrel, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az 1598. folyamkilométernél már csak II. fokú készültség van, a vízállás itt már nem lépte át a harmadfokhoz szükséges 700 cm-t.

Érd, délután 15 óra körül, kilátás a löszfal tetejéről. Budafoki vízállás: 739 cm, tetőzés alatt 2 centiméterrel, bár ez ilyen távolságból lényegtelen. Kállai Tibor fényképei: 

-------------------------

Ercsi, délután 2 óra, tetőzik a Duna 696 centiméterrel (LNV-69 cm). 

Alsógöd, szombat reggel 9-10 óra, az apadó vízszint első jelei:

2024. szeptember 21. 

Alsógöd, Széchenyi csárda. Apró kitérő, amikor idén nyáron beszámoltunk róla, hogy végül lerombolták a Horányi csárdát is, többen jelezték, hogy hiba még elsiratni az alsógödi, Széchenyi Ödönről elnevezett csárdát, ugyanis azt nem rombolják majd le, hanem felújítják. Nos, 2024. szeptember 21-én a felújítandó csárda egyetlen homokzsákot sem érdemelt. Összehasonlításképpen itt egy lép 11 évvel ezelőttről, amikor homokzsákok ezreivel védték a csárdát, miközben odabenn csapolták a sört az árvízi védekezésben részt vevőknek. Így múlik el ez az épület is. 

2013. június 9.

A lekésett árvíz. Mivel a hajnali két óra nem ideális az árvízi tetőzés dokumentálására, az alábbi fényképek már napvilágban, apadó vízállásnál készültek, kb. 4 centiméterrel a legmagasabb érték alatt. Ez nem tűnik soknak, de lapos, sima térszíneken már látványosan megfigyelhető a jelenség. Ezek a felszínek arra is alkalmasak, hogy megmérjük a felhalmozódott hordalék vastagságát, amely természetesen a hosszabb ideig elöntött hullámtéren nagyobb, mint a csupán a tetőzés idején elborított helyeken. 2013-al összevetve idén jóval kevesebb homokzsákra volt szükség Alsógödön.

2013-ban hatvan centiméterrel volt itt magasabb a vízoszlop,
a szabadstrand WC épületét most nem kellett homokzsákokkal védeni.

Nem, most nem lehet átkelni a Homokszigetre! Hamarosan kiderül, teljesen víz alatt volt-e...

Az Ilka-patak torkolati műtárgya, remek hely egy (vagy több) gödi árvíztáblának.

A Duna beáradt a Feneketlen-tóba

Lassú apadás jelei a tóparti aszfaltcsíkon

Verőce, indul az apadás, reggel fél tízkor. Zirig Árpád képei. Nagymarosi vízállás 676 cm, tetőzés alatt 6 centiméterrel:

Reggel 9 óra, Budafokon is tetőzik a Duna. Vízállás: 741 cm (LNV-62 cm).

 

Budapest alatti várható tetőzések, az előrejelzések szerint az ellaposodás dél felé egyre nagyobb arányú lesz, egyre alacsonyabb tetőzésekkel, pl. Mohácson az árhullám már nem éri majd el a III. fokú készültségi szintet:

Adony 2024.09.22 7:00 — 707 cm — LNV-59 cm

Dunaújváros 2024.09.22 7:00 — 684 cm — LNV-71 cm

Dunaföldvár 2024.09.22 13:00 — 647 cm — LNV-74 cm

Paks 2024.09.23 1:00 — 812 cm — LNV-79 cm

Baja 2024.09.24 1:00 — 914 cm — LNV-75 cm

Mohács 2024.09.24 7:00 — 890 cm — LNV-94 cm

--------------------

Takács Péter pinnyédi beszámolója ma reggel: 

Szerencsére a Duna Nagybajcsnál viszonylag gyorsan tetőzött és meredeken elindult lefelé. Ma délután, ha az apadó Duna és a telítődő Mosoni-Duna szintje eléri egymást, megnyitják a véneki zsilipet. Mi akkor tetőzünk, addig már csak kb. 10 cm jön Győrre (~1cm/h). Nálam pont ez a 10 cm nem hiányzott, ugyanis a ház emeletén 10-20 cm víz lesz. A meder az meder : )
Ha a torkolati mű Véneknél nem lett volna lezárva, akkor a győri tetőzés 130 cm-el magasabb lett volna (660cm vs. 790cm). + szerencsére a Rábai ár is elmaradt.

Érdekesség, hogy a szúnyog-szigeti nyaralók kb. 60%-ának a felső szintjét Rába Győr 650-re (másodfok) építették, vagyis, ha a vízügy nagy esők hírére a 200cm-re duzzasztott Mosoni-Dunából, a Duna felé 10-20 cm-t, vagy akár többet leereszt, akkor kb. 40 nyaraló megmenekült volna az elöntéstől. Persze nem lehet mindent ilyenkor 10 cm-re, 1 hétre előre kiszámolni, mivel soktényezős az egyenlet. + Még tapasztalat sem volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy a véneki műtárgy árvízvédelmi funkcióját komolyan tesztelték. Mondhatni egészen jól sikerült!
Vámosszabadinál volt néhány buzgár, de talán itt, Győr térségében már nem lesz gond.

--------------------

Nagyon úgy néz ki, szombat hajnali öt órakor tetőzött a Duna Budapesten is, 830 centiméterrel (LNV-61 cm). Ez még a tegnapi előrejelzésnél is alacsonyabb érték, a grafikonban még van némi bizonytalanság, de a reggeli értékeken már egyértelmű apadás látszódik. Vízhozam 8200 köbméter másodpercenként, ami egyértelműen az árhullám ellaposodását jelzi, ez az érték Bécs-Korneuburgban még bőven 10000 köbméter/sec felett volt. Ha az árvíz abszolút tengerszintfeletti magasságra vagyunk kíváncsiak, csak adjuk hozzá a tetőzés szintjét a vízmérce 0 pontjának magasságához: eszerint a Vigadó térnél 103,27 m.B.f szinten tetőzött a Duna. 

Tetőzött a Duna Gödnél hajnali két órakor 764 centiméterrel (LNV-70cm):

Tetőzött a Duna Szentendrénél éjfélkor, 730 centiméterrel (LNV-66 cm)

Bár az előrejelzésben van némi bizonytalanság a vízügy grafikonján, szeptember 20. 22h és szeptember 21. hajnali négy órakor tetőzött a Duna Vácott 743 centiméterrel (LNV-61 cm). Megfigyelhető, hogy a Váci-ág a vízhozam kb. kétharmadát vezeti le. A Szentendrei-sziget, a környező szigetek és árterek valószínűleg tovább laposítják az árvízi görbét Budapestnél.

---------------------------

2024. szeptember 20. péntek

Szob-Sződliget tetőzés túra. 

Balra fenn a Lutzenbacher-féle 1838-as árvíztábla és a tetőzés-közeli vízállás Szobon.

A település utolsó házát fenyegeti az árvíz, mellette vegyes patak-Duna vízben ázik a vasúti híd.

Árvíz a Zebegényi-szigeten.

Uszadékfogó műtárgy Zebegényben.

Nagymaroson nem volt szükség a mibil elemekre a Dámtól északra.

Nepomuki Szent János, közbenjárásodat kérjük mindazokért,
akik facebookra posztolt szelfi nélkül tolták végig az árvízi védekezést!

Ahol a medréből kilépő Dunát szeretettel fogadják, Duna-rét, Kismaros.

Kilátás Kismarosra a menekült fácánok fészigetéről.

Burgundiai ellenyomómedencék Vácott.

Apostolok és homokzsákok.

Sződliget, ártéri park.

Mobilgáton pihenő homokzsákok és a békénhagyott ártér.

Nagymaros, 22 óra, tetőzik a Duna 684 centiméterrel (LNV-67 cm). Vízhozam már "csak" 8604 köbméter/sec.

Szob, délután 4 óra, tetőzik a Duna a 1707. folyókilométernél. Vízállás: 673 cm (LNV-60 cm), vízhozamértéket nem közöltek. 

Budapest 13-14 óra, 819 centiméteres vízállás (LNV-72 cm) Schell Gergely képei és beszámolója: Talán most tetőzik, talán már apad is. Újlipótvárosban zajlik az élet, csak talán valamivel többen választják útvonalukként a vízpartot. Nehéz megmondani, hogy közelebb vagy távolabb került-e a Duna. Karnyújtásnyi távolság, de távolság. Több beszélgetésfoszlányt elkaptam, ahol a nézelődők igazolva érzik magukat az ártéri uszadékot nézvén: most látszik igazán, milyen koszos a Duna, és hogy fürdésre nem alkalmas, mondogatják. Valóban faleveleket, kisebb-nagyobb ágakat visz az ár. Visszagondolva a nyári dunai élményekre, strandolásokra, örülnék egy koraőszi alacsony vízállásnak, mert jó volna még fürdeni idén a Dunában!

Esztergom, délelőtt 10 óra, tetőzik a Duna a 1719. folyókilométernél. Vízállás: 752 cm (LNV-61 cm), vízhozamértéket nem közöltek. 

Esztergom, Schlosser Annamária péntek reggel fél nyolcas képei a tetőzés előtt közvetlenül a Dzsámi udvaráról és a Kis-Dunáról.:

Verőce, reggel 8:30, nagymarosi vízállás 676 cm (LNV-75 cm). 

Zirig Árpád képei, avagy Űrhajók Verőcén:

Komárom, hajnali 1 óra, tetőzik a Duna a 1768 folyókilométernél is. Vízállás: 790 cm (LNV-55 cm), vízhozam 9191,5 köbméter/sec. 

2024. szeptember 19. csütörtök

Margit híd, délután 6 óra, 786 cm budapesti vízállás (LNV-105 cm). A délutáni napsütésben a Margit-hídnál szemmel láthatóan nem az jár az emberek fejében, hogy az évszázad egyik legmagasabb vízállása mutatja meg magát és a természet erejét nekünk. Sokkal inkább fesztiválhangulat van. Schell Gergely kép:

Dunakeszi vízműterület, délután 6 óra. Vácott mért 710 centiméteres vízállás (LNV-94 cm). Gyenes Márton képe:

Nagymaros, délután 6 óra 655 centiméteres vízállás (LNV-96 cm). Dr. Bodor Mihály képei:

A Dámtól Zebegény felé eső gátszakaszon már nem szerelték fel a mobilgát elemeit,
a víz jelenleg a kőfal alját nyaldossa.

Nagymaros, Dám és a kerékpárút

A mobilgát tartja a vizet. A kép a Molnár utca végénél található régi mozi épülete mellett készült. 

Árpád híd, Margit-sziget, Hajógyári-sziget, Óbudai-sziget délután 5 óra 786 cm budapesti vízállás (LNV-105 cm). Csendben, békésen hömpölyög a Duna a délutáni verőfényben, a vénasszonyok nyarát élvezik a sirályok, miközben csapatosan beszélgetnek a nagyobb, stabilabb uszadékokon, mielőtt felrebbennének a közeledő hídpillér elől, nézzük, mondja a Duna, hol gyártják azokat a hajókat, amiket a hátamra tesznek, itt a ritkán kínálkozó alkalom egy gyárlátogatásra, kiömlik a lapos aszfaltra, bekúszik a szerszámoskamrákba, mohón nyaldossa az aszályban kiszáradt meleg téglákat, nem messze kíváncsi gyerekek lábalnak a vízben, de nem merészkednek messzire, a vízben gyökerező táblákig, a szüleik hangjára mindig visszatérnek, miközben felettük a magasban felnőttek fényképezik a lassan áradó folyót.

---------------------

1790,5 fkm Gönyű, delután 1 óra, tetőzik a Duna LNV-42 centiméter szinten (825 cm). A vízhozam nagyobb, mint Nagybajcsnál, ugyanis Gönyű fölött torkollik a Dunába a Rába, Lajta és Rábca vizét is levezető Mosoni-Duna, kérdés csupán az, hogy a véneki torkolati műtárgynál ebből mennyit engednek át. 

1801 fkm Nagybajcs, délelőtt 10 óra, tetőzik a Duna LNV-51 centiméter szinten (857 cm). Innentől lassú apadás várható, a III. fokú készültésg várhatóan szerdáig marad. Érdekes adat a 9330 köbméter/sec vízhozam is, ez Bécsben (Korneuburg) a tetőzéskor még HQ100, azaz 10400 köbméter volt, azaz ennyit számít a Szigetközi ágrendszer a Mosoni-Duna és a bősi tározó felvevőképessége, amely ellaposítja a vízállás és a vízhozamgörbéket is. 

-----------------------------

Nógrádverőce délelőtt fél 9, Nagymarosnál mért 636 centiméteres vízállás (LNV-115 cm). 

Zirig Árpád képei ismét az Ybl-féle kőfaltól folyásirányban lefelé, a Móló étterem környékén. Érdemes összevetni a képeket a tegnapiakkal, a különbség +70 centiméter. 

Dunakeszi, reggel 7 óra körül, Vácott mért 688 centiméteres (LNV-116 cm) vízállásnál a Duna kilépett a vízmű területére. 2013-ból talán még emlékezhetünk Gyenes Márton ikonikus képeire a sárga ívóvízkútról, amit az erkélyről fényképezett, de az elmúlt 11 évben a vegetáció "tönkretette " a panorámát.

--------------------------------

2024. szeptember 18. szerda

Budapest, 21-22 óra között, 736 cm (LNV-155 cm) vízállásnál. Schell Gergely képei és beszámolója: az elárasztott rakpartoknál igazi folyóparti hangulat alakult ki: az emberek kiültek fröccsözni, beszélgetni a víz mellé. Rengetegen fotózzák az áradást. A hajókat már csak csónakkal lehet megközelíteni. 

------------------------------------

Az OVF ismét frissítette az előrejelzéseket, tovább csökkentve a budapesti tetőzés értékét, most éppen 5 centiméterrel, ez mindenképpen jó hír az árvízi védekezés szempontjából, és várhatóan a tényleges tetőzés ennél is alacsonyabb szinten lesz. Ez azt jelentené, hogy az "évtized árvize" egyre nagyobb valószínűséggel az elmúlt 25 évben csak a negyedik legnagyobb árvíz lesz a 2002-es, 2006-os és a 2013-as után. Nagybajcson csütörtönön reggel kezdődik a tetőzés, az ausztriai vízállásadatok szerint néhány napon keresztül viszonylag magas marad a vízállás.

Nagybajcs — 2024.09.19 7 óra — 852 cm LNV-56 cm

Gönyű — 2024.09.19 13 óra — 819 cm LNV-48 cm

Komárom — 2024.09.20 1 óra — 790 cm LNV-55 cm

Esztergom — 2024.09.20 13 óra — 759 cm LNV-54 cm

Nagymaros — 2024.09.20 19 óra — 696 cm LNV-55 cm

Vác — 2024.09.21 7 óra — 752 cm LNV-52 cm

Budapest — 2024.09.21. 7 óra — 841 cm LNV-50 cm

Adony — 2024.09.22. 13 óra — 721 cm LNV-45 cm

Dunaújváros — 2024.09.22 13 óra — 691 cm LNV-64 cm

Dunaföldvár — 2024.09.23 1 óra — 661 cm LNV-60 cm

Paks — 2024.09.23 7 óra — 826 cm LNV-65 cm

Dombori — 2024.09.23 13 óra — 854 cm LNV-62 cm

Dombori alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

-------------------------

Böngésszük a 2024. őszi árvizet a Copernicus Data Space Ecosystem böngészőjében!

----------------------------

Takács Péter beszámolója a pinnyédi Szúnyog-szigetről, ahol visszaköszönnek a Dezső András által bemutatott luppa-szigeti állapotok. 

"Győrben egyelőre nem vészes a helyzet, de Dévénynél a tetőzés 2 teljes napig tartott. Ez a tetőzés Bácsáig sajnos még tovább nyúlhat, ami nem sok jóval kecsegtet. Most nagyjából a Győrnél a Rábán mért 560 centiméteren vagyunk, és ez naponta kb 40-45 cm-rel nő. Gyorsan kijön a matek, hogy 700 alatt nem nagyon ússzuk meg a Szúnyog-szigetnél.
Bácsa kb. fél méterrel marad majd el a 2013-as szinttől, ami nem kis víz, főleg nem 2-3 napon keresztül! Komoly terhelés lesz ez a töltéseknek, 3 nap alatt sok minden átázhat, jönnek a buzgárok is, meg a belvíz... Jelenleg a sziget és a környéke végtelenül békés, áll a tiszta víz a két töltés között, süt a nap, mintha egy kis somogyi tavon lennénk."

A pinnyédi Szúnyog-sziget, normális esetben a háttérben a Mosoni-Duna látható, de mostanában az előtérben is. 

860 centiméterig biztonságban van a matrac is.

Behajózás most az ártéri erdőn innenről.

Esztergom, délután 5 óra, a Vízgép az esztergomi dzsámi udvarán, vízállás az esztergomi vízmércén: 681 cm (LNV-132 cm). Schlosser Annamária fényképe a falak közé jutott ellenségről.

Dunakeszi, délután 2 óra, Vácott mért 634 cm vízállás (LNV-170 cm). Gyenes Márton képei a Dunakeszi Barátság úti lakótelep alatti volt vízmű védterületről és a gát mögötti mezőről.

III. Rómaipart, és a Rozgonyi Piroska utca, délután 1 óra, Dedics Orsolya képein, vízállás: Budapesten mért 707 cm (LNV-184 cm).

Schell Gergely szerdai képei és beszámolója a Parlament környékéről délelőtt 11-12 óra között, vízállás: 703 cm (LNV-188 cm) Budapest.

A Parlament környékén turistacsoportok jönnek-mennek a szeptemberi napsütésben, és közben fotózzák az áradást. A Cipők a Duna-parton szoborcsoport víz alá került, csak egy-két csokor virág jelzi az emlékezés helyét. Jó a hangulat, miközben a víz szemmel is láthatóan emelkedik, és egyre nagyobb foltokat borít be az úton. Budapest és a Duna gyönyörűek együtt, és az embereknek minden oka megvan arra, hogy gyönyörködjenek is bennük.

Nógrádverőce délelőtt fél 10, Nagymarosnál mért 566 centiméteres vízállás (LNV-185 cm). 

Zirig Árpád képei az Ybl-féle kőfaltól folyásirányban lefelé, Móló étterem környéke.

10 saját kép a Népszigetről, reggel 7 óra, Budapesten mért 683 centiméteres vízállás (LNV-208 cm). A Duna középvizének szokásos hajnali tükörsimasága mostanában a múlté, a víz felszínét mindenfelé kikandikáló uszadék teszi érdessé. A folyó ilyenkor megközelíthetetlen, a párhuzamosok derékszöggé válnak, már a megközelíthetőség szempontjából, a lejutás pontszerűvé válik, a merőleges utcák torkolatán kívül az ártéri galériaerdők húznak zöld füstködöt az áradó Dunát fényképezni kívánók elé. Az ösvények megkétszereződnek, ugyanott kell jönni, ahol mentünk. Ilyenkor egyre kevésbé működik a fényképezőgép, ide már drónok kellenek, hogy átlássuk a helyzetet, az áradó dunáról ezek a robotrepülők készítik a legszemléletesebb felvételeket. Szegényember drónja árvíz idején a híd, a Népsziget ilyen szempontból szerencsés, viszonylag jól belátható az Újpesti vasúti hídról, ez az a rés most, ahol kilátás nyílik az áradó Dunára.

A kereszt még éppen kijön, a szöveg már nem.

Mint hangyák a fatuskókon, sörösrekeszek a konténeren.

A partra vezető utak lezáródnak.

Népsziget closed.

A Gázgyár tornya nézi a mércét, talán nem lesz vizes a lába.

Hajlani sugárkoszorú az Aranyhegyi-torkolatnál.

Hol kezdődik a patak, hol végződik a folyó?

Reggeli ingázók, útban Budapestre.

Itt már ne keressék a Palotai-szigetet.

------------------------------------------

Az alábbi mórickarajzot a nyáreleji dunai árvízről még júniusban osztottam meg a blog facebook csoportjában. Az újraközlés aktuális, ugyanis remekül szemlélteti a levonuló árvízszintek egymásnak megfeleltethetetlenségét, főleg ilyen időjárási helyzetben és ilyen nagy távolságból. 
2024. június elején Németországból meglehetősen durva árvizes képek érkeztek. Azonban ha a Passau-ban, 2024. június 4-én mért 10 méteres dunai tetőzést felrajzoljuk a régi városházán található történelmi árvizek közé, csak a legutolsó (legalsó) helyre kerülne. 
A 2024. évi júniusi vízállás Passauban 81 centiméterrel maradt el a 2002-es árvíztól, ami nagyjából 2,4 1,5 literes pillepalack magasságának felel meg. Az 1920-as szeptemberi árvíztől (10,47 m) pedig kevesebb mint fél méterrel maradt el. Ez a vízállás Budapesten éppen meghaladta az első fokot és 650 centiméterrel tetőzött négy nappal később. 

2024. szeptemberében a Boris-árvíz passau-i 816 centiméteres tetőzése járószint alatt történt, rá se lehetne rajzolni erre az ábrára, miközben Budapesten az árvízi csúcs a harmadfokot is bőven meg fogja haladni, és kb. 2 méterrel tetőzik magasabban, mint a júniusi árvíz. Ennek prózai oka van; a Boris a Duna-vízgyűjtőn Passau és Budapest között tombolta ki magát, főleg Bécs környékén és Alsó-Ausztriában, ahonnan nem Passau, hanem Magyarország felé vonul az árvíz. De Ausztriában, Korneuburgban még így is csak harmadik helyre volt elegendő a 772 centiméteres tetőzés, a 2013-as és a 2002-es árvízi csúcs is magasabban volt, és ez várható Magyarországon is.
Korábban már írtunk arról az érdekességről, hogyan és miért kellett ezt a híres árvízi jelet korrigálni a passau-i városházán: Korrigált rekordárvíz Passauban

Árhullán tetőzése Passauban

A Boris ciklon négy napos csapadékösszege szeptember 12-16 között.

---------------------------------------

Nagybajcs — 2024.09.19 13 óra — 838 cm LNV-70

Gönyű — 2024.09.19 19 óra — 806 cm LNV-61 cm

Komárom — 2024.09.20 1 óra — 797 cm LNV-48 cm

Esztergom — 2024.09.20 13 óra — 761 cm LNV-52 cm

Nagymaros — 2024.09.21 1 óra — 698 cm LNV-53 cm

Vác — 2024.09.21 13 óra — 760 cm LNV-44 cm

Budapest — 2024.09.21. 19 óra — 846 cm LNV-41 cm

Adony — 2024.09.23. 1 óra — 726 cm LNV-40 cm

Adony alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

2024. szeptember 17. kedd

Este 7 óra, Alsógöd. Vácott mért 555 cm, Felsőgödön mért 572 cm vízállás. Budapesten lassan meghaladja a vízszint a 2024. július 8-i tetőzést (650 cm), utána holnap reggel valamikor hét óra után a 2023. december 28-i tetőzést is (693 cm), és onnantól már valóban beszélhetünk "az évtized árvizéről".

Esztergom, Szent Miklós híd, kilátással a Prímás-szigetre 12:00, 570 cm esztergomi vízállás, Schlosser Annamária fényképei.

Schell Gergely szépen megkomponált képei a Margit híd környékéről, kedd délelőtt 10-12 óra között (600-608 cm vízállás Budapesten). "A rakpartok üresek, csendesek és békések. A híd bejáratát két rendőr zárja le, akik az alapos okkal érkezőket még átengedik a kordonon. Csendben zajlik a homokzsákolás, a fotókon látható fehér sávok már a védekezés jelei. Lassú, őszi nyugalomban várja a város a levonuló vizet."

--------------------------

Előreláthatólag a magyar szakaszon az árhullám tetőzése csütörtökön indul meg. 

Nagybajcs — 2024.09.19 13 óra — LNV-71 cm

Gönyű — 2024.09.19 19 óra — LNV-62 cm

Komárom — 2024.09.20 7 óra — LNV-44 cm

Esztergom — 2024.09.21 1 óra — LNV-48 cm

Nagymaros — 2024.09.21 7 óra — LNV-47 cm

Vác — 2024.09.21 19 óra — LNV-39 cm

Budapest — 2024.09.22. 19 óra — LNV-41 cm

Budapest alatt még árad a Duna, nincs jelölve a tetőzés az előrejelzésekben

--------------------------

Helyzetjelentés a pinnyédi Szúnyog-szigetről, a Mosoni-Dunán, ahol ez a harmadik nagyobb árhullám az elmúlt évben. A decemberi árhullám Győrnél 569 centiméterrel tetőzött, ez a mostani nagyobb lesz, és ismét elárasztja ezt a beépített üdülőszigetet. 

"A Duna most tetőzik Dévénynél. A szlovákok mindkét irányba engedik a vizet (régi Duna-ág + üzemvíz-csatorna). Így elnyújtják és egy kicsit csökkentik a csúcsot, mivel a szigetközi ágon lassabban jön a hullám és Nagybajcsnál már elcsúszva találkoznak újra. Sajnos úgy néz ki, hogy ezért is hosszú tetőzés lesz.

A véneki (gönyűi) duzzasztó zárva van, most már 1,5 métert fognak a mosoni duna felé (a Duna főága 1,5 méterrel magasabban van mint a Mosoni-Duna). Ez a különbség még növekszik, vagyis a Mosoni-Duna kevésbé emelkedik, mint a Duna (~2 illetve 4 cm/h).

Jelenleg a Mosoni-Dunát fentről a rajkai zsilip, középen a Lajta, lentről pedig a Rába tölti lassan de biztosan. Szerencsére a rábai árhullám elmarad, ha az is jött volna akkor végünk. Amennyiben túl hosszú lesz a tetőzés, akkor sajnos hiába van zárva a véneki zsilip, a Mosoni-Duna medre úgyanúgy megtelik, mint a Duna. A vízügyesek Rába Győr-nél 780 - néhány dm-t mondanak hét végére.

Ez a legtöbb nyaraló esetében a Szigeten a felső szinten ~1 méter vizet jelent (a felső küszöböm Rába Győr 650 szintnél van). A rutinosak már mindkét szintet kiürítették. Most, a pakolás után már csak várunk és a szép napsütésben sörözgetve nézzük ahogy minden elmerül : / . + konstatáljuk, hogy itt még mindig a víz az úr. A zárás miatt most még nincs nagy víz (~Rába Győr 500)."

--------------------------- 

Margit-sziget a Margit hídról reggel 8 óra körül, Budapesten mért 590 centiméteres vizállásnál, vízhozam 5300 köbméter másodpercenként (természetesen az egyesített főágban, a sziget alatt). A víz fokozatosan emelkedik a kövezett rézsű mentén, de a sziget még nincs víz alatt.  

2024. szeptember 16. hétfő

Két esti kép Zebegényből 19:30, szobi vízállás: 417 cm. Zebegényben várhatóan ma befejezik a védekezési munkálatokat, aztán várhatóan már Kismarosra irányítják az önkénteseket. A sziget gerince ekkora vízállásnál mintha még kilátszana. 

A Zebegényi-sziget a "Pásztor-háztól" (Bereczki Bence)

A Zebegényi-sziget déli része a hajóállomásnál (Bereczki Bence)

17:45. Népsziget 529 centiméteres budapesti vízállás, Varjas Gabriella fényképei. "24 éve vagyunk a Népszigeten, ez az 5. árvizünk lesz, sztoikus nyugalommal pakol mindenki."

-----------------------------

Az elmúlt negyed évszázadban öt nagyobb árvíz vonult le a Dunán. 2013. kissé óta elszoktunk ettől, 10 éven keresztül az első fokot elérő árvíz nem volt Budapesten, azaz a Duna legfeljebb a kisvizeivel vonta magára az országos figyelmet. 2023. decemberében és 2024. júniusában azonban két elsőfokú árvíz is jelezte az idők változását, A Boris tehát a harmadik árvíz egy éven belül. Az alábbi összeállításban a 2002-2024 között harmadfokot meghaladó árvizek tetőző vízállásértékei szerepelnek a Hydroinfo archívumából összeállítva. A tetőzések időpontja némiképp változik, értelemszerűen Nagymarosnál korábbi dátumok szerepelnek mint Mohácsnál. 

Összevetve a történelmi adatokkal, az előrejelzések alapján szerencsésebb, ha a Dunán most levonuló, ún. Boris-árvizet a 2006. tavaszi árvízhez viszonyítjuk, és nem a 2013-as rekordárvízhez. Amennyiben beigazolódnak az előrejelzések (2024.09.16 du. 4 óra), a 2024. szeptemberi árvíz nem éri el a 2006. évi értékeket, (lehet, hogy a 2002-est sem) és legfeljebb "csak" bronzérmes lesz ebben a periódusban, ugyanis este a vízügy lefelé módosította az előrejelzéseket Nagymarosnál és Budapesten is. Természetesen a hírverseny, a social media és a politikai haszon azt diktálja, hogy ezek a szereplők minél apokaliptikusabb állapotokat fessenek a(z üzenő)falra, de próbáljuk helyén kezelni ezt a valóban nagynak ígérkező, szokatlan időpontban, ősz elején érkező, de korántsem rekordközeli árvizet.

NAGYMAROS

2002.08.18. 701 cm

2006.04.04. 712 cm

2010.06.08. 680 cm

2013.06.09. 751 cm (LNV)

2024.09.20. előrejelzett 701 cm

BUDAPEST

2002.08.19. 848 cm

2006.04.05. 860 cm

2010.06.08. 827 cm

2013.06.09. 891 cm (LNV)

2024.09.21. előrejelzett 847 cm

MOHÁCS (LNV 1965. 984 cm)

2002.08.22. 924 cm

2006.04.08. 931 cm

2010.06.11. 924 cm

2013.06.13. 964 cm

2024.09.22. előrejelzett 879+? cm

Érdemes figyelni az ausztriai előrejelzéseket, Felső-Ausztriában, Passau és Linz között várhatóan egy második árhullám tetőzik 2024. szeptember 17-én kora délutántól estig, amely szinte biztosan meghaladja a korábbi árvízi csúcsot. Ez a második hullám Alsó-Ausztriába érve ellaposodik, és a szintje alatta marad az első csúcsnak. 

Tájékozódáshoz célszerű használni az alsó-ausztriai dunai állomások vízállásadatait és előrejelzéseit, ezek közelebb esnek Magyarországhoz:

Kienstock: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207357/WasserstandPrognose/48Stunden

Korneuburg: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207241/WasserstandPrognose/48Stunden

Wildungsmauer: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207373/WasserstandPrognose/48Stunden 

Thebnerstraßl: https://noel.gv.at/wasserstand/#/de/Messstellen/Details/207407/WasserstandPrognose/48Stunden

Magyarországi adatokat nem érdemes böngészni a vizugy.hu-n, borzalmasan lassú, talán azért, mert még nem sikerült átállniuk a http protokollról https-re. Érdemesebb a Hydroinfót használni, itt vannak külföldi, sőt archív vízállásadatok is, bár az adatok lassabban frissülnek, mint a vizugy.hu-n.  

--------------------------------

2024. szeptember 16. 19:00 Alsógöd, horányi révátkelő. Vácott mért 451 cm, Felsőgödön mért 469 cm nyers vízállásnál. Vízhozam 3427 köbméter másodpercenként. A parti alsó kövezett sétányt kezdi ellepni a víz. Érdekes, hogy 11 évvel ezelőtt, június 2-án fél méterrel alacsonyabb vízállásnál, (402 centiméter) kb. hasonló volt a helyzet. Ennek a miértjére nem jöttem rá egyelőre.

Szemközt, Horányban markoló dolgozik, a révháztól északra kiirtották a nyárfákat. Miközben a felhők oszlásnak indultak, és a csapadék is egyre kevesebb várható, a katasztrófaturisták száma a folyó szintjével együtt emelkedik.

---------------------------------------------

A Boris mediterrán ciklonhoz kapcsolódó csapadékzónák mozgása a HungaroMet videóján: 

Tanulmány az árvíz meteorológiai hátteréről: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3476

-----------------------------

Honnan tudjuk, hogy árvíz van? 

Pl. így néz ki a Dunai Szigetek blog 11 legolvasottabb bejegyzése:

Borisz Bécsben

2024. szeptember 11-én az Olasz Meteorológiai szolgálat Borisznak keresztelte el azt a légköri jelenséget, amely extrém mennyiségű, napokon át tartó csapadékkal és orkánerejű széllel járt, rekordközeli áradásokat okozva Közép-Európában, az Adriai-tengertől egészen Lengyelországig, különösen súlyosan érintve Csehországot és Alsó-Ausztriát Bécs középponttal. A bejegyzés gerincét adó szürkén ködös fényképek a dunai árvíz tetőzése előtt, szeptember 14-én és 15-én készültek az osztrák fővárosban. 

Kormoránok figyelik az emelkedő vízszintet Brigittenau csúcsán.

Borisz az úgynevezett V (római ötös) b időjárási mintázatba illeszkedik, mely nem egy új jelenség, egy hasonló vihar okozta az ausztriai rekordárvizet és a katasztrofális szigetközi árvizet 1954-ben, és közvetve a "Fritz Walter időjárást", avagy a magyar vereséget a berni foci VB döntőben. A Borisz meteorológiai háttérről a fenti két linken lehet bővebben olvasni, a csapadékzónák szeptember 12-15. közötti vándorlásáról a Hungaromet tett közzé látványos videót. 

A korneuburg-i vízmérce alapján a Duna szeptember 16-án, hajnali kettőkor tetőzött Bécsben 760 centiméteres vízállással, amely 49 centiméterrel maradt el a 2013-ban mért rekord vízállástól (LNV: 809 cm). Az írás idején elhúzódó, tartós magas vízállással indul meg az apadás. Ebből lehet következtetni, hogy a magyar szakaszon, szeptember 20-21-22-én is várhatóan hasonlóan alakul a helyzet, az előrejelzések szerint a magyar vízmércéken is fél méterrel marad el várhatóan a tetőzés a 2013-as értékektől. A korneuburg-i tetőzés vízhozama körülbelül 10300 köbméter volt másodpercenként. 

Hidrológiai okai vannak annak, hogy Bécsben a korneuburg-i vízmércét  használják, itt ugyanis a Duna még egységes mederben folyik, délebbre Langenzersdorfnál található a Donauinsel csúcsa, ahol a folyó kettéválik, igaz zsilippel, de a vízhozam egy részét a Donauinsel keleti medrébe terelik, aztán Nußdorfnál ismét zsilip osztja meg a főág vízhozamát és ereszti be az áradás egy részét a Donaukanal-ba. Ezt a vízhozamot muszáj kontrollálni, tekintettel kell lenni a sűrű beépítésre és a csatorna mentén található szórakozóhelyek és egyéb létesítmények igényeire, de mivel a Donaukanal-t nem "védi" zsilip az alsó torkolatánál a főág visszaduzzasztó hatása ebben a csatornában is érvényesül. A vízszintet ugyancsak befolyásolja a csatorna belvárosi szakaszán a Wienfluss, azaz a Bécs-folyó, ami normál esetben egy átlagos patak külalakját ölti, időszakos vadságára csak a bécsi mérnökök munkája, a kikövezett, szélesnek meghagyott meder paraméterei utalhatnak. A Wienfluss viszonylag nagy esésű medre a helyi Urániánál torkollik a Duna-csatornába.

Szeptember 14-15-én Bécsben folyamatosan esett az eső, és fújt a viharos szél, bár ez utóbbi nem számít rendkívülinek a meglehetősen szeles városban. Az eső viszonylag kis cseppekben esett, nem úgy, mintha dézsából öntenék, de a szélcsatornaként funkcionáló helyeken, utcák torkolatában és a folyóparton gyakran vízszintesen esett. 

Különböző vízszintek a Donaukanal hajózsilipjében (Nußdorfer Schleuse), kilátással a főágra észak felé. Előtérben a Donaukanal szabályozott vízszintje látható, méterekkel a főág áradó vízszintje alatt. 

Távolban a főágat és a Donauinselt is átívelő Nordbrücke, az áradó vízszint szeptember 14-én délben még nem érte el az evezősklub előterében található kikötőhelyet.

Kilátás a Duna főága és a Donaukanal által körülölet városiasodott sziget északi csúcsára, és a lokális maximumot jelölő beton jégtörőre. Balra a nußdorfi part, jobbra a mesterségesen felépített Donauinsel erdei.

Viharos szél által tépett fák a szigetcsúcson található evezősklub mellett, előtérben a Donaukanal legszakibb része a zsilip fölött, ahol még a Duna-főág vízállása látható.

A Nußdorfi betáplálózsilip a Schermelbrücke büszke oroszlánjaival. Itt zajlik a Donaukanal vízkormányzása, döntik el árvízi helyzetben, hogy a főág vízhozamának mekkora részét eresztik rá a bécsi belvárosra.

Kilátás a dunai árvízre a Leopoldsberg kilátójából. Balra Klosterneuburg, előtérben a Donauinsel csúcsa és Langenzersdorf, háttérben, az esőfüggöny mögött Korneuburg. 

Kilátás a Leopoldsberg kilátójából délkelet felé. A hosszan elnyúló Donauinsel beleveszik az esőfüggönybe, de a Duna egyelőre nem lépett ki az alaposan megregulázott középvízi medréből. A Kahlenbergerdorf fölé magasodó erdős domb takarja ki a nußdorf-i zsilipet. 

2024. szeptember 15. reggel, a Wienflussportalból kizúdul a megvadult Wienfluss a Stadtparkon keresztül folyó torkolati szakaszának felső szakaszán. A szürkésbarna szennyes áradat minden elképzelhető dolgot szállít magával, amit csak sikerült elragadnia a felső, kevésbé szabályozott szakaszán. A lebegtetett, görgetett hordalék, valamint az uszadék a Donaukanal-on keresztül kijut a főágba, egy jelentős hányaduk vélhetően a bősi tározótérben fog lerakódni. 

Eséstörés a Wienfluss kiépített medrében a Kleiner Marxerbrückéről fotózva. A medret lépcsőzetesen alakították ki, ezeken a helyeken a víz megszalad. Háttérben az U4 metró hídja és a fölötte átívelő Zollantssteg. A metró ilyen vízállási helyzetben még járt, nem sokkal később azonban leállították a forgalmat.

A Wienfluss torkolata a Donaukanal fölé magasodó bécsi Urániánál. A sétány alsó része itt már víz alatt volt. 

Ausztriában a vonatforgalom szeptember 15-én reggelre leállt Bécs és a nyugati országrész között, a Kremsbe tartó vonat nem járt így a wachaui kirándulás is kudarcba (árvízbe) fulladt. Vasárnap délután már Magyarország felé sem jártak a vonatok. Na, talán majd legközelebb... 

Készül egy új sziget Halászteleknél

Ennek illusztrálására talán elég is lenne néhány kép, rövid leírás a sziget-csíra paramétereiről, esetleg némi vízállásadat, hogy mikor érdemes meglátogatni, és már készen is van a készülő szigetről szóló bejegyzés. Azonban a Halásztelek melletti szigetképződés nem csak egy lokális jelenség, ami a helyi folyószabályozás, illetve a Duna Budapest alatti kanyarulatfejlődésére vezethető vissza. A Deák-szigetnél kibukkanó terjedelmes kavicszátony globális folyamatokra is rávilágít, melyek direkt és indirekt módon az emberi tevékenység alakít.

A Halászteleki-zátony víz alatt és felett 

Budafoki vízmércén mért 90 centiméteres vízállás idején a halászteleki "kövön növesztett Deák-sziget" mellett egy jókora kavicszátony látható. Ilyen esetben alig emelkedik ki a vízből, leginkább a rajta álldogáló sirályokról vagy vízitúrázókról lehet észrevenni. 2024. augusztus 31-én, déltájban, amikor a Deák-szigetről szóló írás fényképei készültek nem lehetett a partról látni, hogy be lehet-e gyalogolni a minden oldalról vízzel körülvett zátonyra. A bátorságot a korábban látott légifelvételek és olvasói fényképek adták meg végül, melyeken egyértelműen kirajzolódott egy lehetséges útvonal a Deák-sziget felső csúcsától kiindulva. Bátorságra ilyen esetben azért is szükség van, mert egy bizonyos mélység után már nem látszik a meder alja a zavaros vízben, rejtőzhetnek itt nagyobb kövek, de a kavicszátony sodorvonali oldala is hajlamos meredeken leszakadni, ahová nem szerencsés beleesni. Ilyen tátongó mélység nyílik például a Garam-torkolatnál a hajózási útvonal peremén. 

Zátony Halásztelek mellett, kisvizes időszakban, pilótaszemmel.

Végül is combig érő vízben sikerült átjutni a Halászteleki-zátonyra, melyhez ebben a bejegyzésben szimbolikusan hozzá is vágunk egy üveg pezsgőt, hiszen minden névtelen zátonyt megillet egy földrajzi név. A Halászteleki-zátony egy nyéllel kapcsolódik a parthoz, pontosabban a nagyobbik Csala-szigethez és a kisebbik Deák-szigethez, utóbbitól folyásirányban lefelé egy viszonylag mély csatorna választja el. A lapos kavicszátony anyaga összecementált kavics, csak nagyon kevés helyen süppedős ez a mederanyag, ami azt jelzi, hogy meglehetősen stabil (nem vándorló) mederformáról van szó, amit az árvizek alig-alig tudnak áthalmozni, vagy másképpen átmozgatni. Erre a stabilitásra utalnak a korábbi légifotók is, ahol a zátony már három évtizeddel ezelőtt is hasonló pozícióban állt. Hossza nagyjából megegyezik a Deák-szigetével, de ez a háromszáz méter a vízállás függvényében gyorsan tud változni, mivel meglehetősen lapos és terebélyes mederforma, beleértve természetesen a víz alatti részeit is. Annak ellenére, hogy 2024. tavaszán-kora nyarán egy viszonylag tartós magas vízállás borította el találni rajta lágyszárú növényzetet a legmagasabb pontját kijelölő sóderhalom szűk környezetében. Ez a zátony legszélesebb pontja is egyben, innen folyásirányban egyszerre keskenyedik és laposodik el. Budafok 90 centiméteres vízállásnál egy kisebb elkülönülő zátony kapcsolódik hozzá (lásd első kép), de csak a sekély víz alatt. Itt találni némi laza sóderes mederanyagot. Nem csak sóderből áll a Halászteleki-zátony, a belső partján találni némi iszapot is, ahol az erre mászkáló madarak hagynak nyomot.

Sirályok a zátonyon.

Kisvíz a Deák-sziget északi előterében.

Érkezés a zátonyra.

Kavicssivatag.

Sirályok és kémények.

Madarak az iszapban.

Zátonyokra márpedig szükség van a Dunán. Akkor is, ha zavarják a hajózást, akkor is, ha megakad rajta a jégzajlás, vagy ha jobban mutatna az anyaga egy beton-üveg toronyházban. Megtörik a folyó egyhangúságát, megszüntetik a csatornázott folyókra olyannyira jellemző sivár unalmat, "az azonos poklát" (L'Enfer du Même), növelik a biodiverzitást, változatosabb élőhelyet biztosítanak a halaknak, madaraknak és egyéb vízi élőlényeknek. Halászteleknél a zátonyképződés egyik fő oka, hogy a Duna egy kanyarulatot ír le ezen a szakaszon és a sodorvonal a tétényi és érdi parthoz közelít (bár éppen a túlsó part mentén fűződött le három nagyobb sziget), lassabb vízsebességet, ezzel együtt üledékfelhalmozódást okozva a Csepel-sziget mentén. Erre vonatkozó térképes felmérések már 100 évvel ezelőtt is készültek, azaz olybá tűnhet, hogy a Halászteleki-zátony egy természetes mederforma a Dunában. 

Ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy majd a zátonyból nagy valószínűséggel kialakuló (idővel beerdősülő) Halászteleki-sziget is természetes folyamatok következtében alakul ki. A térségben zajló antropogén folyamatok például a folyószabályozási munkálatok, úgymint a duzzasztás, mederkotrás és a párhuzamművek építése nem csak a Szentendrei-Duna és a Dunakanyar meder-paramétereit alakították át drasztikusan, ezek a hatások az egész Duna-szakaszon jelentkeznek. Többek között nagyon úgy néz ki, hogy a legutóbbi ideig természetes (klimatikus és tektonikus) hatások által befolyásolt dunai teraszképződést is már antropogén hatások alakítják. 

Ezek a direkt beavatkozások egyre csökkenő hordalékmennyiséggel és süllyedő vízszintekkel jellemezhetők, ami azt eredményezi végső soron, hogy addig a mélyben lappangó mederformák egyre gyakrabban emelkednek ki a víz alól, és az egyre ritkábban elárasztott zátonyok egyre nagyobb eséllyel erdősülnek be. Ezt tetézhetik az indirekt antropogén hatások, elsősorban az éghajlatváltozás következményei, ami járhat a dunai kisvizek gyakoribbá válásával, és a vízhozam csökkenésével, amit az elmaradó csapadék, illetve az Alpok gleccsereiben tárolt víztömeg fogyása okozhat. A kombinálva érvényesülő direkt és indirekt antropogén hatások nem csak a szigetfejlődést gyorsíthatják fel, hanem a meglévő szigetek eltűnését is. Így egy emberöltő múlva a halászteleki Csala-sziget és Deák-sziget már csak archív felvételeken lesz tanulmányozható, miközben mellettük egy új sziget "készül".

Előkerült Vác ötödik 1838-as árvíztáblája!

Sajnos csak papíron:

Vácott árvíztáblát kutatni olyan mint tű(ke)t keresni a szénakazalban, ugyanis másfél kivétellel ezek nem házak falain, hanem képgyűjtemények, levéltárak mélyén lapulnak, ahol az utcáról beesve szinte reménytelen célirányos kereséssel rájuk bukkanni. Az egyik olyan szénakazal, ahol leginkább számíthatunk váratlan, eddig ismeretlen tűkre, a váci Tragor Ignác Múzeum. Erre az újabb leletre is a múzeumban dolgozó Zomborka Márta hívta fel a figyelmet, aki korábban már több dunai szigetes írás megírásában nyújtott segítséget. 

A rajz Fábry Dezső munkája, felirata szerint 1913-ban készült, és az Alsó-Dunasor/Mária Terézia rakpart/Ady Endre sétány felől ábrázolja a még beépítetlen Rév közt (korábban Kis utca) és a 7. számú ház helyén állt kétszintes épületet. Fábry Dezső fiatalemberként az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hallgatója volt, ötödévesként Körösfői-Kriesch Aladár tanítványaként részt vett a zebegényi katolikus templom festményeinek elkészítésében. Hogy a név-kavalkádot folytassuk, a kép középpontjában a Kiss János-féle egy emeletes ház látható, melynek kapujától balra fent látható az a tábla, melyet Fábry a jobb olvashatóság kedvéért a kép alján kinagyított, ezáltal jó szolgálatot tett a váci helytörténeti és hidrológiai kutatásoknak.

 

A Kiss János-féle ház 1876-ban

Van némi bizonytalanság abban, hogy az árvíztábla valóban a kapu felett volt, vagy a Rév közi falon, esetleg a szemközti ház falán, ugyancsak a Rév közben, elvégre mindkét helyen látható egy négyszög alakú valami, talán ablak, de a három lehetőség közül mégiscsak a kapu melletti pozíció tűnik a legvalószínűbbnek, mivel Fábry Dezső képébe belenagyítva mintha lennének a kapu melletti táblán betűk és vonal is. Annyit mindenesetre el lehet mondani, hogy az 1838-as árvíz embermagasságban árasztotta el Vácott a parti részt, viszont ez a rész egy keskeny területre korlátozódott ezen a szakaszon, csak délebbre, a Gombás-patak mentén tudott az árvíz messzire kiönteni.

A Kiss János-féle ház árvíztáblája 1903-ban (forrás)

Az árvíztábla külalakra az egyszerűbbek közé tartozik. Mindössze az évszám, egy rövid felirat "Víz állás" és a szintvonal látható rajta, miközben a többi váci árvíztáblán hó+nap, mutatóujj, vagy bővebb szöveg található. Az azonban felettébb érdekes, hogy a négy képről is ismert árvíztáblának külalakra semmi köze egymáshoz, mintha elhelyezésükben nem játszott szerepet központi, városi akarat, aki szeretett volna magának egyet, maga intézte saját ízlése szerint a kőfaragó mestereknél. Ugyan az Ady Endre sétány 7- szám alatti tábla viszonylag egyszerű, de még mindig jobban ismert, mint az egykori Lölölde falán álló, amiről csak annyit tudunk, hogy létezett.

Vác öt, jelenleg ismert árvíztáblája (A Fűz utcai jelenleg a Remete étteremben található)

A Kiss János-féle ház tehát már állt 1838-ban, de a kép megrajzolása idején egyöntetűen ősréginek és rozogának írják le az állapotát, habár ebben az esetben is fontos a kontextus, hiszen hasonló ürügyre hivatkozva rombolták le nemrég a Horányi csárdát is Szigetmonostoron, és nem járunk messze a valóságtól, ha itt is egy beruházó szándékait véljük felfedezni az írásban. Csuka János építőmérnök-vállalkozó éppen 1913-ban vette meg Kiss János örököseitől az épületet, szándéka szerint itt, a rakpart-Rév köz-Görög (ma Katona Lajos) utca közti telken építette volna fel a Duna-vízre alapozott "Erzsébet gőzfürdőt", amely a tervrajzok alapján beépítette volna a Rév köz feletti légteret is, és homlokzata a velencei Ca d'Oro palotához hasonlított volna. Három emeletén helyet kapott volna több gőzfürdő kád, tusoló, gyermekmedence, szépészeti szolgáltatás, klubhelyiség, rendezvényterem, kávézó és szálloda is. A városi tanács támogatta a télikerttel és szökőkúttal is ékesített rekreációs komplexum terveit, sőt még adókedvezményt is megítélt a vállalkozónak, azonban az építkezést az I. világháború, majd az azt követő bizonytalan politikai-gazdasági helyzet akadályozta. 

1918 nyarán még úgy írtak a Kiss János-féle házról, hogy az új tulaj azt lebontatja, tehát ekkor még állt az épület és talán megvolt a homlokzatán az árvíztábla is. Az 1920-as évek elején még tervben volt egy részvénytársaság megalapítása a gőzfürdő érdekében, azonban Csuka János 1925. márciusi halála végleg levette az "Erzsébet gőzfürdő" terveit a napirendről. Vác azonban nem maradt vizes komplexum nélkül, alig száz méterre a Kiss János-féle háztól épült meg 1951-ben a váci termálvizes strand, de ennek nagy ára volt: cserébe a folyószabályozás felszámolt Vácott 20-25 kilométernyi természetes homokos-sóderes strandot. A Rév köz végül lakóházakkal, de beépült, a régi ház eltűnt az árvíztáblával együtt, nem volt senki, aki leemelte volna a sittkupac tetejéről.

Kövön növesztett Deák-sziget

 

A Deák-sziget pilótaszemmel

Az ember már megörül, hogy egy újabb rendes, szabványos, minden kritériumnak megfelelő dunai szigetet talál Halásztelek mellett, amely ugyan a csepel-szigeti parthoz nagyon közel található, de markáns meder választja el a parttól, amiben még nem nőnek növények, csak amikor kicsit belemélyed a sziget múltjába, döbben rá, hogy ez a szigetet az ember alkotta nem is olyan régen, de valószínűleg akaratán kívül. Neve sem nagyon van, legfeljebb egy olyan virtuális térben, ahol egyéni fantázia alapján bárki bármit el- vagy éppen átnevezhet. 

A sziget hódrágta alsó csúcsa

2024. augusztus 31-én, déltájban, perzselő nyári kánikulában, és enyhén apadó vízállásnál a Halásztelek és Nagytétény között, az 1629 és 1630 folyamkilométer között kanyargó Dunában már egy lefűződött mellékág fogadott. Legalább fél méter hiányzott ahhoz, hogy áramló víz akadályozza a szigetre való bejutást, amit az aktuális budafoki 90 centiméter és a budapesti 158 centiméteres nyers vízálláshoz kellene hozzáadni, ha küszöbértéket szeretnénk számolni a mellékágra. Ez a küszöbszint mintha fehéren materializálódott volna a vaddisznók és hódok által alaposan megtépázott fák által megkötött alsó, délnyugati szigetcsúcsnál. Mintha valaki kitartó munkával összegyűjtötte volna a főág partján fekvő termésköveket és keresztirányban egy átjárót rakosgatott volna vékony vonalban, amely alig húsz centiméterrel emelkedik az algás iszap által jellemezhető mellékági mederanyag szintje fölé.

Kőkupacok a kiszáradt mellékágban

Ez a mellékág viszonylag rendben van, egészségesnek tűnik, ami alatt azt kell érteni, hogy akadálytalan benne a vízáramlás, (még) nem kezdett benövényesedni, annak ellenére, hogy kisvíznél csak néhány mélyebb részen marad meg a víz. Egy hódvárat őrző kidőlt fától eltekintve a meder átjárható, egységes, bár kavics nem nagyon fordul elő a felszínen, sőt remekül el lehet süllyedni az iszapban. Van azonban két érdekes mederforma a szigettel szemközti parton, leginkább egy sekély ároknak tűnnek, amolyan hódszélességűek, ahol ezek a jószágok közlekedni tudnak. Csakhogy ebben az árokban a víz is tud közlekedni, méghozzá a szomszédos Csala-sziget erdővel alaposan benőtt, sekély holtága között, azaz az idősebb és nagyobb Csala-sziget holtága a Deák-sziget mellékágához kapcsolódik. 

Apadó vízállásnál visszamaradó víztestek.

Röviden fontos megemlíteni, hogy a halászteleki Deák-sziget elnevezéséről az égvilágon semmilyen információt nem találni, annyi biztos, hogy valaki nem is olyan régen ezt a nevet adta neki a Google Maps alkalmazásban. Halásztelek dunai szigeteire amúgy egyaránt jellemző, hogy személynevekről, helybéli birtokos családokról nevezték el őket, pl. a szomszédos Csala-sziget, a távolabbi Sík-sziget és a Mezővári-sziget. Elképzelhető, hogy itt is erről lehet szó.

A sziget felső csúcsa

Általában egy sziget paraméterei összefüggésben vannak a meder hidrológiai viszonyaival. Ez a Deák-szigetre is igaz, csak nem éppen úgy, mint mondjuk a közeli Háros-sziget folyószabályozás előtti viszonyaival. A halásztelki Deák-sziget viszonylag kicsi, szivarhoz hasonlítható alakja alig 300 méter hosszú és két sor fa szélességű, ami a metrikus rendszerben legfeljebb 25 méternek felel meg. Fákkal benőtt területe kb. 6,700 négyzetméter, főági partját végig kőszórás borítja, és ezzel el is érkeztünk a legérdekesebb kérdéshez: hogyan és mikor alakult ki ez a különleges sziget?

Fagyaprózódás eszi meg a folyószabályozási műtárgyat.

Terméskövek a Deák-sziget középső részén.

Az 1872. év a Csepel-sziget szempontjából meghatározó dátum, hovatovább olyan mint Krisztus születése az időszámításban. Ekkor zárták le a Soroksári-Dunát, az ott lefolyó jelentős vízhozamot a Budafoki-ágba terelik. Mivel a Budafoki-ágat nem ekkora vízhozamra tervezte a természet, emberi beavatkozásra volt szükség. 1881-1885 között mederkotrást végeztek és folyószabályozási műtárgyak építésével alakították ki a hajózási útvonalat, de ezen a szakaszon a szabályozás legfontosabb célja az 1838-as és 1876-os rémálomszerű hidrológiai szcenáriók megismétlődésének, azaz a jégdugók kialakulásának megakadályozása volt. 

A születő Deák-sziget párhuzamműve 1992-ben

Halásztelek térségében, a domború szigeti oldalon párhuzamművek épültek, ezek funkciója a meder ívének formálása, illetve összeszorítása volt, a mögöttük lelassuló vízmozgás következtében a közöttes területek gyorsan feltöltődtek, hiszen a sodorvonal a túlsó, tétényi parthoz került közelebb. Ezek a lassan másfél évszázados, kőből készült folyószabályozási művek ma is megvannak, sőt az egyik éppen a Deák-sziget magját alkotva. Költői képpel élve a magyar folyószabályozás vetette el a magot, amiből a Deák-sziget szárba szökkent. Folyásirányban a negyedik párhuzammű köveit kezdetben a középvíz már ellepte, de ez a helyzet a Duna medermélyülése következtében nagyon gyorsan megváltozott, ahogy azt szinte mindegyik sziget esetében megfigyelhettük a magyar szakaszon. 

1:10000-es helyszínrajz a Halásztelek-Nagytétény közti szakaszról, valamikor az 1960-as évekből.

Ez a folyamat az ipari mennyiségű kavicskotrással indult az 1960-as években és oda vezetett, hogy a korábban gyakran víz alá kerülő szabályozási műtárgyak egyre gyakrabban álltak ki a vízből, így a növényzet megtelepedhetett rajtuk. Az első fák nagyjából az 1980-as években jelenhettek meg a Deák-szigeten, azaz még egészen biztosan nem ünnepelhette meg az ötvenedik születésnapját. 1979-ben még mindössze egy halvány vonal a víz alatt a fentrol.hu légifotó-gyűjteményében, de ugyanitt 1992-ben egy hamisszínes képen már három fát látni a kőszórás felső részén. Innen terjeszkedett tovább az élővilág egészen a kőszórás másik végéig, miközben a Duna egyik ága folyamatosan megkerülte a part felől. Ez nem mondható el az amőbaként viselkedő szomszédos Csala-szigetről, amely több párhuzamművet is bekebelezett, miközben folyásirányban folyamatosan növekedett. 

A folyamatokat ismerve a fiatal Deák-szigetnek nincs túl sok ideje hátra. A folyószabályozás hatásai és a medermélyülés egyirányú, visszafordíthatatlan folyamatok, ami oda fog vezetni, hogy pár évtized alatt a Csala-sziget erdeje a Deák-sziget mellékágát is be fogja nőni. Azonban Halásztelek nem marad majd dunai sziget nélkül, a Deák-sziget szomszédságában egy hatalmas, egyelőre névtelen kavicszátony épül a főági mederben, mely idővel, ugyanezen folyamatok hatására be fog növényesedni. De ez már egy másik történet.